Az európai parlamenti választásokon minden 18. életévét betöltött európai polgár egy szavazattal rendelkezik, és mindenki csak a lakhelyén szavazhat – idézte az RMDSZ sajtóirodája Borbély László politikai alelnök szerdai nyilatkozatát. A politikus szerint az ezzel kapcsolatos, sajtóban megjelent spekulációk valótlanok, és törvénytelenséghez vezethetnek.

Borbély László a Mensura Transilvanica politikai elemzőcsoport megállapítására reagált, amely szerint a romániai választójogi törvény nem zárja ki, hogy a romániai jelöltekre és a magyarországiakra is leadják a szavazatukat az európai parlamenti választásokon azok a román-magyar kettős állampolgárok, akik magyarországi állandó lakhellyel rendelkeznek.

Az elemzőcsoport az európai, a magyarországi és a romániai szabályozásokat vizsgálta meg annak kapcsán, hogy a közelmúltban a román nyelvű sajtó arról cikkezett: a román és magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyiek maguk dönthetik el, hogy a magyarországi vagy a romániai jelölteket támogatják az európai parlamenti választásokon.

Az elemzés idézi az Európai Tanács 2002-ben elfogadott határozatát, amely előírja: az európai parlamenti választásokon részt vevő szavazónak nyilatkoznia kell arról, hogy szavazati jogát csak a lakhelye szerinti tagállamban fogja gyakorolni. Megállapítja, hogy a magyar szabályozásnak az állandó lakhely szerinti nyilvántartás az alapja, így a külhoni magyar szavazók csak akkor szerezhetnek választói jogosultságot a magyarországi EP-választásokon, ha állandó magyarországi lakhelyre tesznek szert.

Az elemzőcsoport "meglehetősen kétértelműnek" tartja viszont a román szabályozást. A román választójogosultság alapja ugyanis nem az állandó lakhely, hanem az állampolgárság. Az Európai Parlament román képviselőinek a megválasztásában tehát attól függetlenül részt vehetnek a román állampolgárok, hogy az állandó lakhelyük Romániában vagy egy másik EU-tagállamban van. "A Magyarországon élő (ott állandó lakhellyel rendelkező) román-magyar kettős állampolgárok szavazhatnak lakóhelyükön a magyar EP-jelöltlistákra és a román külképviseleten a román EP-jelöltlistákra" - állapította meg az elemzőcsoport.

Borbély László a jogi érveken túl kitért a Kárpát-medencében élő magyar közösségek politikai érdekeire is. Ha egy romániai és magyarországi lakcímmel is rendelkező, magyar nemzetiségű szavazó, Romániában adja le a voksát, akkor növelheti az Európai Parlamentbe jutó magyar politikusok számát - mondta az alelnök. Hozzátette: nem mindegy ugyanis, hogy Erdélyből 1, 2 vagy 3 képviselő szerez mandátumot, ez kizárólag a leadott szavazatok számától függ. Viszont Magyarországról mindenképpen 21 magyar politikus jut be az Európai Parlamentbe, attól függetlenül, hogy egyik vagy másik párt mennyi szavazatot szerez. Ennek értelmében a két lakcímmel rendelkező polgárok Magyarországon leadott szavazata etnikai szempontból “el van pazarolva”, viszont ha a romániai voksolás mellett döntenek, akkor növelhetik a magyar képviseletet az EP-ben - mondta a politikus.

Borbély ennek kapcsán leszögezte: az Európa Tanács 93/109/EK számú irányelve szerint senki nem szavazhat egynél több alkalommal, ez a szavazat pedig az állandó, vagy – ha van – az ideiglenes lakóhely szerinti tagállamban gyakorolható. A romániai magyarok döntő többsége nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, ezért egyértelmű, hogy kizárólag Romániában szavazhatnak - magyarázta a politikai alelnök.

Hangsúlyozta: ha valakinek állandó lakcíme Romániába, ideiglenes lakcíme pedig Magyarországra szól, akkor eldöntheti, hogy melyik országban él a szavazati jogával. Ha Magyarországon kíván szavazni, írásban kell nyilatkoznia, hogy az ideiglenes lakhelyén voksol. A magyarországi hatóságok nyilvántartásba veszik a személyt, és jelzik ezt a tényt a román választási szerveknek. Ezáltal kiszűrik a törvényellenes kettős szavazást. Amennyiben valaki megpróbál kétszer voksolni, cselekedete törvénybe ütközik, büntetendő és minden bizonnyal a második helyszínen megakadályozzák a szavazásban - részletezte az RMDSZ politikai alelnöke.

Ezt mondja a Nemzeti Választási Iroda

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI érdeklődésére korábban közölte:  a többes szavazást az uniós szabályozás tiltja az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő megválasztásáról szóló (1976. szeptember 20-ai) dokumentumban. Ez azt rögzíti, hogy "senki sem szavazhat egynél többször az Európai Parlament tagjainak egyetlen választásán sem".

Az NVI tájékoztatása szerint a tagállamok döntésén múlik, hogy az EP-választásokon a szavazati jogot csak a területükön élő állampolgáraiknak, vagy lakóhelytől függetlenül minden állampolgáruknak biztosítják. Magyarországon az európai parlamenti választásokon csak a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar (és uniós) állampolgárok vehetnek részt.

Közölték, amennyiben valamely tagállam lakóhelytől függetlenül biztosítja az aktív választójogot saját állampolgárainak (mint például Románia), akkor azok, akik másik uniós tagállam állampolgárságával is rendelkeznek, több névjegyzékbe is bekerülhetnek az európai parlamenti választások során. Ennek kizárására, illetve a többes szavazás megakadályozására vagy felderítésére az uniónak nincs sem jogi, sem egyéb eszköze - fűzték hozzá.