„Úgy gondolom, a romák gondjaira csupán négy-öt évtized alatt születhetnek olyan tartós megoldások, amelyek a közösség közvetlen bevonásával Európa egyik fogas kérdésére is megnyugtató választ adhatnak” – mondta Hegedüs Csilla a bukaresti Szociológiai Egyetemen megszervezett, civil szervezetek által kezdeményezett keddi nyilvános vitán, amelyen a romániai politikai szervezetek európai parlamenti képviselőjelöltjei ismertették a romák ügyével kapcsolatos álláspontjukat.

A politikus elmondta: több évtizedre szóló stratégiai tervezés szükséges ahhoz, hogy a roma közösség problémáit orvosolja Románia és az Európai Unió. Az eddigi időszakban a legnagyobb gondot egy ilyen jellegű terv hiánya jelentette, és emiatt a különböző támogatások között nem volt összefüggés, alacsony volt a hatékonyságuk, a finanszírozás befejeztével nem volt látható eredmény.

A vitán, amelyen szociológus hallgatók, valamint az uniós tagországok bukaresti külképviseletének vezetői, munkatársai vettek részt, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltje azt is hangsúlyozta: addig nem beszélhetünk a kisebbségi kérdések hatékony európai megoldásáról, ameddig az egyes tagországok kisebbségi közösségeikről mélyen hallgatnak, az EU pedig hivatalosan nem fogadja el azt, hogy az őshonos, a bevándorló és a roma kisebbségnek különbözőek az igényei.

„Az RMDSZ EP-képviselői részt vettek annak a Kisebbségügyi Intergroupnak a munkálataiban, amely európai szintű szabályozást és törvényi keretet kezdeményezett. Az Európai Parlamentben azonban nem kezelték megfelelő komolysággal az ügyet, hiszen a tagországok érdekei eltérőek, ami hátráltatja az ügy előrehaladását. Amikor megszületik a konszenzus, miszerint kisebbségi ügyekben, igenis, európai szintű szabályozás kell, akkor lesz áttörés a roma kisebbség sajátos kérdéseiben is. Addig a problémák a tagországok hatáskörébe tartoznak és ezekre – jól-rosszul – helyi válaszok születnek” – mondta Hegedüs Csilla.

Az RMDSZ EP-jelöltje pozitív kolozsvári, sepsiszentgyörgyi és bonchidai példákat is említett a romák oktatási inklúzióját és munkaerő-piaci integrációját illetően, ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a romák hagyományos mesterségei gyakorlásának támogatásával országos szinten sokkal többet el lehet érni, mint azzal, ha valaki egy irodában ülve különböző, valóságtól elrugaszkodott foglalkoztatáspolitikai terveket készít.

 „Nőként és kisebbségiként annak vagyok a híve, hogy valamennyi nemzeti közösség maga döntsön a saját ügyeiben és ne mások találgassák azt, hogy vajon mire is volna szüksége. A romákat érintő kirekesztés és gyűlöletbeszéd ellen, azonban, pontszerű intézkedésekkel is lehet apró, de hatékony lépéseket tenni. A bonchidai Bánffy-kastély helyreállításán a helyi roma lakosok is dolgoztak, és több más olyan civil szervezetről tudok, amely romákat foglalkoztat. De vajon hány roma alkalmazottja van az Európai Parlamentnek?” – fogalmazott a nyilvános vitán Hegedüs Csilla, akinek vitapartnere Renate Weber, a Nemzeti Liberális Párt, Damian Drăghici, a Szociál Demokrata Szövetség, Radu Carp, a Demokrata Liberális Párt és Cristian Preda, a Népi Mozgalom Párt EP-képviselőjelöltje volt.

 A bukaresti eseményt az Együtt Alapítványi Ügynökség, a National Democratic Institute (NDI), a Civis Alapítvány szervezte Hollandia Bukaresti Nagykövetségének támogatásával.