„Reálpolitikus volt a szó legnemesebb értelmében, korának zseniális diplomatája, s ami pedig mindennél fontosabbnak bizonyult akkor is, hazáját és nemzetét féltően szerető vezető” – mondta pénteken Bocskai Istvánról a váradi főkapitány Erdély fejedelmévé választásának évfordulóján Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök az RMDSZ más vezető politikusaival együtt a Nyárádszeredában szervezett emlékünnepségen vett részt.  „Bocskai István kultusza nem véletlenül él a mai napig a kollektív emlékezetben. Az évről évre történő megemlékezések kiemelték őt a tankönyvek és a történelmi tudományos kutatások lapjai közül és évszázadokkal alkotó élete után példaként világító, útmutató fényként lobog a mai nemzedék előtt” – mondta ünnepi beszédében Kelemen.

Az RMDSZ elnöke szerint Bocskai nem csak kiváló hadvezér, ragyogó diplomata és reálpolitikus, hanem a kor szellemiségén szinte mindig túlmutató megértésről, toleranciáról is tanúbizonyságot tevő ember volt. A másságban először soha nem az ellenséget látta, hanem a gazdagságot, a kiaknázható szellemi bőséget, a változatosság adta kiegyensúlyozottság lehetőségét – mondta a szónok.

„Bocskai Istvánnál a hűség sohasem monotónia, sohasem rögeszme. A szerénység pedig a hűséggel társulva mutatja meg a jellemerősséget, és ezek együtt teszik számára lehetővé, hogy ne csak a holnapi napig lásson, hanem előretekintsen, hosszú távon tervezzen. Politikai testamentumából ez világosan és félreérthetetlenül látszik. Az erdélyi fejedelemséget, és Erdély függetlenségét is a tágabb összefüggésben szemléli, mert végső célja nem lehet más, mint az ország újraegyesítése” – méltatta az erdélyi fejedelmet az RMDSZ elnöke.

Kelemen úgy fogalmazott: számára Bocskai István példája azt mutatja, hogy a napi megpróbáltatások és a távlati célok között nincs ellentmondás. „Azok mindig összeegyeztethetőek, csak tudni kell, hogy mi a cél, milyenek a lehetőségek, melyek az eszközök, kik a szövetségesek. És ami a legfontosabb: egy pillanat erejéig sem szabad szem elől téveszteni, hogy a politika az szolgálat, a nemzet, a közösség szolgálata” – jelentette ki.

A jövőbe látó Bocskai

„Mi Marosvásárhelyiek, Nyárádszeredaiak – vagy Marosszeredaiak, ahogy annak idején a települést nevezték -, az egész erdélyi magyarsággal együtt, nagyon büszkék vagyunk Bocskai Istvánra, akit 409 éve fejedelemmé választottak. Ha visszatekintünk a 400 évvel ezelőtti politikai üzenetekre és következtetésekre, azt tapasztaljuk, hogy ezek ma is nagyon aktuálisak, hiszen Bocskai István akkoriban sok olyan dilemmával küszködött, amelyekkel a romániai magyarság ma is szembesül” - fogalmazott Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke az ünnepi beszédében.

Hangsúlyozta, Bocskai olyan összetett személyiség volt, aki ha kellett, a háttérből irányította Erdély dolgait, de amennyiben szükség volt rá, az élvonalban is maga mellé tudta állítani társait. „Bocskai István első nagy dilemmája az volt, hogy Kelet, vagy Nyugat felé nyisson. A Habsburgokkal kellene megegyezni, vagy a törökökkel kellene politizálást folytasson. Markáns politikus lévén, végül is a Nyugatot választotta, társait pedig sikerült meggyőznie arról, hogy döntését támogassák. Nem mindenkinek adatik meg az a tehetség, hogy ennyire karizmatikus vezető tudjon lenni, mint Bocskai István” - hangsúlyozta Borbély László. Hozzátette, sajnos, mint utólag kiderült, Báthory Zsigmond és a Habsburgok a székelyeknek mégsem adták vissza jogaikat, és továbbra sem valósult meg az erdélyi nép által oly nagyon várt szabadság.

 „Bocskai ekkor két fontos dologra jött rá, és szerintem ez az ő legfontosabb hagyatéka: egyrészt, hogy valamilyen formában, egyesítenie kell a magyarságot, és a szabadságharcban együtt kell fellépniük jogaikért, másrészt pedig, hogy politikai pártfogók, partnerek nélkül mindez nem valósulhat meg. A jövőbe látó Bocskai rájött, hogy ez az egyetlen megoldás arra, hogy a magyar nép a továbbiakban sem a Habsburgoknak, sem pedig a törököknek ne legyen kiszolgáltatva. Sikerült maga mellé állítania azokat a székelyeket is, akik az 1500-as évek végén Vitéz Mihály seregébe álltak át, mert földeket ígért nekik, és pusztán kétévnyi uralkodás alatt olyan méretű tartós békét sikerült megkötnie, amely halála után is fenn tudott maradni” - fogalmazott a megemlékezésen az RMDSZ politikai alelnöke.

