Nagy mennyiségű, az emberi erőforrásokat és technikai felszereltséget messze meghaladó feladatmennyiséget zúdított a kormány a megyei közegészségügyi igazgatóságokra, vélekedik Tar Gyöngyi, a Hargita megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője. A karanténtörvény kihirdetése előtti, alkotmánybírósági döntés nyomán született joghézag következtében saját felelősségre a kórházakból távozó koronavírusos vagy fertőzésgyanús személyek „levadászása” és együttműködésre bírása mellett tetemes mennyiségű adminisztratív követelménynek is meg kell felelniük a területileg illetékes közegészségügyi hatóságoknak. A vírus terjedése okozta járványhelyzet lassan normalizálódhat, ám a megelőző intézkedések enyhítése korainak bizonyult a Hargita megyei szakember szerint. 

Olyan bürokratikus feladatokat is a közegészségügyi igazgatóságokra bíztak az új rendelkezések által, amelyek eddig nem terhelték a járványhelyzetben gyors intézkedésekre kényszerített szakhatóságokat – szögezte le Tar Gyöngyi arra a kérdésünkre, hogy milyen plusz feladatokat kapott az általa vezetett intézmény a karanténtörvény által.

„A jogszabállyal a politikai küzdelmek egyértelműen beavatkoztak a szakmai munkába, és ezeknek a politikai harcoknak a lecsapódása nekünk rossz. Olyan bürokratikus intézkedéscsomag született, aminek nem tudom, hogyan fogunk tudni megfelelni a jelenlegi elégtelen infrastruktúrával, elavult informatikai rendszerrel, szakemberhiánnyal, alulfizetett és túlhajszolt munkatársakkal” – emelte ki a szakember.

Kihívás lesz kapcsolatba lépni a kórházból távozókkal

A konkrétan előírt új feladatokkal kapcsolatosan Tar Gyöngyi elmondta: először el kell érniük azokat a személyeket, akiket elengedett a rendszer, azaz saját felelősségükre távoztak a kórházakból. „Ezek az emberek orvosi javallat ellenére távoztak. Ők azok, akik nem értették meg a járványügyi intézkedések lényegét és tüntetően a saját akaratukat érvényesítették a közösségi érdekekkel szemben” – fogalmazott az igazgató. 

A saját felelősségre távozók egy egészségügyi állapotfelmérésen kellene hogy átessenek, és ennek alapján rendelik el, hogy kórházi kezelésre szorulnak-e, vagy nem – tette hozzá. Első lépésként az érintettekkel valamilyen úton közölni kell a rendelkezéseket, ami önmagában sem ígérkezik könnyű feladatnak: nem lehet tudni, a megadott, illetve a hivatalosan nyilvántartásba vett lakcímükön tartózkodnak-e, hiszen nem voltak kötelesek otthoni elkülönítésben maradni, magyarázta.

A szakember ugyanakkor kifejtette, hogy zavart kelthetett az a lakosság körében, hogy élesen elkülönítették a járvány idején a kommunikáció során az intézményes karantént és a házi elkülönítést, holott az intézkedés lényege ugyanaz: elkülöníteni a beteg, vagy betegség-gyanús személyeket az egészségesektől. „Ezt most némileg átfogalmazták és egyaránt karanténnak nevezik az otthoni és az intézményi elkülönítést is, míg a kórházi beutalást elkülönítésnek” – mondta.

Sok múlik az őszinteségen

A legfontosabb feladatuk jelenleg tehát az, hogy beazonosítsák, és megkeressék a júliusban kórházakból távozó személyeket, és meggyőzzék őket arról, hogy működjenek együtt. „Valamilyen módon be kell szervezni őket a kórházba” – emelte ki Tar Gyöngyi. „Kidolgoztak egy dokumentum-csomagot, amelyet a betegeknek, illetve a pozitív, tünetmentes személyeknek ki kell kézbesítenünk” - mondta.

