Soós Zoltán családbarát várossá tenné Marosvásárhelyt
„Nem azért kezdtem el politikával foglalkozni, hogy a szülővárosom a futottak még kategóriába tartozzon. A középszerűséget meghagyom a riválisaimnak”. Ezzel a kijelentéssel indította Soós Zoltán azt a sajtótájékoztatót, amelyen Marosvásárhelyt családbarát várossá alakító programját ismertetette.
„Ha nem erősítjük a családot, nem építhetünk erős várost sem. A családbarát politika alapja a gyerek. Az ő fejlődése, jóléte, biztonsága. Ami a bölcsődében majd az óvodában kezdődik” – fogalmazta meg politikai krédójának alapüzenetét a független polgármesterjelölt, aki szerint a felzárkózás és a fejlesztés kell legyen a cél ezen a téren is.
Alapjaiban kell megreformálni az oktatási rendszert
Rámutatott arra, hogy milyen alacsony színvonalú Marosvásárhelyen az oktatási rendszer. „Egy idei felmérés alapján összesen két marosvásárhelyi líceum szerepel az ország első 100 középiskolája között. Nagyszeben 3, Nagyvárad 4, Kolozsvár pedig 9 iskolával képviselteti magát ebben a rangsorban. Tavaly és tavalyelőtt még az első hetvenbe is befértünk, ha így megy tovább, csak egy iskolánk marad az első százban” – jelentette ki Soós Zoltán, aki szerint az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az oktatásra Marosvásárhelyen, ahol az alapoktól kell megreformálni a rendszert.
Elsődleges feladatként a bölcsődék építését tűzte ki célul, hiszen itt az egyik legszembetűnőbb az óriási hiányosság. „Marosvásárhelyen elképesztően alacsony a bölcsődék száma, mindössze 6 van belőlük, amelyek összes 337 férőhelyet biztosítanak, az elmúlt 2 évben pedig kétszer ennyi gyermeket írattak be. A terv, hogy a következő három évben 300 új helyet létesítünk új bölcsődék építése révén” – mutatott rá Soós, hangsúlyozva a gyermekek óvodai elhelyezésének a gördülékennyé tételét és az úgynevezett after school-program önkormányzat által történő finanszírozását.
Kiemelte, hogy az ő családbarát város képéhez a játszóterek biztonsága is hozzátartozik, így innen ki kell tiltani a dohányzást és a kutyasétáltatást, illetve mobilillemhelyeket kell kihelyezni. A sajtótájékoztatón jelen volt Andreia Moraru szociológus, szociális projektmenedzser és Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, a szociális és munkaügyi bizottság titkára, akik szakmai tapasztalataik alapján mutattak rá a legégetőbb, megoldásra váró kérdésekre.
Szemléletváltásra van szükség
Andreia Moraru a szemléletváltás fontosságáról beszélt, kiemelve, sokszor nem pénz, hanem hozzáállás kérdése, hogy az önkormányzat hozzájárul-e ahhoz, hogy a családok jól érezzék magukat a városban, otthonos legyen számukra Marosvásárhely. Példaként hozta fel az iskolarendelők, fogászatok helyzetét, rámutatva azok felszereltségének a hiányára. „Ezeket az Egészségügyi Minisztérium biztosítja, azonban az önkormányzatnak kell felmérnie a hiányosságokat, kell kérnie a felszerelésüket” – mutatott rá Andreia Moraru.
Mint mondta, a koronavírus-járvány miatt létrejött egyfajta decentralizáció az oktatási rendszerben, ezzel azonban a vásárhelyi városvezetés semmit nem tud kezdeni.
„Az elmúlt 20 évben Marosvásárhelyen soha nem volt prioritás az oktatás, az intézmények karbantartása és felszerelése. Ezt saját bőrükön érzik a szülők és a gyerekek. A higiéniai felszerelések és oktatási segédeszközök hiányától a nem megfelelően felszerelt könyvtárakon át számos dologról beszélhetünk Marosvásárhelyen, ahol az oktatás digitalizációja sok helyen csak papíron létezik, a laborok, a tornatermek rossz állapotban vannak, ha vannak egyáltalán” – fogalmazott Andreia Moraru.
Marosvásárhely családbarát? 1-től 10-es skálán hármas
„Egy színes, hangulatos, pezsgő Marosvásárhelyt szeretnék, ahol az emberek mosolyognak, ahol a családok jól érzik magukat. Ehelyett egy szürke, unalmas, fárasztó, megunt várost kapok, ahonnan az emberek menekülnek, ahol már nem jó együtt lenni. Ha élettel tudjuk megtölteni Marosvásárhelyt, akkor családbarát várost kapunk, ahol mindenkire figyelnek” – mondta Csép Éva Andrea.
Az RMDSZ szociális szakpolitikusa, aki támogatja Soós Zoltán családbarát Marosvásárhely-koncepcióját hangsúlyozta, hogy a család gondozására, segítésére időt és energiát kell fordítania az önkormányzatnak.
„Ha családbarát intézkedéseket eszközöl egy önkormányzat, odafigyelőbb közösség jön létre, ahol jó élni” – hangsúlyozta a szociális ügyekkel foglalkozó parlamenti képviselő, kiemelve, hogy a Dorin Florea és klientúrája által vezetett Marosvásárhelyen számos esetben a törvény adta lehetőségeket hagyják figyelmen kívül, legyen szó a korai fejlesztés támogatásáról, az otthoni és idősgondozásról. Felvetésünkre, hogy 1-től 10-es skálán hányas osztályzatot érdemel Marosvásárhely családbarát jellege azt mondta, egy gyenge hármast.
„Három pontot elveszek a tízből, mert annyi általában a kormányzat része, a másik hármat az önkormányzat miatt veszem el, mert az önkormányzat feladata, hogy a szaktárcával tartsa a kapcsolatot és kihasználja a rendelkezésére álló forrásokat. Egy pontot pedig azért veszek el, mert ez a kérdés Marosvásárhelyen nincs prioritásként kezelve, úgy ahogy vannak, jól vannak a dolgok, biciklisávokat festünk fel rosszul, ahelyett, hogy megnéznénk, milyen körülmények között élnek a családok, tanulnak a gyerekek vagy akár közlekedhetnek a kismamák a babakocsival” – magyarázta Csép Éva Andrea.
Szerinte ezt az osztályzatot az önkormányzat vezetőjének a figyelmetlensége, az elhivatottságának hiánya is alátámasztja.
„Példákat kellene megnézni, tanulni kellene egymástól és egyáltalán foglalkozni ezzel a problémával, hiszen a családbarát önkormányzat azt jelenti, hogy a legkisebb gyerektől, az újszülöttől, a család különböző életszakaszokban levő tagjain át egészen az idősekig, mindenki megkapja a neki járó maximális figyelmet, az önkormányzat szakszerű segítséget és szolgáltatást nyújt, kezdve a korai fejlesztő programoktól az akadálymentesített járdákon át a használható játszóterekig” – hangsúlyozta.