Itt a vakáció: mi legyen a kölökkel a szünidőben?
A legfontosabb a vakációban: megadni a gyereknek az egyéni szabadságot, hogy életkora függvényében döntse el, mit szeretne kezdeni a nyári szünidővel. Ebben a szülők bizalommal támogassák őt, figyeljenek rá, de ne felügyeljék, és ne szervezzék túl a nyarat – tanácsolja Dáné Gabriella kolozsvári iskolapszichológus.
Létezik egy bevezető szakasza a vakációnak, egyféle akklimatizáció?
Azzal mindenképp számolnia kell a szülőnek, hogy kezdetben a gyereknek szüksége lehet néhány nap kikapcsolódásra, lecsendesédésre, amikor még csak ízlelgeti a "szabadságot", s amikor akár az is előfordulhat - főként kamaszok esetében, hogy csupáncsak pihen. Meg kell teremteni számára a lehetőséget, hogy amennyiben ő valóban szükségét érzi ennek, élvezhesse pár napig a nyugalmat, akár a semmittevést. Gondoljunk csak bele, felnőttként is, hányszor szeretnénk olykor délig aludni, vagy este későig fennmaradni. Szerintem pár nap üresjárat, vakációs akklimatizálódás nem árt a gyereknek, kamasznak, ami persze azért nem azt jelenti, hogy a vakáció egyenlő a semmittevéssel! Különösen a kamaszoknak van nagy szüksége erre, ezt minden szülőnek meg kell értenie, hisz az élettani változásokkal a bioritmus is megváltozik. A fiúk esetében erőteljesebb ez a változás, ők alkatilag is kamaszkor körül átállnak egy teljesen más bioritmusra: este későig fennmaradnak, másnap délig alusznak – ha lehet, és sok esetben ez felnőtt korban is megmarad.
Mi az, amit pótolni lehet és kell is ilyenkor, és amire az iskola ideje alatt nincs lehetőség?
A legfontosabb, hogy a gyerek maga fedezze fel a lehetőségeket, önállóan dönthessen az idejéről és a választott tevékenységről. További fontos szempontnak kell lennie, hogy a gyerekek minél több időt töltsenek el kinti tevékenységben, sportoljanak, sokat legyenek a szabad levegőn – akár táborozás alkalmával is. Ám a táboroztatással óvatosan kell bánni, a túl sok program még egy felnőttet is kifáraszt.
Hány ilyen tábort bír meg egy gyerek lelke?
Fizikailag és pszichikailag is megterhelő a túlzsúfolt program és a folyamatos alkalmazkodás nem tesz jót a személyiség fejlődésének. Két, de legtöbb három táborba menjen el egy gyerek a nyári vakáció ideje alatt, ennél több kihat a lelki egyensúlyára, a folyamatos alkalmazkodás, a lecsendesedési periódusok hiánya megviseli az embert.
Egy olyan gyerek például, aki június 20-án megkapta a vakációt, 23-án elutazik egy kéthetes táborba, utána egy egyhetesbe, majd két nap otthoni szünet-zoknicsere után újabb 2-3 táborba meg egy közös családi nyaralásra indul, és szeptember 15-én elkezdi az új tanévet, valószínűleg túlságosan fáradt lesz a nyár végére. Akár úgy is megélheti, hogy a szülők szabadulni akarnak tőle, bár ez nem általánosítható.
Szülőként, nagyszülőként mire jó odafigyelni a vakációban?
Mindenképp tartsa a szülő szem előtt azt, hogy teret és lehetőséget teremtsen a gyerek számára abban, hogy ő maga tervezze meg a szabadidejét. Az iskola állandó, pontosan betervezett programról szól, amiből nem igazán lehet kilépni. Ilyenkor van idő a hobbira, a semmittevésre. Ne osszák be a szülők a gyerek minden percét, különben felnőtt korában is képtelen lesz megtervezni a saját idejét, életét, lehetőségeit.
A szülők közt van olyan, aki kétségbeesik a vakáció elején, problémának éli meg a szünidőt, hogy most mit kezd a gyerekkel. Amikor ezek a szülők gyerekek voltak, nem volt probléma a nyár: ha nem nagymamánál töltötték a nyarat, akkor a kulcs mindenkinek a nyakában lógott egész nap, és tudták a gyerekek, hogy mikor mit kell tenni: nem féltek attól, hogy önállóan kell eltöltsék a napjukat, amíg a szülők hazaértek munkából.
