Rendhagyók az idei helyhatósági választások, hiszen a koronavírus-járvány miatt előbb júniusban három hónappal elhalasztották a voksolást, továbbá számos egészségügyi óvintézkedést vezettek be, amiket a szavazóhelyiségekben is be kell tartani. Az alábbiakban a legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

A helyhatósági választásokon polgármestereket és helyi képviselőtestületi tagokat, továbbá megyei önkormányzati képviselőket és megyei tanácselnököket választunk. Utóbbi újdonság a négy évvel ezelőtti szavazáshoz képest, mert míg 2016-ban a megyei tanácsokba bejutott képviselők maguk közül választottak elnököt, idén már közvetlenül a választópolgárok szavaznak a tanácselnök személyéről.

A választások egyfordulósak, azaz az a polgármester- vagy tanácselnökjelölt nyer, aki a leadott szavazatok relatív többségét megkapja. Az önkormányzati képviselői helyeket a megszerzett szavazatokkal arányosan osztják el a pártlisták és független jelöltek között.Illusztráció

Minden választópolgár négy szavazólapot kap majd, és mindegyikre egyszer ütheti a „Szavazott” („Votat”) pecsétet. Az a szavazólap számít érvényesnek, amelyen egyértelműen látszik a szavazópolgár szándéka, éspedig:

• ha a pecsét csak érinti az adott jelölt vagy párt nevét/logóját tartalmazó négyzetet;
• ha többször pecsételt ugyanabba a négyzetbe
• ha a kiválasztott négyzeten kívül a szavazócédula üres felületeire is pecsételt;
• ha a pecséten kívül tollal vagy ceruzával üzeneteket írnak/rajzolnak a szavazócédulára;
• ha a pecsét átüt a lap hátoldalán.

Semmisnek nyilvánítják a szavazatot,

• ha több négyzetbe is beleütötték a szavazópecsétet;
• ha egyik négyzetbe sem ütötték a szavazópecsétet;
• ha nem szerepel rajta a szavazópecsét;
• ha nem szerepel a hátoldalán a szavazóbizottság hitelesítő bélyegzője;
• ha a hivatalostól eltérő típusú (hamis) szavazólapot dobnak az urnába.

A szavazás titkosságát garantálni kell oly módon, hogy minden választópolgárnak egyedül kell belépnie a szavazófülkébe; ez alól felmentést kaphatnak a fogyatékkal élők, akik kísérőjükkel mehetnek be, ha a választási bizottság elnöke is jóváhagyja. A lepecsételt szavazólapot kétrét hajtva, a hátoldalán lévő hitelesítő bélyegzővel kifelé kell az urnába dobni; ha nem így tesznek, de a szavazat titkossága nem sérül, akkor is érvényesnek tekinthető. Viszont, ha a szavazólapot nyitva, a leadott voksot szemrevételezhető módon próbálják az urnába helyezni, a cédulát érvénytelenítik, és a választópolgárnak – a jegyzőkönyv kiállítása után – egy új szavazólapot adnak (erre csak egy alkalommal kerülhet sor).

Reggel hét és este kilenc óra között szavazhatunk

A szavazás szeptember 27-én, vasárnap 7 és 21 óra között tart, de a szavazóbizottság tagjainak már reggel 6 órakor a helyszínen kell lenniük. 21 órára a mozgóurnát is vissza kell hozni a szavazókörbe; a 21 órakor még a szavazókörben tartózkodó választópolgárok gyakorolhatják a szavazati jogukat, az utánuk érkezők már nem.

Választhat minden 18. életévét betöltött román állampolgár, akinek a szavazati jogát nem vonták meg bírósági ítélettel, de a romániai lakóhellyel vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező más európai uniós állampolgárok is szavazhatnak.

A szavazáshoz érvényes személyazonossági igazolvány szükséges, de akinek a személyi okmánya a 2020. március 1. és 2020. szeptember 27. közötti időszakban veszítette el az érvényességét, szintén leadhatja a voksát.

A választói névjegyzékben nem szereplő polgárt (például aki aznap vagy néhány nappal korábban tölti/töltötte be a 18. életévét) külön listára írják fel.