Ám az is kérdés, hogy az érintettek hogyan kerülnek be a kórházba, mert ez hazamenéskor is óriási gondot okozott: a mentő nem vitte haza ezeket az embereket, így tovább fertőzhettek. „Lehet arra hivatkozni, hogy a nyugati országokban ez ugyanígy történik, de ott az egészség-kultúra és a társadalmi felelősség sokkal magasabb szintű. Itt pedig azzal szembesültünk, hogy ott, ahová ezek az emberek hazamentek, bármilyen ellenőrzés, és követés híján kialakulhattak további esetek, esetleg gócok” – fejtette ki a távozottak problémájával kapcsolatosan Tar Gyöngyi.

A szakember kiemelte: egyszerűbb a helyzet, ha valaki kórházban van, hiszen akkor a kezelőorvos rendeli el, mennyi időt szükséges bent tölteni az állapotától függően. Jelen pillanatban érvényben van az a rendelkezés, hogy 10 nap után hazamehet, ha az állapota megengedi és a kezelőorvos is úgy ítéli meg. „Ha a kezelőorvos véleményével ellentétesen a páciens mégis haza akar menni, a kórház köteles bennünket értesíteni és nekünk el kell rendelnünk a további bent tartózkodást. Csakhogy az nincs belefoglalva, hogy mi történik, ha az érintett személy nem írja alá a beleegyező nyilatkozatot, amit ilyen esetben kötelező módon ki kell töltenünk” – mutatott rá egy lényeges problémára az igazgató.

Tar Gyöngyi hangsúlyozta: az emberi jogokat tekintve, ha valaki valamibe nem egyezik bele, azt nem lehet rákényszeríteni, de a közösségi érdekeket tekintve súlyos következményei lehetnek ennek, ugyanis ha valaki hazamegy, tovább szórhatja a betegséget és nehezen vonható felelősségre. A közegészségügyi igazgatóságok a kontakt-személyek feltérképezésének folyamatában kénytelen az érintettek saját nyilatkozatára hagyatkozni.

„Minden a saját bevalláson és az őszinte kommunikáción alapszik. Az érintett köteles megmondani, kikkel találkozott, de elfelejthet, eltitkolhat, vagy letagadhat találkozásokat. Mi nem vagyunk nyomozati jogkörökkel felruházva, nem tudunk hazugságvizsgálatot, vagy más rendőri eszközt alkalmazni, csak a beszélgetést. Nem tudunk odamenni az emberek házához vizsgálódni, hanem telefonon beszélnek velük a munkatársaink. Pontosan a járvány miatt veszélyeztetett a személyzet is, ami egyébként is alacsony számú” – mondta el a szakember. Tar Gyöngyi kiemelte: az eszközök korlátozottak a közegészségügyi hatóságok kezében, az emberi erőforrás alacsony számú, és alulfizetett.

„A járvány nem kívánságműsor”

A járványügyi helyzet lehetséges alakulására vonatkozó kérdésünkre Tar Gyöngyi úgy fogalmazott: lassan helyre fog állni egy fajta rend. A szakember kiemelte: minden bizonnyal menet közben fog kiderülni, mik a hiányosságai a „politikai harcok által fémjelzett” jogszabálynak.

„Ezeket a hiányosságokat mi mindig jelezni fogjuk, és azt reméljük, hogy lassan-lassan helyreáll a járványtani munka és sikerül megfékezni azt, ami elszabadult. Azért, hogy a helyzet elszabadulhatott, abszolút nem az egészségügy a felelős. Egy javuló járványügyi helyzetben voltunk május 15-e előtt, jó perspektívákkal. Meglepett, hogy - véleményem szerint - a populizmusnak áldozva és az emberek kívánságának engedve idejekorán hozták meg a korlátozó intézkedések enyhítését. Pedig a járvány nem kívánságműsor” – fogalmazott az igazgató. Tar Gyöngyi annak a reményének adott hangot, hogy vissza fogják szorítani az esetszámokat szembeszállva „sok más erővel”, mint az emberek türelmetlensége, kétkedése és a politikai harcok.