RMDSZ: nincs veszélyben az aradi Szabadság-szobor
Jövő hétfőn kezdik gyűjteni az aradi Szabadság-szobor eltávolítását támogató aláírásokat az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) tagjai – tudta meg a maszol.ro a szélsőségesen nacionalista alakulat Arad megyei szervezetének elnökétől.
A magyar dominancia szimbóluma?
Dan Măgurean azt reméli, hogy sikerül összegyűjteni az aradiak öt százalékának a támogató aláírását. Ez ugyanis a törvényes feltétele annak, hogy a városi tanács napirendre tűzze a szobor eltávolításáról szóló határozattervezetet. Kérdésünkre Măgurean azzal indokolta kezdeményezésüket, hogy szerintük Zala György világszerte ismert alkotása „a magyar dominanciát szimbolizálja”, ezért inkább „Békéscsabán vagy valamelyik más magyarországi városban” van a helye. Arra a felvetésünkre, miszerint korábban a Nagy-Románia Párton kívül valamennyi román politikai alakulat egyetértett a szobor újboli köztérre helyezésével, kijelentette: „lehet, hogy a pártok egyetértettek, de az aradiakat senki nem kérdezte erről”.
„Megdöbbentő és kicsit megmosolyogtató”
Az Arad megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Faragó Péter képtelenségnek nevezte az Új Jobboldal kezdeményezését. Szerinte esélyük sincs összegyűjteni a határozattervezet napirendre tűzéséhez szükséges számú aláírást. Ha pedig netán ez mégis sikerülne, a városi tanács el fogja utasítani a tervezetet.
„Megdöbbentő, ugyanakkor kicsit megmosolyogtató is ez a kezdeményezés. Abberáció egy ekkora művészeti értéket képviselő alkotást eltávolíttatni a városközpontból. Nagy a gyűlölet bennük, és ezt a gyűlöletüket így próbálják terjeszteni, népszerűsíteni” – fogalmazott Faragó.
Az ügyvezető elnök Măgurean indoklására, miszerint a Szabadság-szobor a magyar dominancia szimbóluma, úgy reagált: ilyen alapon Arad belvárosi épületeit mind le kellene bontani. „Ezek az épületek, ha úgy tetszik, egytől egyig a magyar dominancia szimbólumai. Az Új Jobboldal kezdhetné a polgármesteri hivatal ingatlanának leobontásával” – mondta Faragó.
Bognár: Falcă is képtelenségnek tartja
Bognár Levente, Arad RMDSZ-es alpolgámestere emlékeztetett arra, hogy a Szabadság-szobor köztérre helyezése éppenséggel a megbékélést szolgálta, nem véletlenül került az alkotás a Megbékélés parkjába. „A francia-német megbélés szolgált modellként a szobor köztérre helyezésekor. Remélem, nem történhet meg az eltávolítása egy olyan városban, amely pályázik az Európa Kulturális Fővárosa címre, és ahol példásan éltek együtt eddig a románok és a magyarok” – jelentette ki a maszol-ro-nak.
Bognár elmondta, amint tudomást szerzett az Új Jobboldal kezdeményezéséről, azonnal felvette a kapcsolatot Gheorghe Falcă demokrata-liberális polgármesterrel, akivel eddig két mandátumot dolgoztak együtt. „A polgármester a Megbékélés Parkjának kilenc évvel ezelőtti felavatásán is ott volt. Arról biztosított, hogy maga is képtelenségnek tartja az Új Jobboldal kezdeményezését” – tájékoztatott az alpolgármester.
Bongnár emlékeztetett arra is, hogy az Új Jobboldal minden évben meg akarja zavarni demonstrációkkal az október 6-i aradi megemlékezéseket. „Most azonban nagyon felháborította őket, hogy a polgármester nem adott engedélyt a tüntetésükre” – tette hozzá.
Egy kis történelem
Mint ismert, a Szabadság-szobor köztérre helyezéséről az RMDSZ kérésére 2004-ben születetett kormányhatározat Adrian Năstase miniszterelnök mandátuma alatt. Felállítása része volt az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) együttműködési megállapodásának. A szobor leleplezése az új helyen 2004. április 25-én történt, román és magyar hivatalos személyek jelenlétében. Az új helyszínen, ami a „Megbékélés Parkja” nevet kapta, egy 9 m magas győzelmi kapuval szemben áll, amely alatt Avram Iancu és más román felkelők állnak. A diadalív Ioan Bolborea bukaresti szobrász alkotása. A téren egy kis szökőkút is található.
A szobor ünnepélyes felavatására 1890. október 6-án került sor a Szabadság téren (ma Avram Iancu tér). Az első világháború után, Arad Romániához csatolásakor szinte azonnal felmerült a lebontásának gondolata. 1923-ban a rongálások megakadályozása céljából bedeszkázták az emlékművet. 1925-ben a Ion I. C. Brătianu vezette kormány 1512/925 számú rendeletére eltávolították, utána különböző helyeken tárolták, legutoljára az aradi vár árkában őrizték. 1999. október 6-án a Magyarország és Románia között létrejött megegyezés alapján a Radu Vasile vezette kormány a Szabadság-szobrot a minorita rendház udvarára szállították. Itt kezdődött meg magyar állami támogatással a restaurálás folyamata is.