Ilyenkor, vakációban tanulja meg a gyermek önállóan lefoglalni magát. A számítógépezés nem egy opció, azt messze kerüljék el a szülők, hogy engedik a gyereknek, hogy naphosszat a gép előtt üljön. Hiszen ez egy menekülési stratégia a társas kapcsolatok elől és az önálló élet elől is. A befele forduló gyerek számára természetesen ez lenne az ideális időtöltés, de pontosan erre kell odafigyelnie a szülőnek, hogy ha introvertált a gyereke, akkor abban segítsen neki, hogy felfedezze, milyen más dolgok érdeklik, mi az, amivel szívesen eltöltené az idejét. Ebben nagy szerepe van a szülők mellett a nagyszülőknek is, hogy olyan jelenlétet és támaszt biztosítsanak a gyerek számára, ami nem folyamatos felügyeletről szól, hanem amiben a gyerek ki tud kapcsolni, biztonságban érzi magát, és ki is tud virágozni.
Van úgy, hogy a gyereknek nincs lehetősége vagy kedve arra, hogy vele egykorú közösségben vakációzzon
Azokban a családokban, ahol anyagi okok miatt nem tud megvalósulni a gyerek táborozása, a saját korosztályával való időtöltés, ott a szülőnek-nagyszülőnek feltétlenül meg kell keresnie a helyi közösség kínálta alternatív gyerekprogramokat. Számos egyházi táborozást szerveznek, alapítványi programokat, ahová a gyerek költség nélkül vagy minimális költséggel eljuthat. Nagyon fontos, hogy szabadban legyen, és közösségben.
Ha semmi egyébre nincs lehetőség, akkor álljon össze több szülő, és felváltva szervezzenek egész napos programot a gyerekeknek, olyat, ami nem kerül pénzbe. A befele forduló gyerekek esetében is talán jobb egy ilyen megoldás, hiszen az ő esetükben jobb, ha nem erőltetjük a táborozást, ha a gyerek nem akar nagy, idegen közösségekbe menni. Számukra legalább arra teremtsünk lehetőséget, hogy a barátaikkal lehessenek, töltsenek el több időt együtt, költözzenek át egymáshoz néhány napra.
Vakációban hogyan tudja a szülő olyan környezetben tartani kamasz gyerekét, hogy az ne menjen az egészséges fejlődés rovására?
A bizalmi kapcsolat nagyon fontos, de ez nem csak a vakáció idején, hanem egész évben, és a teljes gyermeknevelés időszaka alatt. A szülő mindenkor szánjon időt a gyermekére, így tud csak kialakulni az a bizalom, ami megalapozza majd a kamaszkor nehéz periódusát, ami próbára teszi a gyereket is, a szülőt is. Elképzelhető, hogy nyáron a nagy önállósulásban a konfliktusok is gyarapodnak, de ettől sem kell megijedni, ha már létezik egy bizalmas kapcsolat. Azt minden szülőnek tudnia kell, hogy mikor hol van a gyereke, de az nem jó, ha folyamatosan ellenőrzi őt. Az is nagyon jó, ha a 16-17 éves gyerek is elmegy a családdal nyaralni: bár már nagynak érzi magát, még szüksége van a közösen eltöltött szabadidőre a szüleivel, erre pedig a legjobb alkalom a nyaralás.
Tanuljon a gyerek a vakációban?
Ami a nyári házifeladatokat illeti, ezt is egyensúlyban kell tartani. Minimális mennyiségű házifeladat nem árt, különösen az irodalmi háziolvasmányokat lehet ilyenkor pótolni, illetve egy-egy nehezebb év előtt álló évfolyamnak nem árt, ha bele-belenéz a vizsgatantárgyakba. A nyári vakáció annyira hosszú, hogy a gyerekek valóban kiesnek a tanulásból, ezért jó, ha nyár végén, szeptember elején módjával elkezdenek ezekkel is foglalkozni. De nem szabad túlzásba vinni, nagyon fontos, hogy a szabadság megmaradjon, inkább csak amolyan iskolai ráhangolódásnak kell lennie, mint komoly tanulásnak.