A nyugdíjpénztárak államosítását – voltaképpeni lenyúlását – követően az Orbán-kormány most a takarékszövetkezetek önállóságának felszámolására törekszik. Az ezt lehetővé tevő törvény hatályba lépése után azonnal felállt az átszervezést levezénylő szervezet háromtagú igazgatósága. Az egyik bankszakember az FHB Bankcsoportban, a másik az OTP-ben, a harmadik az Magyar Fejlesztési Bank Zrt-nél (MFB) töltött el hosszabb időt. Az igazgatóság gyakorlatilag a megalakulásával egy időben már konkrét utasításokat is tartalmazó listát küldött a takarékszövetkezeteknek.

Rekordsebességgel                                               

Miután Áder János nemrégiben aláírta a szektor államosítását lehetővé tevő törvényt, azt követően már levélben utasításokat küldtek minden takarékszövetkezetnek. A másfél oldalas dokumentumban a takarékszövetkezetek minden szokásos üzletmenetbe nem tartozó tevékenységét egy évre blokkolja a szektort ezentúl felügyelő, rekordsebességgel létrejött Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete.

A levél az új törvényre hivatkozva felhívja a szövetkezeti vezetők figyelmét, hogy 2014. július 13-ig „csak az Integrációs Szervezet hozzájárulásával jogosultak a szokásos üzletmenetbe nem tartozó ügyleteket megkötni vagy kötelezettségvállalásokat tenni, hitelt felvenni, nagykockázatot vállalni, egyetemleges kötelezettséget vállalni vagy társasági részesedést szerezni”.

Spéder, az „államosító”

A takarékszövetkezeteknek küldött levél az integrációs szervezetet vezető igazgatóságtól érkezett, melynek három tagját szintén hétfőn, a szervezet megalakulásával nevezték ki. A törvény alapján a három igazgatót az MFB a saját igazgatóságából delegálja.  

Az igazgatóság elnöke Lontai Dániel lett, aki alig egy hónapja MFB-igazgató. A bankszakember az elmúlt félévben látványos állami karriert futott be. Az FHB Bankcsoporttól érkezett: 2009-től tavaly december végéig az FHB Ingatlanlízing Zrt., valamint az FHB Életjáradék Zrt. igazgatója volt, és a bankcsoporttól való távozása után gyakorlatilag azonnal, idén január 15-étől kinevezték a Magyar Posta Zrt. igazgatóságába, de ott csak május 31-ig kapott mandátumot, hogy június végén MFB igazgatóként folytassa a pályáját (mindemellett február 27-től kinevezték Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. igazgatóságába is).

A takarékszövetkezeti szektor radikális átalakításának rövid történetében nem ez az első eset, amikor komoly FHB-s múlttal rendelkező bankszakember tűnik fel kulcspozícióban. Ez összefüggésbe hozható azzal, hogy az ügyre rálátó piaci források kivétel nélkül tényként beszélnek arról, hogy a szektor átszervezése és államosítása valójában Spéder Zoltán, az FHB elnökének terve, és többen mondják azt is, hogy a végrehajtást is Spéder irányítja. Piaci források azt is feltételezik, hogy a takarékszövetkezeti szektor átszervezésének egyik lényeges kormányzati célja, hogy a létrejövő egész országot behálózó bank méltó riválisa legyen, és ellensúlyozza a Csányi Sándor vezette OTP Bankot. 

Mint mondják, Spéder Zoltán azon kevés személyek egyike Magyarországon, aki képes levezényelni a nagy átalakítást. A bankár 2007-ig az OTP-vezér helyettese volt, majd 2008-ban tulajdonrészt szerzett az FHB-ban. Az elválás óta sajtóértesülések szerint az FHB-elnök és Csányi Sándor viszonya érzékeny, sőt feszült.     

A takarékszövetkezeti szektor államosításában fontos szerepet kapott a Magyar Posta is: a szövetkezetek integrációjáról szóló törvény a postát arra kötelezi, hogy tőkemeléssel a Takarékbank részvényesei közé lépjen, és ezzel a szövetkezetek ernyőszervezeteként működő pénzintézetben az állam többségi tulajdonossá válik az eddigi többségi tulajdonosokkal, a takarékszövetkezetekkel szemben. A Magyar Posta héttagú igazgatóságába januárban négy FHB Bankból érkezett vezető ült át, egy további új igazgatósági tag pedig családi alapon kapcsolódik Spéder Zoltánhoz, az FHB elnökéhez.

Az Integrációs Szervezet                                      

Az integrációs szervezet másik igazgatója Nagy Csaba, aki Lontai Dániellel együtt, június 25-én került az MFB igazgatóságába, a két új igazgató kinevezéséhez az állami bank addig hattagú igazgatóságát nyolctagúra bővítették. Nagy Csaba másfél évtizedet töltött az OTP Bankcsoportnál: 1997-ben kezdett értékpapír forgalmazási területen, majd 2002-től 2011 augusztusának végéig az OTP Jelzálogbank Zrt. vezérigazgató-helyettese volt.