Egészségügyi óvintézkedések

A kormány egy egész sor egészségügyi óvintézkedést vezetett be a koronavírus-járvány terjedésének fékezése érdekében a választásokra. Íme:

• az urnabiztosoknak az orrot és a szájat eltakaró maszkban kell ülniük, egymástól minimum egy méter távolságra, és kesztyűt is kell húzniuk;
• a választópolgároknak is kötelező maszkot viselniük a szavazóhelyiségben;
• a szavazókörök bejáratánál kézfertőtlenítőket helyeznek el, amelyeket be- és kilépéskor is kötelező használni;
• digitális lázmérővel megmérik mindenkinek a testhőmérsékletét;

   

• az urnabiztosok nem érhetnek a személyigazolványhoz; azt úgy kell elhelyezni az asztalon, hogy a biztos elolvashassa; a választópolgár csak ekkor, az azonosítás kedvéért húzhatja le egy pillanatra a maszkot, de legalább másfél méterre kell állnia az urnabiztostól;
• akinek nincs maszkja, a biztonsági személyzettől kap védőfelszerelést;
• a kettős szavazás ellenőrzésére használatos digitális eszközbe a választópolgárnak kell belehelyeznie az igazolványát;
• a választópolgárnak lehetőleg saját golyóstollal kell aláírnia a névjegyzéket, ezután veheti át a szavazólapokat és a szavazópecsétet;
• a szavazópecsétet használat előtt és után is fertőtleníteni kell;
• az választási bizottság elnökének kell gondoskodnia arról, hogy egyszerre ne tartózkodjon több mint 15 ember a helyiségben, illetve azok között nem lehet egyszerre több mint 5 választópolgár, és legalább egy méter távolságra kell állniuk egymástól;
• a szavazókörben világosan fel kell tüntetni a be- és kilépők útvonalát, illetve a kint várakozók számára is biztosítani kell, hogy biztonságos távolságra (1 m-re) álljanak egymástól;
• a szavazóhelyiségek szellőzését folyamatosan biztosítani kell, ha ez nem lehetséges, akkor kétóránként 10 percre fel kell függeszteni a szavazást, és szellőztetni a termet.

Lázasan is szavazhatunk

Az egészségügyi és a belügyminiszter közös rendelete (2020. IX. 16 / 850. sz.) értelmében azok a személyek is voksolhatnak, akiknek a testhőmérséklete a vészhelyzeti törvényben előírt 37,3 Celsius-foknál magasabb, vagy szemmel látható tüneteik vannak (pl. köhögés, orrfolyás, nehéz légzés).

Az ő esetükben minél előbb túl kell esni a szavazási procedúrán, a bejárathoz legközelebbi szavazófülkébe irányítják őket, amit utólag fertőtlenítenek, és azután már csak a (koronavírus-) tüneteket produkáló szavazók rendelkezésére bocsátanak. Ha valakinek az állapota súlyos, vagy a helyszínen súlyosbodik, elkülönítik egy másik helyiségben a mentők kiérkezéséig.

Mozgóurna igénylése

A mozgóurnát beteg vagy mozgásképtelen szavazók igényelhetik írásos kérvénnyel. Az igénylést ahhoz a szavazókörhöz kell benyújtani, ahová tartozik az ingatlan, amelyben a mozgásképtelen/beteg szavazó él, azzal a feltétellel, hogy állandó vagy ideiglenes lakhelye azon a településen legyen, ahol a szavazóhelyiség is található. Az igénylést 2020. szeptember 26-án (szombaton) 18–20 óra között lehet leadni (lehet kézzel írott vagy gépelt).

A kéréshez mellékelni kell a betegséget vagy mozgásképtelenséget igazoló orvosi dokumentumok másolatát. Az igénylést az orvosi dokumentum másolatával együtt bárki leadhatja az igénylő helyett!Mozgóurnát a betegek, mozgásukban korlátozottak, idősotthonok lakói igényelhetnek | Illusztráció

Az írott kérésnek tartalmaznia kell az igénylő teljes hivatalos nevét, személyi számát (CNP), állandó vagy ideiglenes (flotant) lakcímét, személyi igazolványának adatait, a keltezést (kérelem dátumát) és az igénylő saját kezű aláírását.

Kórházban vagy idősek otthonában levő mozgásképtelen személyek is igényelhetik a mozgóurnát, amennyiben állandó vagy ideiglenes lakhelyük az adott településen található. Ha a kórházban vagy idősek otthonában több mint 200 személy igényli a mozgóurnát, akkor az igényléseket az intézmény vezetősége teszi le 26-án (szombaton) 18–20.00 óra között ahhoz a szavazóhelyiséghez, amelyet kijelölt az adott település választókerületi irodája.

Ezt a nyomtatványt kell kitölteni, ha házhoz kérik a mozgóurnát, ezt pedig akkor, ha kórházba vagy idősek otthonába kérik.