Az első IQ-tesztet eredetileg a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kiszűrésére használták. A francia közoktatási miniszter 1904-ben egy bizottságot hozott létre a „fogyatékosnak" tartott gyerekek kiválogatására. A cél az volt, hogy a korosztályos átlagnál gyengébben teljesítők is el tudják sajátítani a tananyagot. Az első tesztet Alfred Binet, a Sorbonne egyetem pszichológia professzora és Theophile Simon orvos dolgozta ki – közölte TalentPress, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének Sajtószolgálata.

Intelligencia alatt az egyén értelmi képességeinek összességét értjük, melynek segítségével problémákat old meg. Ide tartozik többek között a gondolkodás gyorsasága, az összefüggések átlátása és az emlékezőképesség is. A teszteket úgy kalibrálják, hogy az átlagos eredmény 100 IQ pont körül legyen, és az emberek közel 68 százalékának 85-115 IQ pontot mérjen.

A teszt skálája többször módosult, magyar viszonyokra Éltes Mátyás adaptálta 1914-ben. A feladatok és kérdések nehézségi fok szerint csoportosítva szerepelnek. Az intelligencia szintjét az jelzi, hogy a vizsgált személy hány, egyre növekvő nehézségű feladatot tud egymás után hibátlanul megoldani. A Binet-Simon-féle teszt az összes ma használatos IQ-teszt ősének tekinthető, amellyel sokáig csak a gyerekek értelmi szintjét tudták mérni.

A felnőttek képességeinek mérése több nehézségbe is ütközött. Az életkor náluk nem játszott olyan meghatározó szerepet, mint a gyerekeknél, mégis szükség volt egy nagy tömegekre érvényes, a képességek felmérésére általánosan használható módszerre. David Wechsler az első világháború idején az amerikai hadsereg számára fejlesztett ki olyan pszichológiai teszteket, amelyek az újoncok kiválasztásában segítettek. Wechsler tesztje alapján működik az összes ma használatos intelligenciateszt.

A szakemberek véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy a tehetségazonosításban mennyire eredményesek az intelligencia-tesztek. Gyarmathy Éva pszichológus a tehetseg.hu portálnak adott interjújában azt mondja, a tehetség összetett dolog, amit nem lehet egyetlen teszttel lemérni.

A tehetség több mint képesség: magában foglalja a tevékenységet és az érdeklődést is. A tesztek további hátránya, hogy azokat az átlagra dolgozták ki, azaz megbicsaklanak minden különlegesen. Ezért van az, hogy az intelligencia-mérésnél könnyen szerezhet egy különösen magas intelligenciájú gyerek akár értelmi fogyatékos papírt is, mert nagymértékben eltér az átlagostól – mondja a pszichológus.

Az általános intelligencia mellett az érzelmi intelligencia fogalma a legismertebb, melynek jelölése az EI vagy EQ. Ez a képesség érzelmek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásával kapcsolatos, ide tartozik az önuralom képessége és az empátia is. Az EQ feltétele minden emberi közösség optimális működésének. Az intelligencia és a kreativitás összefügg, de arra egyelőre nincs tudományos álláspont. A kutatók abban mindenesetre egyetértenek, hogy a kreativitás csak bizonyos intelligenciaszint felett működik.