Öt állami intézmény élére kell nevesítenie jelölteket a parlamentnek június végéig. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) élén Asztalos Csaba helyett Toni Greblă volt alkotmánybírót, más források szerint Adrian Nicolae Diaconu szenátort szeretné látni a parlamenti mandátumok relatív többségével rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD).

A PSD, a Pro Románia, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) a kisebbségi kormányt adó Nemzeti Liberális Párttal (PNL) alkudozik arról, hogy kiket jelöljenek a Pénzügyi Felügyelet (ASF), az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE), a Számvevőszék, a CNCD és a Törvényhozási Tanács megüresedő elnöki, alelnökei tisztségeire, illetve egyszerű tagoknak ott, ahol ez szükséges. A jelölési határidő csütörtökön lejárt, de a pártok nem jutottak közös nevezőre a kérdésekben, ezért a határidőt meghosszabbították egy héttel – írja a HotNews.

A legtöbb személycsere a diszkriminációellenes tanácsban várható, amelyben hét új tag kinevezése van kilátásban. A parlament felügyelete alá tartozó intézmények vezető testületeibe politikai egyezmények nyomán születnek a kinevezések, és hírek szerint a PSD igényt tart a CNCD elnöki posztjára, amelyre Toni Greblă volt alkotmánybírót, az egykori Dăncilă-kormány ex-főtitkárát javasolja, akit tavaly mentettek fel jogerősen egy három rendbeli korrupciós vád alól.

Más források ugyanakkor azt állítják, hogy Adrian Nicolae Diaconu Temes megyei szenátor lenne a PSD jelöltje a CNCD-tagságra. A volt rendőrtisztnek is meggyűlt már a baja az igazságszolgáltatással, a G4Media szerint azonban megúszott egy illegális autókereskedési ügyet.

Politikai megfigyelők szerint a PSD „megorrolt” a CNCD-re és vezetőjére, Asztalos Csabára, mert a tanács egy korábbi ítéletében nem minősítette diszkriminálónak a közbeszédben használt „vörös pestis” kifejezést, amivel gyakran politikai ellenfeleik illetik a szociáldemokratákat.

A CNCD elnöki tisztségét 2005 februárja óta tölti be Asztalos Csaba, aki az RMDSZ jelöltjeként került a 2002-ben megalakított diszkriminációellenes tanácsba, de utóbb kilépett az érdekvédelmi szövetségből, hogy pártsemlegesként folytathassa tevékenységét. Az ő mandátuma idén áprilisban járt volna le, de a koronavírus-járvány miatt elrendelt szükségállapot idején valamenniy tanácstag mandátumát meghosszabbították hat hónappal – magyarázta a Maszolnak. Hozzátette: minden párt csak tagokat javasolhat, az elnököt a testület a saját soraiból választja meg. „Ha meglesz a politikai támogatottságom, akkor lehet esélyem egy újabb elnöki mandátumra" – jelentette ki. Asztalos Csaba jelölését már benyújtotta a parlamentben az RDMSZ.

A CNCD jelenlegi elnöke a januári eredményhirdetés szerint megnyerte azt a versenyvizsgát, amelyet a külügyminisztérium írt ki az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) igazgatótanácsi tagságának betöltésére. Asztalos akkor az MTI-nek elmondta: ötéves mandátuma azután kezdődik, hogy a kormány is memorandumot fogad el a tisztségről, és ezt hivatalosan is közli a Bécsben székelő ügynökséggel.

Hozzáfűzte: az igazgatótanács általában évente két alkalommal ülésezik, de a testületet a megszokott tavaszi és őszi ülésszakon túl is összehívhatják. Feladata az ügynökség stratégiájának kialakítása és jóváhagyása, az ügynökség munkájának felügyelete. Kijelentette, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácsban (CNCD) is folytatni kívánja a munkát. „Egyelőre nem tudni, hogy a külügyminisztérium elküldte-e a jelölésemet, de a járványhelyzet miatt elképzelhető, hogy ez még nem történt meg" – mondta a Maszolnak ezzel kapcsolatban.

(Nyitókép: Toni Greblă | Fotó: Pro TV)