A Közpolitikai Intézet (IPP) most napvilágra hozott jelentése szerint a parlament pedig gyakorlatilag átengedte a törvénykezés jogát a kormánynak, mi több, amolyan függelékévé vált a kabinetnek, a hatalommal szembenálló oldal pedig megfeledkezett arról, hogy ellenzékként kellene viselkednie.

A törvények 11 százaléka

A 2012-2016-os parlamenti tevékenység első ülésszakát elemző jelentésnek megfelelően a parlament napirendjét voltaképpen a kormány szabta meg, amely bőségesen ellátta törvénykezdeményezésekkel a képviselőházat és a szenátust. A 2013. februári-júniusi parlamenti ülésszak ideje alatt a parlament ugyan 220 törvényt fogadott el, közülük azonban több mint 130 nem volt más, mint kormányrendeletek módosítása illetve kiegészítése.

Sőt a törvényhozás által elfogadott jogszabályoknak mindössze 11 százalékát dolgozták ki és véglegesítették a honatyák, 89 százalék – azaz 195 törvény – a kormánytól származott. És bár a honatyák 50 százalékkal több törvénykezdeményezést nyújtottak be, mint a kormány, ezeknek száma azonban 44 százalékkal esett vissza a 2009-2012 közötti ülésszakok törvénykezdeményezési átlagához képest.

A Közpolitikai Intézet mindezért úgy véli, a törvénykezési aránytalanság nyilvánvalóvá teszi azt, hogy a kormány több erőforrással és információval rendelkezik, mint a parlament, ennélfogva jogszabály-kezdeményezéseit jobban alá tudja támasztani, mint a törvényhozás fóruma.

Ráadásul a parlament visszaélt a törvények hallgatólagos elfogadásának módszerével, igen sok jogszabály-kezdeményezést fogadtak el ily módon, vita nélkül.

Öt hónap alatt egy hónapnyi munka

A legutóbbi törvényhozási ülésszakban a honatyák enyhén szólva tétlenkedtek. Február és június között a kormányfő 38, a szenátus pedig 37 plenáris ülést tartott, a két ház együttes ülésére pedig mindössze 12 alkalommal került sor. Az ülések időtartamát összeadva, naptári napokban számolva a két ház mindössze egyetlen hónapon át dolgozott. A leghosszabb ülésre egyébként február 6-án került sor, az idei költségvetés megszavazása alkalmával a honatyák 15 óra 30 percet üléseztek, apró szünetekkel.

Az ellenzék egyik gyakori parlamenti gyakorlatát, a kormány elleni interpellációkat illetően a hatalommal szemben álló oldal igencsak „gyengélkedett”. A lehetőséggel inkább a kormánypárti – mindenekelőtt a szociáldemokrata – politikusok éltek. A demokrata liberálisok csak a második helyet foglalták el ilyen szempontból, a harmadik helyre pedig ismét kormánypárt, a nemzeti liberálisok kerültek.

A kérdések tekintetében ismét csak a szociáldemokraták vezetnek, honatyáik 764 kérdést tettek fel, majd 641 kérdéssel a nemzeti liberálisok következnek. A legnagyobb ellenzéki párt, a Demokrata Liberális Párt, csupán a negyedik helyre került, Vasile Blaga tömörülését még a Dan Diaconescu Néppárt is megelőzte 444 kérdéssel.

„Kétkezes” szavazás – büntetés nélkül

A honatyák az elmúlt ülésszak alkalmával is bőségesen szavaztak mások helyett, holott ezt a szabályzat tiltja. A rajtakapottak semmiféle büntetésben nem részesültek. A Közpolitikai Intézet például hivatalosan értesítette a képviselőház elnökségét a szociáldemokrata politikus, Gavril Mirza tettéről, aki párttársa, Eugen Bejinariu helyett is voksolt. A esetet jelentő intézet kérte, hogy a házszabályzatnak megfelelően a két képviselőt tiltsák el 15 napra az üléseken való részvételtől, illetve vonják le ezekre a napokra a járandóságaikat – ám nem történt semmi az ügyben.

A honatyákra pedig nem kevés pénz megy el. A képviselőház tagjai havonta 9 millió lejébe kerülnek az államnak (az adófizetőnek), a szenátorokra pedig 4 millió lejt költenek. Ez, euróban számolva, összesen havi 2,8 millió eurót jelent.