Nyolc vagy kilenc régióból áll majd Románia a közigazgatási reform után – erősítette meg vasárnap a PRO TV-ben az ország közigazgatási átszervezésével megbízott miniszterelnök-helyettes. Liviu Dragnea ismét hangsúlyozta: a kormány nem ért egyet az „etnikai alapú” régiók létrehozásával.

"Nem szándékozom olyan régiófelosztást javasolni, amely etnikai szempontokon alapul. A régiókat azért hozzuk létre, hogy kiegyensúlyozott fejlődést biztosítsanak: ha megnézzük a megyék fejlettségi térképét, világosan látszanak a különbségek. Nem folytathatjuk a jelenlegi közigazgatási rendszerrel, mert Románia a koldusok és királyfik országa lesz" - mondta Dragnea.

A fejlesztési miniszter szerint a régiók megrajzolásakor elsősorban munkaerőpiaci szempontokat vesznek figyelembe, arra ügyelnek, hogy ne legyen túlsúlyban az új közigazgatási egységekben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. „A régió fejlettségének kulcsa a mezőgazdaságban dolgozók alacsony aránya” – magyarázta, hozzátéve: semmi értelme túlnyomóan agrárvidéknek számító megyéket – mint amilyen Teleorman, Giurgiu, Călărași si Ialomița – ugyanabba a régióba sorolni.

Dragnea azt is megerősítette, hogy a kormány a parlamenti előtti felelősségvállalással készült elfogadtatni az ország közigazgatási átszervezéséről szóló törvényt. „Egy ilyen horderejű tervezet esetében indokolt a parlament előtti felelősségvállalás. Nem érdemes kockáztatni a parlamenti vita elhúzódását, mert ki kell használnunk azt az egyedülálló lehetőséget, amit a 2013-as érv nyújt a régiók kialakítására” – érvelt a kormányfőhelyettes. Hozzátette: csak 2016-tól választanák közvetlenül a régiótanácsok tagjait, a 2014-ben megalakuló első régiótanácsokat a megyei közgyűlések tagjai delegálnák.