Hivatalosan is elkezdődött a választási kampány

Pénteken elkezdődött az európai parlamenti választások kampánya, amelyre jelöltenként legfeljebb 2,125 millió lejt szabad költeni, a kampányfinanszírozást pedig a választási hatóság utólag ellenőrzi. A kampány május 24-én reggel 7 órakor, vagyis a szavazóhelyiségek megnyitása előtt 24 órával ér véget.

Románia 32 képviselőt küld a május végén megújuló Európai Parlamentbe, ezekre a helyekre 15 párt és nyolc független jelölt pályázik. Az EP-szavazólap elején az a hat párt található, amelyiknek jelenleg is van EP-képviselője (az RMDSZ a harmadik a cédulán), utánuk másik 9 EP-képviselet nélküli párt, majd a nyolc független jelölt következik. Az országban az EP-voksolás napján időközi parlamenti választásokat is tartanak hat választókerületben. Románia 42 megyéje közül kilencben helyhatósági választást is szerveznek május 25-én.

PSD: 40 százalékot megközelíteni

Az európai parlamenti választások mindeddig nem váltottak ki túlzottan nagy érdeklődést a romániai szavazókból. Előrejelzések szerint az idei választásokon is a szavazati joggal rendelkezők alig 25-30 százaléka jelenik meg csak az urnák előtt. Politikusok és politikai szakértők a választásokat ezért inkább az őszi államfőválasztást megelőző erőpróbának tartják.

A szociáldemokraták, bár hivatalos nyilatkozataik szerint 35 százalékos eredményt tűztek ki célul maguk elé a választásokon, valójában a 40 százalékhoz minél közelebb álló eredménnyel lennének igazán elégedettek, éppen az államfőválasztásra gondolva. A PSD elnöke, Victor Ponta kormányfő a baloldali választók mellett igyekszik más táborokat is megnyerni magának. Ezt jelzi az a tény, hogy a szociáldemokrata helyi kiskirályokkal szembeszállva fiatal minisztereket nevezett ki kormányába, és megnyerte magának a liberálisoktól időközben távozó Călin Popescu Tăriceanut és választótáborát.

Az RMDSZ az erdélyi magyarság értékeit akarja Brüsszelbe vinni, és uniós támogatást akar szerezni a közösség törekvéseihez - mutattak rá a szövetség európai parlamenti (EP-) jelöltjei, akik csütörtökön három különböző helyszínről indultak egyhónapos választási kampánykörútra.    Az RMDSZ EP-listáját vezető Winkler Gyula EP-képviselő szülőföldjén, Vajdahunyadon kezdte erdélyi kampánykörútját, a kishitűséget nevezve az erdélyi magyarság legnagyobb ellenségének. Sógor Csaba EP-képviselő a Székelyföldről, Csíkkarcfalváról indult kampánykörútra. Vincze Loránt, az RMDSZ-es lista harmadik helyezettje szülővárosában, Marosvásárhelyen kezdte az egyhónapos kampányt. Az RMDSZ a felmérések szerint két-három mandátumot szerezhet meg.

Vezetőcserék az ellenzéknél

A nemzeti liberálisok (PNL) esetében a tét – a mandátumok mellett – a pártelnök lemondása. Crin Antonescu ugyanis bejelentette, ha pártja nem szerez legalább 20 százalékot a választásokon, akkor leköszön tisztségéről. Ebben az esetben nagy valószínűséggel rendkívüli pártkongresszust hívnának össze, ahol leváltanák a teljes vezetőséget. A gyenge eredmény egyebek között arról is tanúskodna, hogy a PNL képtelen jelentősebb választótömeget mozgósítani az államfőválasztásra. Crin Antonescu lemondása esetén a nemzeti liberálisok arra kényszerülnének, hogy az őszi megmérettetésre más jelöltet keressenek maguknak, aki feltehetően Nagyszeben polgármestere, Klaus Iohannis lenne.