Csak formálisan volt második ember, gyakorlatilag ő volt a vezető. Nagy Csabát kiváló bankszakembernek tartják a piacon. Az OTP után 2011-től az MFB ügyvezető igazgatója lett, majd az MVM Magyar Villamos Műveknél gazdasági vezérigazgató-helyettes volt idén április végéig, és jelenleg is az MVM Zrt.-ben tevékenykedik vezérigazgatói tanácsadóként. Emellett az új atomerőmű projektért felelős MVM Paks II Zrt. felügyelőbizottságának tagja 2012 augusztusa óta.

Az egyetlen régi MFB-s az integrációs szervezet háromtagú igazgatóságában Urbán Zoltán, aki az első Orbán-kormány idején, 2001-2002-ben volt az MFB pénzügyi vezérigazgató-helyettese és igazgatósági tagja, majd a második Orbán-kormány megalakulásával, 2010 júniusával lett ismét az MFB egyik vezetője. Urbán emellett 2010 óta a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. igazgatósági tagja. Állami megbizatásai között 2003-2004-ben a Dresdner Bank Hungária Rt. ügyvezető igazgatója volt, jelenleg is tagja a TakarékBank Felügyelőbizottságának.

A pénzszerzés menetrendje                                      

A takarékoknak küldött levélben az igazgatóság kitér arra, hogy a törvény végrehajtása során a Takarékbank, az integrációs szervezet, valamint a takarékszövetkezetek együtt kell működjenek. Az igazgatóság bekérte a jelenlegi működésüket biztosító alapszabályt vagy alapító okiratokat, hogy kidolgozzanak egy egységes „minta alapszabályt”, amihez feltehetően igazodniuk kell majd a takarékszövetkezeteknek.

Emellett a levél felhívja a takarékszövetkezetek vezetőinek figyelmét az integrációs törvényben adott határidőkre. Eszerint a szövetkezeti hitelintézetek kötelesek 2013. július 28-ig előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tenni a Takarékbank felé egy darab kétezer forint névértékű „C” sorozatú elsőbbségi részvény átvételére. Ezzel együtt eddigi részvényeiket, amelyekkel a Takarékbank tulajdonosai voltak letétbe kell helyezniük a pénzintézetnél. Ez a kötelezettség lényegében arról szól, hogy a takarékszövetkezetek lemondanak eddigi részesedésükről a bankban, és helyette egy névleges tulajdont biztosító, 2 ezer forintos részvényt vesznek. Ha ezt nem teszik meg elveszítik a működési engedélyüket, és bezárhatnak.

Ezt követően augusztus 2-ig a takarékszövetkezeteknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél igazolniuk kell, hogy megtették az előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot a „C” sorozatú részvények átvételére, és ezért kérelmezik a működési engedélyük fenntartását. Ezután 2013. augusztus 27-ig el kell fogadniuk új alapszabályukat vagy alapító okiratukat az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott szöveggel. Majd 2013. szeptember 26-ig az új törvénynek megfelelően működési engedélyt kell szerezniük. Az igazgatóság arról is tájékoztatja a takarékokat, hogy a Takarékbank közgyűlésére 2013.augusztus 27-én kerül sor.

Banktitkok – Gyöngyöstarjánnak?

Az igazgatóság levelében meglepő módon elérhetőségként egy budapesti telefon- és faxszám mellett egy Gyöngyöstarjánban bejegyzett cég mailcímét adja meg. A takarékszövetkezetek ezeken az elérhetőségeken fordulhatnak az igazgatósághoz kérdéseikkel és észrevételeikkel, illetve ide kell elküldeniük az alapító okiratot is 3 napon belül.

A takarékszövetkezetek ezért sem akarják elküldeni a banktitoknak minősülő adataikat a takarékszövetkezetek átszervezését levezénylő integrációs szervezet mailcímére. A legnagyobb takarékszövetkezeti szövetség ezért megerősítést kér a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől, valamint az integrációs szervezettől.

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) tagszervezetei nem kaptak hivatalos értesítést az Integrációs Szervezet felállításáról sem, és bizalmatlanok a levélben szereplő elérhetőséggel szemben, és nem értik, miért nem a Magyar Fejlesztési Banknál vagy a Takarékbankban létrehozott e-mail címet adott meg az igazgatóság. „A titokvédelmi szabályok, valamint az adatközléshez kapcsolódó adatvédelmi szabályok alapján felettébb aggályosnak tartjuk, hogy az adatközlésre egy olyan e-mail cím került megadásra, amely biztonsági oldalról komoly kérdéseket vet fel, és bizonytalanságot ébreszt a tagszervezeteinkben”, hiszen a törvény által megadott elérhetőségre banktitoknak minősülő információkat kell küldeni – hangsúlyozta Varga Antal az OTSZ ügyvezetője.

Az igazgatóság megadott egy budapesti telefonszámot is, a hozzá tartozó név azonban titkosított. „Az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó hitelintézeti vezetői felelősség okán az OTSZ hivatalosan kérte az Integrációs Szervezettől, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől annak megerősítését, hogy az adatszolgáltatás ezen módja megfelel-e a vonatkozó előírásoknak. Az OTSZ elnöke, Demján Sándor, hetek óta folyamatosan küzd Orbán Viktorral az új takarékszövetkezeti törvény miatt.