A Klaus Iohannis államfő által gerjesztett magyarellenes hullámok meglovagolásaként értékeli Csoma Botond RMDSZ-es képviselő Lucian Viziteu parlamenti kollégájának azt a kijelentését, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) szándékosan akadályozná a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) jelentéseinek parlamenti elfogadását, nehogy kiderüljenek „a szélsőséges erdélyi magyar mozgalmakról szóló aggasztó információk”.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, aki Csoma Botondhoz hasonlóan tagja a hírszerző szolgálat működését felügyelő parlamenti bizottságnak, egy vasárnapi közleményben fejtette ki: a PSD-nek szüksége van az RMDSZ támogatására, ezért nem érdekelt abban, hogy a közvélemény tudomást szerezzen az „erdélyi etnikai jellegű szélsőségek” veszélyeiről.

A SRI éves jelentéseiben felhívja a figyelmet ezekre a veszélyekre, és ez a magyarázata annak, hogy miért nem kerültek az utóbbi négy évben a parlament elé ezek a dokumentumok – állítja a képviselő. Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és sajtószóvivője szégyenletesnek nevezte Viziteu vádjait, és azt írta a Facebook-oldalán az USR-ről, hogy „amikor kampány van, akkor magyarul beszélnek, amikor nincs, akkor gyaláznak”.

Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője, a SRI-t felügyelő bizottság tagja a Maszolnak kifejtette: „Ugyanabban a kontextusban értékelem ezt a megnyilvánulást, ami azóta keletkezett, hogy Klaus Iohannis kijelentette: itt valaki el akarta idegeníteni Erdély Magyarországnak, nevezetesen Orbán Viktornak.” A jogász-politikus szerint az USR retorikája illeszkedik az államfő által gerjesztett, és az elmúlt hetekben felerősödött magyarellenes hangulathoz. „Úgy gondolták, kár lenne, ha az USR kimaradna ebből, és megpróbálják ők is a választók nacionalista szegmensét megszólítani” – mondta Csoma Botond.

A képviselő szerint nem meglepő Lucian Viziteu hozzáállása, mert azon a szakbizottsági ülésen, amelyen arról tárgyaltak, hogy kérjenek magyarázatot a hírszerzéstől, szolgáltattak-e valamilyen információkat az államfőnek, ami alapján megtehette azokat a kijelentéseket, hasonló volt az USR-s politikus álláspontja. „Nem akarta elfogadni ezt, és egy revizionista narratívát adott elő a bizottsági ülésen. A politikai harcban, a belpolitikai érvényesülés érdekében ő is a magyar kártyát használja” – fogalmazott.

Más okokból maradt el a jelentések elfogadása

Csoma Botond elmagyarázta, hogy semmilyen jogi következményei nincsenek annak, ha a parlament nem vitatja meg és nem fogadja el a SRI-jelentéseket. „2018-tól vagyok tagja ennek a bizottságnak, s azóta egyszer merült fel, hogy ezeket a jelentéseket el kellene fogadni, de akkor sem az USR javaslatára. Nem részletezhetem az okokat, hogy miért maradt el, de semmiképpen nem az volt az oka, amire hivatkozik az USR-s képviselő, hogy ezáltal fény derült volna, nem tudom, mire, amit ő állít” – mondta.

2019 májusában elnök nélkül maradt a bizottság, mert Claudiu Manda európai parlamenti képviselői mandátumot nyert, és keveset üléseztek, az ülések pedig – Csoma szerint – kisebb horderejű, procedurális kérdésekre vonatkoztak, nem voltak lényegbe vágók. „De határozottan az a véleményem, hogy meg kéne vitatni a bizottságban, majd a szenátus és a képviselőház együttes ülésén ezeket a jelentéseket, s el is kéne fogadni. Tény, hogy van egy mulasztás, csak az a csúsztatás, hogy ennek etnikai keretezést adott Viziteu” – jelentette ki az RMDSZ-es politikus.

Amíg a bizottság meg nem tárgyalja, nem válhatnak nyilvánossá ezek a hírszerzési jelentések, de miután a parlament elé kerülnek, betekintést nyerhet a közvélemény is. Csoma Botond szerint személycserék várható a szakbizottságban: a PSD Eugen Bejinariut – aki 2004-ben pár hónapig ideiglenes miniszterelnökként is dolgozott – javasolta elnöknek a testület élére, és elképzelhető, hogy tagokat is cserélnének, ezért valószínűleg csak a tisztújítás után kerülhet sor a szóban forgó jelentések megvitatására és elfogadására.