Felmérés: a romániai drogfogyasztó robotképe

Romániában a drogfogyasztók a statisztikák szerint általában 20 éves korukban szoknak rá a kábítószerekre – derül ki egy felmérésből, amelynek készítői 18 és 29 év közötti, 400 személyes mintacsoporttal dolgoztak, a csoport tagjainak csaknem 75 százaléka férfi és közel 25 százaléka nő volt. Az Országos Kábítószer-elleni Ügynökség közlésének megfelelően ez volt a legelső, ilyen jellegű felmérés az országban, amelyben figyelembe vette a drogozók társadalmi kirekesztettségét is.

12 éves kortól

A legfiatalabb drogozó, az ügynökség felmérésének megfelelően 12 éves, a legidősebb pedig 41 éves volt, amikor elő ízben nyúlt az ajzószerekhez. A kábítószer-fogyasztók tíz százaléka büntetett előéletű. Ötven százalékuk felsőfokú, 28 százalék középfokú, a többiek viszont ennél alacsonyabb fokú végzettséggel rendelkeznek.

A megkérdezett közül a legtöbben a vadkendert kedvelik: több mint 50 százalékuk állította ezt. Valamivel több mint 20 százalékuk heroint szív, nem egészen 14 százalékuk a SNPP nevű, úgynevezett pszichoaktív drogot használja. Kokaint a mintacsoport tagjainak 7,5 százaléka fogyasztott, 2 százaléka viszont az ecstasyt részesítette előnyben. Hasist csupán a megkérdezettek 1,5 százaléka használt, 1,3 százaléka metadinhoz folyamodott, a különféle illékony oldószerekkel csupán 0,3 százalék élt.

A mintacsoport tagjainak több mint fele állította azt, hogy a rendszerint használt drog mellett megpróbálkozott az úgynevezett másodlagos ajzószerekkel is. Az ecstasy mellett igen sokan használnak kannabiszt, kokaint és SNPP-t. A kokaint előnyben részesítők zöme, több mint kétharmada kannabiszt, ecstasyt és különféle ajzó hatású gyógyszereket szed, a SNPP fogyasztóinak 63 százaléka pedig szintén másodlagos drogokat, elsősorban heroint is használ.

Hihető – és nem hihető számadatok

A felmérés szerint a mintacsoport tagjainak 57 százaléka állította magáról azt, hogy csak alkalmilag él drogokkal. Az alkalmi fogyasztók 30 százaléka pedig arról beszélt, hogy hetenként legfeljebb két-három alkalommal drogozik, 27 százaléka pedig elmondásának megfelelően hetenként legfeljebb egyszer hódol szenvedélyének. Közülük közel 73 százalék rendszerint kannabiszt fogyaszt.

Szakértők szerint ezeknek a számoknak nem nagyon lehet hinni: a kábítószerrel élők közül csak igen kevesen állják meg azt, hogy akár több napot is kihagyjanak, legtöbbjük szinte naponta szedi a drogokat. Hihetőbb az „intenzív fogyasztóknak” ez az állítása, miszerint hetenként négy-hat alkalommal drogoznak – ezt 11 százalék ismerte be –, csaknem egyharmaduk viszont naponta szedi a kábítószereket.

Aggasztó jelenség az, hogy a kábítószereknek hódolók egyre fiatalabb korban térnek rá a káros szenvedélyre. A drogozók általában 21 éves korukban kezdenek el rendszeresebben élni az ajzószerekkel, mintegy 75 százalékuk pedig már 15 éves korában „ismerkedett” meg a drogokkal. Ők rendszerint – a felmérés szerint 34 éves korukig – kannabiszt használtak. 34 éven felül azonban a drogfogyasztók megoszlottak: egyharmaduk rátért a kokainra, egyharmaduk heroinra, egyharmaduk pedig a SNPP-re.

Csalással, lopással, rablással

A drogfogyasztás rengeteg pénzbe került, ezt a pénzt pedig igen sokan csak csalással, lopással képesek biztosítani. A mintacsoport tagjainak vallomása szerint 10 százalékuk – főként a heroin, az SNPP és a metadon fogyasztói – büntetett előéletű. Közülük csaknem egyharmadukat lopás miatt ítélték el, húsz százalékukat rablásért, több mint 15 százalékukat kábítószer-kereskedelemért, 13 százalékukat prostitúcióért, 4,3 százalékukat pedig csalásért.

A felmérésből az is kiderül, hogy mindenekelőtt a heroin fogyasztói folyamodtak lopáshoz, rabláshoz és drogkereskedelemhez, a heroint és kannabiszt használók pedig többnyire prostitúcióval, csalással szerezték meg a pénzt az újabb kábítószerek megvásárlásához.

A drogfogyasztók 30 százaléka vallotta azt magáról, hogy büntetlen előéletű. A felmérésben részt vevők csaknem 22 százaléka beszélt arról, hogy szenvedélye miatt súlyos helyzetbe került, közülük több mint 41 százalék anyagi nehézségekről beszélt, közel 24 százalék családi gondokat említett.

Drog és jövedelem

A kábítószer-fogyasztók csaknem 36 százaléka magas fokú szakképzettséget igénylő állásokat tölt be, csaknem egyharmada viszont szakképzetlen munkát végez. A munkaviszonyban állók több mint 33 százaléka meghatározatlan időre szóló munkaszerződéssel rendelkezik – ők inkább csak kannabiszt használnak. A kábítószerek fogyasztóinak majdnem 40 százaléka állás nélküli. A munkanélküliek zöme a heroint és az SNPP-t használók közül kerül ki.

A felmérés választ keres a drogfogyasztók jövedelmeire is. Mint kiderül, a kokaint, hasist és kannabiszot fogyasztók egyharmadának állítása szerint családjuk minden egyes tagjára 2000 lejes jövedelem jut, a többiek családtagjai 500 és 1000 lej között keresnek: az SNPP-t  előnyben részesítők esetében a családtagonkénti jövedelem 200 és 500 lej, a heroinnal élőknél pedig ugyanez 500 és 1000 lej között mozog. A heroint, metadont vagy SNPP-át fogyasztók moziba, színházba nem járnak, szabadidejüket rendszerint klubokban töltik.

Halottak, öngyilkosok

A kábítószer-fogyasztás Romániában is egyre több halálos áldozatot követel. Hivatalos jelentések szerint közvetlen drogfogyasztás miatt 2001 és 2012 között 228 személy halt meg csupán Bukarestben. A fővárosban csak tavaly 26 ilyen jellegű haláleset következett be, 16 személy pedig a drogfogyasztásra visszavezethető okok miatt halt meg.

Az Országos Kábítószer-elleni Ügynökség szakembereinek véleménye szerint a kábítószer-fogyasztásnak nagy szerepe van az öngyilkosságokban is. Tavaly például a Bukarestben elkövetett 133 öngyilkosság esetében legalább 10 a drogfogyasztásnak – elsősorban az újabb anyagokat felhasználó pszichoaktív szereknek – tulajdonítható. 

Kimaradt?