Üldözi a Benficát Guttmann Béla edző átka?
A Benfica már nem is igen tudja, kivel harcoljon a kupadöntőkön: ellenfeleivel, vagy Guttmann Béla átkával. A portugál csapat utoljára 1962-ben nyert kupa-döntőt, amikor éppen legendás edzője vezetésével megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját – amely a jelenlegi Bajnokok Ligáját előzte meg. Azóta nyolc európai kupadöntőjét veszítette el – a legutóbbit éppen most.
Jobb lett volna fizetést emelni?
Kereken 52 éve annak, hogy Guttmann Béla azt kívánta egykori csapatának, a Benficának, hogy 100 éven át ne nyerjen meg semmiféle nemzetközi kupadöntőt. A magyar edző egykori csapatát vezetőségének hálátlansága miatt átkozta meg.
Guttmann Béla volt az ugyanis, aki valóban nagy csapatot alakított ki a portugál együttesből, amely vezetésével 1961-ben véget vetett a spanyol uralomnak a Bajnokcsapatok Európa Kupájában: a Real Madrid ugyanis öt éven át öt alkalommal hódította el a kupát. Vezetésével a Benfica a berni Wankdorf Stadiumban 1961-ben 3-1-re verte azt FC Barcelona csapatát, jóllehet a Luisito Suarez által vezetett tizenegy talán a világ legjobb csatársorával, Kocsis Sándorral, Kubala Lászlóval, Evaristo de Macedóval és Czibor Zoltánnal lépett pályára.
A hatalmas bravúrta Benfica 1962-ben megismételte: ekkor az amszterdami Olimpiai Stadionban a Real Madridot fektette két vállra, 5-3-as győzelmet aratva. A Benfica így a labdarúgásban Európa királyává vált, Guttmann pedig a legsikeresebb edzővé, már csak azért is, mert olyan futballzseniket fedezett fel, mint Eusebio, Jose Augusto, Antonio Simoes, Jose Torres, Luis Germano.
A sikert követően Guttmann Béla fizetésemelést kért a Benfica vezetőségétől, amely válasz helyett – kirúgta a klubtól. A sikeredző pedig immár hírnevessé vált átkával vált meg a vezetésével világhírnévre szert tevő csapattól.
A visszatérés
A Guttmann távozását követő esztendőben a korábbi edző által felfedezett világsztárokból álló együttes a Bajnokcsapatok Eruópa Kupájában nem kis meglepetésre 2-1-re kikapott az AC Milántól. Rá egy évre a Benfica a San Siro stadionban ismét elveszítette a legrangosabb európai torna döntőjét, amikor is 1-0 arányú vereséget szenvedett a Helenio Herrera által vezetett Internazionalétól. Ráadásul a Benfica kapuját az utolsó 40 percben mezőnyjátékos védte: a kapus, Costa Perreira ugyanis megsérült, az akkori játékszabályok viszont nem tették lehetővé a sérült játékosok cseréjét.
A második vereséget követően a klub megvált újabb edzőjétől, Schwartz Elektől, aki úgyszintén legendás név a labdarúgás világában: a Temesváron, 1908-ban született edző hét éven át, 49 mérkőzésen irányította a Holland válogatottat, ő fektette le a „Gépnarancs” alapjait is, a Benficát a Kupagyőztesek Európa Kupájának döntőjéig vitte, az Eintracht Franfurt vezetőjeként pedig megkapta a tiszteletre méltó „Mister” becenevet.
A Benfica a két éves sikertelenség után visszahívta a klubhoz Guttmann Bélát, aki azonban már nem ismételte meg korábbi sikereit. A Benfica 1966-ban már nem lett portugál bajnok, a Bajnokcsapatok Európa Kupájának negyeddöntőjében pedig mindkét mérkőzésén kikapott a Machester City együttesétől. A Benfica és Guttman Béla útja ezzel véglegesen szétvált – az átok azonban maradt.
Játékosként
Guttmann Béla 1900-ban született Budapesten, zsidó családban és 1981-ben halt meg Ausztriában. Labdarúgóként fedezetet játszott, több csapatnak is tagja volt: a Törekvésben kezdte, majd az MTK következett – itt két alkalommal nyert bajnokságot –, ezt követően pedig külföldön szerepelt az SC Hakoah Wien, a Brooklyn Wanderers, New York Giants, a New York Hakoah, a New York Soccer All-Stars csapatában. Négy ízben játszott a magyar válogatottban is.
