FRISSÍTVE - A kormánynak nincs szüksége a parlament jóváhagyására a veszélyhelyzet kihirdetéséhez vagy meghosszabbításához – döntötte el csütörtökön az alkotmánybíróság. 

A taláros testület csütörtökön az ombudsman óvását tárgyalta. Renate Weber korábban a veszélyhelyzetet szabályozó törvényt támadta meg az alkotmánybíróságon. A jogszabály többek között előírja, hogy a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló kormányhatározatot a parlamentnek jóvá kell hagynia, a törvényhozók pedig akár módosíthatnak is a határozaton. Renate Weber szerint ezáltal sérül a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elve.

Az alkotmánybírók csütörtökön egyhangúlag kimondták, hogy az alaptörvénybe ütközik a jogszabálynak ez a cikkelye, így elég, ha a kormány rendeli el a veszélyhelyzetet és annak meghosszabbítását. A döntés előzménye az, hogy politikai vita alakult ki a kormány és az ellenzék között a veszélyhelyzet elrendeléséről és meghosszabbításáról, miután a Szociáldemokrata Párt azzal vádolta meg a kormányt, hogy manipulált statisztikák alapján akarja meghosszabbítani a veszélyhelyzetet.

Mint ismert, a koronavírus-járvány miatt elrendelt szükségállapotot felváltó, a védekezés enyhébb formáját jelentő veszélyhelyzetet május 15-én hirdette ki a kormány, május 18-án pedig a veszélyhelyzetet szabályozó törvény alapján bizonyos korlátozásokat is bevezetett, például a települések elhagyását írásos nyilatkozathoz kötötte.

Az Orban-kabinet a veszélyhelyzetet június 16-án újabb 30 nappal meghosszabbította. Erről tájékoztatta a parlamentet, de felhatalmazást nem kért a törvényhozástól. A kormány álláspontja az volt: csak a veszélyhelyzet kihirdetését kell jóváhagynia a parlamentnek, a meghosszabbításához nincs szükség jóváhagyásra. Az alkotmánybíróság csütörtöki döntése értelmében a meghosszabbításhoz sincs szükség a parlament felhatalmazására, így a június 16-án elfogadott kormányhatározat hatályban marad.