 „A történelem sokszor megismétli önmagát. Gondoljunk csak arra, hogy 25 évvel ezelőtt, mi, erdélyi magyarok is elhatároztuk, hogy jogállamban akarunk élni, amelynek keretein belül, egy konkrét kisebbségvédelmi stratégiával, ki fogunk állni a jogainkért. A másik fontos döntésünk az volt, hogy beláttuk, mindehhez szükségünk lesz politikai partnerekre. Az évek során ez be is bizonyosodott, mint ahogyan az is, hogy a mi parlamenti, önkormányzati és brüsszeli képviseletünk nélkül, senki nem beszélne ma kulturális autonómiáról, kétnyelvű feliratokról, nem valósult volna meg az új tanügyi törvény, amely lehetővé teszi az anyanyelvi oktatást. Amint Bocskai rájött arra, hogy bár átverték őt a Habsburgok, politikai partnerekre szüksége lesz, még akkor is ha ez egy hosszú út, még akkor is ha időnként megpróbálnak visszavenni jogainkból, ezt az úgynevezett Bocskai-utat mi is végig kell járjuk, mert ez a kötelességünk” - szögezte le Borbély László Nyárádszeredában.

„Arcot kell adnunk Erdélynek” 

„Bocskai István egyik fontos főemberünk volt, aki bár rövid ideig volt Erdély fejedelme, mégis rendkívül fontos szerepet játszott Erdély és Magyarország életében, és akinek volt koncepciója arról, hogy minként kell alakítani Erdély jövőjét, ez a koncepció pedig sok tekintetben ma is megállja a helyét” – jelentette ki Markó Béla az erdélyi fejedelmre emlékező ünnepségen.

A rendezvény megnyitóján az RMDSZ volt elnöke hangsúlyozta, Bocskai István munkássága, szellemisége ma is arra kötelez, hogy megvizsgáljuk, értjük-e, pontosabban, jól értjük-e saját történelmünket, és felmérve az elmúlt évszázadok veszteségeit, feltegyük a kérdést, vajon jó válaszokat adtunk a történelem kihívásaira.

„Bocskai politikai vezetői képességeit mutatja, hogy fejedelemségének 2 éve alatt két fontos békét kötött: egyet nyugattal, a Habsburgokkal, másikat pedig a keletettel, a törökökkel, és ez a két béke jelentős biztonságot adott Erdélynek és a térségnek” – méltatta Markó Béla  kiemelve, a fejedelemnek határozott elképzelése volt Erdély és Magyarország viszonyával kapcsolatban is. Mint mondta, Bocskai  politikai végrendeletében két országról , egyfajta konföderációról beszél, ami azt mutatja, a fejedelem tudatában volt annak, hogy Erdély egy nagyon sajátos régió, amely sajátos megoldásokat igényel.

„Van-e nekünk ehhez hasonló, ilyen ölelésű, szélességű egységes koncepciónk Erdély jövőjéről? „– tette fel  a kérdést Markó Béla, aki szerint akárcsak Bocskai idejében, ma is számos alternatíva áll a magyarság előtt.  Ami most Erdély szomszédságában (Ukrajnában) zajlik,  azt mutatja, hogy milyen alternatívák állnak előttünk. Az, hogy Romániában egy 25 éve épített demokrácia lebontásának vagyunk tanúi, azt bizonyítja, hogy van más alternatíva itt is: a parlament egyre inkább csak egy kirakat, a fontos kérdésekben csupán egy páran döntenek. Visszarendeződni látszik egy autoritárius rendszer, amely megnyirbálná a kisebbségi jogokat és egy centralizált ország kialakítására törekszik. Ezzel mi nem érthetünk egyet,  nem érthetünk egyet az egynyelvű nemzetállami szemlélettel sem – szögezte le. 

„A cél: integrálódnunk kell  Európába, nemcsak formailag, ahogyan ez eddig történt, hanem szemléletben is” – mondta Markó Béla, aki szerint az RMDSZ politikája az elmúlt két és fél évtizedben,  de jövőben is azt szolgálja, hogy a magyarok  méltó módon, egyenlő partnerként éljenek, megmaradjanak a szülőföldön.  Ehhez az európai integráció mellett erős önkormányzatiságra, kulturális és közigazgatási autonómiára van szükség, de minőségi életet, minőségi oktatást és kultúrát is kell teremteni - hangsúlyozta Markó, aki szerint a jövőben egyre hangsúlyosabban kell beszélni Erdélyről, mint egy különálló regionális közigazgatási, kulturális entitásról.  Arcot kell adnunk Erdélynek  - összegezte Markó Béla.