Guttmann Béla a Hakoah Wien játékosaként tagja volt annak a csapatnak, amelynek sikerült első ízben angol gárdát legyőzni: 5-0-ra verték a West Ham United együttesét.
Tagja volt az 1924-es nyári olimpián részt vevő magyar válogatottnak is. Párizsban azonban ő volt a leghangosabb elégedetlenkedő a magyar sportolók között: azt kifogásolta, hogy a kerettel együtt legalább annyi kísérő utazott ki a francia fővárosba, mint sportoló és azzal is elégedetlenkedett, hogy a csapat montmartre-i szállása zajos volt, a pihenésre teljesen alkalmatlannak bizonyult, ezért társaival együtt patkányokat lógatott fel az edzők ajtajára. Miután a magyar válogatott Párizsban 3-0 arányú vereséget szenvedett az egyiptomiaktól, többé nem húzta magára a címeres mezt.
Tizenkét ország 25 csapatának edzője
Játékosként közel hat évet töltött New Yorkban, ám a gazdasági világválság nyomán minden vagyonát elveszítette: beszállt ugyanis az alkoholtilalom korszakának szeszesital-üzletébe is. Ekkor visszament Bécsbe, majd Hollandia és megint csak Bécs után Budapest következett, ahol az Újpesttel 1939-ben bajnoki címet nyert, illetve elhódította a Kupagyőztesek Kupájának trófeáját.
A holokausztot mindmáig tisztázatlan körülmények között élte át – állítólag Svájcba távozott – majd ismét Budapesten edzősködött. 1953-ban az AC Milan kispadján ült. Bár az együttessel jó eredményeket ért el, vezettek a bajnokságban, azonban a csapaton belüli intrikák áldozata lett és 1955-ban távoznia kellett. Ezt követően vetette bele mindig szerződéseibe a kitételt, miszerint nem köthetnek útilaput a talpára, ha csapata éppen első helyen áll a tabellán.
Edzői pályafutása során egyébként 12 ország 25 csapatát irányította, amiből kitűnik, hogy egyik együttesnél sem maradt sokáig. Ennek két oka van: egyrészt meglehetősen nehéz természete, másrészt pedig jelmondata, miszerint „a harmadik szezon végzetes” – vagyis két évnél tovább nem jó egy csapatnál maradni.
1956-57 telén a brazíliai Sao Paulo csapatát irányította, amellyel bajnokságot nyert. Ő vezette be a Sebes Gusztávval és Bukovi Mártonnal közösen kidolgozott 4-2-4-es felállást Brazíliába. A rákövetkező évben érkezett meg Portugáliába, ahol a Portó után átvette a Benficát.
Bár Guttman Béla 1973-ig edzősködött Portugáliában, Ausztriában, Uruguayban, Svájcban és Görögországban, korábbi sikereit már nem tudta megismételni.
Guttman Romániában is edzősködött: 1946-ban a Bukaresti Ciocanul csapatát vezette, ez korábban Maccabi néven szerepelt, később pedig nevét Dinamóvá változtatta. Egyébként Schwartz Elek is futballozott Romániában, előbb a Kadima, majd a Ripensia csapatában.
Az „átok” eddig érvényesült:
1963: Benfica - AC Milan 1-2 (Bajnokcsapatok Európa Kupája)
1965: Benfica - Inter Milano 0-1 (Kupagyőztesek Kupája)
1968: Benfica - Man. United (hosszabbítás után) 1-4 (Bajnokcsapatok Európa Kupája)
1983: Benfica - Anderlecht 1-2 (összesítésben) (UEFA Kupa)
1988: Benfica - PSV Eindhoven 0-0 (5-6 büntetők után) (Bajnokcsapatok Európa Kupája)
1990: Benfica - AC Milan 0-1 (Bajnokcsapatok Európa Kupája)
2013: Benfica - Chelsea 1-2 (Europa League)
2014: Benfica - Sevilla 0-0 (2-4 büntetők után) (Europa League)