Megtette a hatását a beharangozott nagyobb látvány és a színesebb műsor, meg talán az országban az utóbbi napokban létrejött feszültebb légkör is: emlékezet óta soha ilyen sokan még nem vettek részt Szatmárnémetiben a magyar szabadság ünnepén. Már jóval a program megkezdése előtt ezrek gyűltek össze a színház utcájában és a főtér sarkán álló Ormos-ház előtt, melynek sokszor volt vendége Petőfi Sándor, Júliájához - Erdődre- utazva. Az ünneplésre felsorakozott nyalka szentjobbi huszárok nem csak a nosztalgiázó idősebbeket, de a fiatalokat is százával vonzotta.

A nevezett ház falán lévő Petőfi-emléktábla megkoszorúzása után megindult a hosszú, többszáz-méteres menet az István-téren lévő Petőfi-szoborhoz, ahol Schönberger Jenő katolikus püspök és Kovács Sándor református esperes mondott rövid imát, majd külön-külön felolvasták a magyar és a román miniszterelnök üdvözletét. A nap jelentőségét Kereskényi Gábor parlamenti képviselő, a városi RMDSZ elnöke méltatta, nem feledkezve annak hozzánk szóló aktualitásáról, külön kihangsúlyozva, hogy az erdélyi magyarság elsősorban azt várja a románságtól, hogy biztonsággal élhessen szülőföldjén.

A zenével és szavalatokkal tarkított István-téri rendezvény után sokan a filharmónia díszes koncerttermében ünnepeltek tovább, ahol Pataki Csaba szenátor, megyei RMDSZ-elnök köszöntötte a közönséget és a meghívott vendégeket, majd Süli Attila budapesti történész katonai szempontból értékelte a szabadságharcot .Ezt követően átadták az RMDSZ szokásos március 15-i díjait, amelyet többek között Bertók Béla zenetanár és Tóthpál Miklós színművész kapott meg. Végül a Harag György Társulat Hazám, hazám címmel mutattat be az eseményhez kapcsolódó műsorát.