A demokrata liberálisok (PDL) igen rossz helyzetben vannak. Január végén, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) megalakulásával jelentős számú honatyájuk fordított hátat a Vasile Blaga vezette alakulatnak és ment át az Elena Udrea nevével fémjelzett PMP-be. Emellett számos helyi kiskirályuk, polgármesterük, közöttük Gheorghe Falcă, Emil Boc, Gheorghe Ştefan is bejelentette, a Népi Mozgalom Pártját kívánja támogatni.

A párt számára a legkedvezőbb közvélemény-kutatások is alig 13-14 százalékos eredménnyel jegyzik a PDL-t, más felmérések szerint pedig jó esetben is legfeljebb a 10 százalékot érik el. A demokrata liberálisok eredetileg 20 százalékos eredményt tűztek ki céljukul, most már viszont beérnék a 15 százalékkal is. Politikai szakértők nem tartják kizártnak, hogy gyenge eredmény esetén úgyszintén vezetőcsere lesz a párt élén.

Komoly politikai tényező lehet a PMP?

A Népi Mozgalom Pártja kétszámjegyű eredményre törekszik, ami – a legutóbbi felmérések szerint – nem kizárt. A választók mozgósításában a párt vezetői nagy szerepet szánnak Gheorghe Falcănak, Emil Bocnak, Gheorghe Ştefannak, persze, igen sok függ attól is, hogy a párt mennyire tudja a maga javára fordítani Traian Băsescu államfő még megmaradt népszerűségét.

Băsescu már bejelentette, mindenben támogatja a politikai alakulatot – jóllehet az alkotmány előírásai szerint az államfőnek pártsemlegesnek kell lennie. Ha a párt rövid fennállása alatt várakozásainak megfelelően szerepel az EP-választásokon, akkor nem kizárt, hogy az államfőválasztás idején már komoly politikai tényezőként kell számolni vele.

Romániai választások – brüsszeli szemmel

Az EurActiv portál szerint Romániában az EP-választási kampány idején elsősorban belpolitikai kérdések kerülnek majd az előtérbe, jóllehet a külpolitikai életben olyan égető fontosságú problémák merülnek fel, mint például a személyek szabad utazása, az euroszkepticizmus, az ukrajnai válság, Oroszország térhódítása, a Moldovai Köztársaság és Transznisztria helyzete.

Az EP-választásokra azonban erőteljesen rányomja bélyegét az őszi államfőválasztás. Tekintve, hogy nagy valószínűséggel az eseményre még az államfő számára nagy szerepet biztosító eddigi alkotmány szerint kerül sor, a választások eredménye jelentősen befolyásolhatja majd a romániai belpolitikai helyzetet – írja a portál.

A hatalmon lévő baloldali koalíció azon lesz, hogy minél nagyobb mértékben népszerűsítse politikáját, nem riad vissza a népszerű, populista intézkedésektől. A jelenleg még korántsem egységes jobboldal úgyszintén populista ígéretekkel akarja majd megnyerni a választókat. Ugyanakkor fokozott szerepet kap majd a kampány során az EurActiv szerint a korrupció is.

A külpolitika tekintetében mindkét oldal az ukrajnai és a Moldovai Köztársaságbeli helyzet kapcsán a biztonsági veszélyeket hozza majd fel kampánya során, külön figyelmeztetve a szakadár Transznisztria esetleges elszakadására – véli portál, amely azt is kiemeli, hogy a jelenlegi jelöltlistán az Európai Parlamentben már a múlt választásokat követően helyet kapott több román politikus is szerepel, közöttük a kormányfő felesége, Daciana Sârbu, a nemzeti liberálisok elnöke, Crin Antonescu felesége, Adina Vălean, Cristina Preda, Norica Nicolai, Renate Weber, Monica Macovei, Jean-Marin Marinescu. Az EurActiv külön hangsúlyozza, hogy a jelöltek közül hiányzik Traian Băsescu államfő lánya, Elena.

 

Kimaradt?