Egyre több országban kísérleteznek a négynapos munkahét bevezetésével, miután kutatások igazolják, hogy a munkaidő csökkentése nemhogy rontaná a termelékenységet, hanem éppen ellenkezőleg, javítja az alkalmazottak eredményességét.

Ettől a héttől az Unilever új-zélandi alkalmazottai négy napot dolgoznak, de ötért fizetik őket. A hírt kedden jelentette be a fogyasztási cikkeket gyártó óriáscég. Egyúttal közölte: a döntés egyéves kísérleti periódusra szól. „Úgy gondoljuk, hogy a régi felfogás a munkáról elavult, és már nem célravezető” – idézte a vállalat közleménye Nick Bangs vezérigazgatót.

A cég új-zélandi leányvállalatánál 81-en dolgoznak, azonban a kísérleti időszak lejárta után az Unilever kiterjesztheti a négynapos munkahetet a világszerte alkalmazott mintegy 150 ezer dolgozójára. Minden azon múlik, hogyan alakul a következő évben a kísérletben résztvevő 81 alkalmazott munkateljesítménye. Ennek mérésére az Unilever együttműködik a Sydneyi Műszaki Egyetem kutatóival.

Az igazgató nem titkolta, hogy a döntésben „katalizátorszerepet” játszott a koronavírus-járvány.

Próbálkozások már voltak

Tavaly nyáron a Microsoft is tesztelte a négynapos munkahetet japán irodáiban. Azt tapasztalták, hogy a rövid munkahét miatt gördülékenyebbek lettek a meetingek, jobbkedvűek az alkalmazottak, és 40 százalékkal nőtt a termelékenységük. A pozitív tapasztalatok ellenére a gyakorlatot nem tették általánossá a multinacionális cégnél.

Romániában is történt hasonló kísérlet. Elsőként 2016-ban egy on-line reklámokkal foglalkozó cég vezette be a négynapos (32 órás) munkahetet. A fél évvel később elvégzett kiértékelés után a cég az intézkedés fenntartásáról döntött, miután a bevételei 20 százalékkal emelkedtek. A kezdeti pozitív tapasztalatok ellenére 2018-tól évente váltogatják a 32 és a 40 órás munkahetet. Például jövőre ismét szabadok lesznek a hétfői napok a vállalatnál.

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a négynapos munkahét teljesen mást jelentene például egy német vagy dán munkavállalónak, mint egy románnak vagy magyarnak. Az Európai Unióban a munkahét átlagosan 36,2 óra, viszont jelentősek az eltérések a tagországok között. Egy német munkavállaló például átlagosan 34,2 órát tölt a munkahelyén hetente, Dániában (32,6) és Hollandiában (29,3) pedig még kevesebbet. Ezzel szemben Romániában és általában Kelet-Európában 40 körül vagy afölött van az átlagos heti munkaórák száma.

Ezzel együtt a német a legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall augusztusban javasolta a munkahét lerövidítését. Azzal érveltek, hogy a négynapos munkahét állásokat menthet meg elsősorban a Covid-19 válság által sújtott autóiparban.

Válságkezelés vagy hosszú távú tervezés?

A koronavírus-világjárvány alapvetően megváltoztatta felfogásunkat a munkáról és a munkaidőről alkotott. Olyan vállalatoknál is általánossá vált a rugalmas munkaidő és/vagy a távmunka, ahol ez korábban elképzelhetetlennek tűnt. A vállalatok jelentős része a munkaidő – és arányosan a bér – csökkentésével reagált a gazdasági tevékenység és a bevételek zsugorodására.

Akadtak azonban, akik ebben a kontextusban lehetőségként fogalmazták meg a munkahét lerövidítését. Új-Zéland miniszterelnöke még májusban azzal érvelve javasolta a vállalatvezetőknek a négynapos munkahét bevezetését, hogy ez lehet a mentőöv, amelyre szüksége van a nemzetközi turizmus leállása által sújtott idegenforgalmi ágazatnak. Jacinda Ardern szerint a hosszú hétvégék állandósulásával az embereknek több idejük lesz kirándulni, ami egyrészt fellendítené a szállodák, panziók, éttermek forgalmát, másrészt a munka és a magánélet egyensúlyának javulása növelné az alkalmazottak termelékenységét is.

Egyesek úgy vélik, hogy a négynapos munkahetet nem válságkezelési taktikaként, hanem – a koronavírus-világjárványtól függetlenül – hosszú távú stratégiaként kell kezelni. Egyikük Andrew Barnes, aki sajátcégénél már 2018-ban csökkentette a munkaidőt. Azt tapasztalta, hogy nemcsak a hangulat javult, hanem a beosztottjai teljesítménye is, és nem is csak arányosan. „Százszázalékos fizetés, nyolcvanszázalékos munkaidő, százhúsz százalékos teljesítmény” – így írja le tapasztalatát Barnes, aki egy külön erre a célra létrehozott weboldalon népszerűsíti elképzelését a modern munkamenedzsmentről.