„Az Erdélyi Magyar Szövetség megalakulása minden kétséget kizáróan a 2020-as év legfontosabb erdélyi magyar politikai eseménye. A szeptember 27-i önkormányzati választások során – 12 megyében, 160 helyszínen és 2200 jelölttel – politikai szövetségben méretkezünk meg, a voksolást követően pedig létrejön az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt fúziója is” – kezdte pénteki tájékoztatóját a Néppárt elnöke.

Csomortányi István elmondta: az EMSZ jelöltjein kívül jónéhány településen független jelöltekkel is sikerült megállapodniuk, lehetővé téve azt, hogy a másik magyar pártból kiábrándult jelölteknek ne kelljen román pártok színeiben elindulniuk. A választási kampányról a pártelnök elmondta: az EMSZ általánosan jellemző célja, hogy jelöltjeik – konstruktív módon – a jövőbeli feladatokról és elképzeléseikről beszéljenek, hiszen a választók minden helyszínen tisztában vannak azzal, hogy a települések eddigi vezetői hogyan végezték munkájukat.

Demokráciadeficit és ingyen munka

„Urnabiztosokat csak a parlamenti képviselettel rendelkező pártok delegálhatnak. Ez ellen az elképesztő szabály ellen óvást nyújtottunk be, melynek eredményeként a mi delegáltjaink is ott lehetnek majd a szavazókörökben, ám őket az állam nem fizeti ki az elvégzett munkáért. Mindez azonban nem zavar minket, hiszen jelöltjeink és struktúráink a jég hátán is megélnek, s ha kell így, ingyen munkával biztosítjuk a választások tisztaságát – minden ellenkező szándék dacára” – mondta Csomortányi István.

Az erdélyi magyar–magyar párbeszéd kapcsán a Néppárt elnöke kifejtette: az elmúlt két évben folyamatosan szorgalmazták, hogy jöjjön létre az erdélyi magyar politikai szervezetek között – az akkor még – mind a négy választásra szóló megállapodás, ám ez – a nemzeti erők hibáján kívül – nem valósult meg.

„Most, az önkormányzati választások előtt sem nyílt lehetőség arra, hogy egyeztessünk a másik magyar politikai szervezettel, ezért az Erdélyi Magyar Szövetségnek egyedül kellett meghoznia egy sor olyan döntést, amelyek bár az EMSZ választási eredményességét nem segítik, de garanciái lehetnek annak, hogy a magyar jelöltek valós eséllyel induljanak a választáson. Itt említhetjük meg Marosvásárhely ügyét, ahol nem indítottunk polgármesterjelöltet és Soós Zoltánt támogatjuk.” – mutatott rá Csomortányi.

A pártelnök hozzátette: egy megfelelő magyar–magyar választási együttműködés maximalizálhatta volna az önkormányzati jelenlétet.

„Az elkövetkező időben az önkormányzatok az erdélyi magyarok védőbástyái lesznek, hiszen jól láthatóak azok a bukaresti folyamatok, melyek arról árulkodnak, hogy a bukaresti elit célja a magyar képviselet kiszorítása a kormányzati munkából. Szomorúan látjuk, hogy az elmúlt 30 év hintapolitikája miatt romlottak a magyar érdekérvényesítés esélyei, s az a Kelemen Hunor-féle stratégia, hogy az önkormányzati választások után, ahol csak lehet, az RMDSZ-nek a liberálisokkal kell együttműködnie, azért is működésképtelen, mert a PNL jó néhány helyszínen – így például Szilágy, Maros és Bihar megyékben – hallani sem akar az RMDSZ-ről” – jelentette ki Csomortányi István.

A politikus hozzátette: míg az EMSZ példás módon munkába tudta szólítani támogatóit és jelöltjeit, addig az RMDSZ-t láthatóan komoly problémák sújtják.

„Stratégiai hiba a magyar nemzetpolitika viszonyulása az önkormányzati választásokhoz”

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke elmondta: komoly stratégiai hibának tartja azt, ahogyan a magyar nemzetpolitika – vélhetőleg az RMDSZ lobbiereje miatt, tévedésből – a jelenlegi önkormányzati választásokhoz viszonyul.

„A jelenlegi magyar nemzetpolitika képviselőivel a legfontosabb elvi vitáink akkor alakulnak ki, amikor megkérdőjelezik, hogy a több mint egymilliós erdélyi magyar közösségben – melynek jó háromnegyede még mindig egy tömbben él a Székelyföldön és a Partiumban – létjogosultsága van a többpártrendszernek. Szegénységi bizonyítvány lenne, ha nem tudnánk több magyar jelöltet is kiállítani az önkormányzati választásokon.” – mondta Toró T. Tibor.

A politikus végezetül hozzátette: az Erdélyi Magyar Szövetséggel a kétpólusú erdélyi magyar politikai rendszert teremtették meg, s míg az RMDSZ a bukaresti képviseletre helyezi a nagyobb hangsúlyt, addig az EMSZ az önkormányzati munkára.