Új halfogyasztási tanácsadót jelentetett meg az osztrák Greenpeace, ebben felsorolják, hogy mely halak a leginkább veszélyeztetett tengeri fajok, így melyeket érdemes kerülnie a környezettudatos vásárlóknak.

A makréláról, a vörös álsügérről és az alaszkai tengeri lazacról le kell mondaniuk a környezettudatos fogyasztóknak az osztrák Greenpeace idei új, halakra vonatkozó online tanácsadója szerint. "Nagyon sok halfajnak szó szerint szorul a nyakán a hurok: a halállományok háromnegyedét túlhalásszák, ráadásul számos halászati módszer súlyos környezeti károkat okoz" - mondta el Antje Helms, a környezetvédelmi szervezet tengeri szakértője. 

A Greenpeace szerint gond nélkül fogyasztható például a ponty, de a heringet, tonhalat vagy a tőkehalat kedvelőknek inkább alternatívát kínál az ökológiailag fenntartható halászatokból az online használható és okostelefonra is letölthető tanácsadó, amely német nyelven elérhető a Greenpeace osztrák weboldalán. (Amely cikkünk írásakor éppen nem elérhető.) Újításként az új tanácsadó az ökológiailag tudatos halételek elkészítéséhez recepteket is javasol, amelyek Sarah Wiener sztárszakácstól származnak. 

Az értékelésben 110 gyakori halfaj szerepel, ezeket csoportosítja állomány (550) és a tenyészet származási országa (112) szerint. A korábbihoz képest ajánlott kivételt képeznek a tőkehal, a tengeri lazac, az ördöghal, a grönlandi óriás laposhal és a fogas bizonyos csoportjai, de kikerültek a javasoltak közül néhány halászat heringjei, fehér tonhalai és pisztrángjai. Első alkalommal került fel a listára amerikai és európai homár: ezek az állatok néhány kivételtől eltekintve nem ajánlottak.  

"Bár az európai vizek helyzete kissé javult, az óceánokat világszerte továbbra is túlhalásszák. A pusztító halászati módszerek értékes ökoszisztémákat károsítanak - negatív hatást fejtenek ki a korallzátonyoktól kezdve egészen a tenger mélyén élő élőlényekig. A halászat mellékhatásaként cápák, teknősök és bálnák is elpusztulnak" - fejtette ki Antje Helms. 

A Greenpeace értékelése ezért figyelembe veszi a tengeri halászatok esetén a halállomány egészségi állapota mellett a halászat közvetlen környezeti hatásait, a kvóták meglétét és azok ellenőrzöttségét. A tenyészetek esetében számításba veszik a halivadékok származását, a táplálék mennyiségét és származását, valamint a jogszabályok betartását.  

A szervezet kritikája szerint sok haltermék esetben hiányoznak az ismertetőjelek, amelyek alapján visszakövethető a származásuk, ami lehetővé tehetné a tudatos vásárlást.