Jóváhagyta az aradi önkormányzti képviselő-testület annak az új háztömbnek az építési terveit, amelyet a belváros egyik műemlékövezetébe tervezett a telek tulajdonosa, annak ellenére, hogy a közvetlen szomszédok, különösen az Aradi Evangélikus-Lutheránus Egyházközség határozottan kérte az elvetését. Az egyház a több mint százéves épületek statikáját is féltik a közelgő munkálatok miatt.

Az evangélikus – az aradi magyar és román köznyelvben „vörös” – templom teljes környezete műemlékvédelmi övezetnek számít. A főutcán ékeskedő építészeti remekmű mögött az 1900-ban elkészült, szintén Szántay Lajos által tervezett Luther-palota áll, ahol a parókián és a lelkészi lakon kívül magánlakások, irodák is találhatók. A bérház és a szomszédos épületek közé ékelődik egy szűk, 257 négyzetméteres telek, amelynek új tulajdonosa egy irodákból és magánlakásokból álló többszintes épületet szeretne felhúzni rá.

Jakab István lelkipásztor szerint a szomszéd eredeti elképzelése az, hogy hozzáépít a Luther-palotához, amit a pap és a presbitérium elutasít. „A szemközti műemléképülethez még a kommunizmusban hozzáépítettek egy új tömbházat, akkor ugye, nem lehetett ellenvetése senkinek, de az ott lakók mondták, nehogy engedjük, hogy hozzáragasszák a miénk falához, mert nekik is rengeteg gondjuk származott abból: repedezik és megsüppedt az épület, penészednek a falak” – ecsetelte Jakab István.

A tiszteletes szerint az is aggasztó, hogy a Luther-palotának téglából készült az alapja, ezért megsérülne, ha a közvetlen közelében építkeznének, ásnának. „Egy reggel a kislányom a szoba helyett a gödörben ébredjen? Ebbe nem mehetünk bele! Ráadásul az ablakokból belátnának a lakásokba, a szomszédos épületben lakóknak egyenesen a tányérjukba is akár” – panaszkodott a tiszteletes.

Elmondása szerint a telek tulajdonosa és az építtető egy befolyásos személy: Adrian Ciachir, az Arad Megyei Törvényszék keretében működő közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke, aki pozíciójánál fogva „kibokszolta magának” a projektet és azt is, hogy arra rábólintsanak a helyi tanácsban.

„Úgy tudom, hogy Gheorghe Falcă volt polgármester feleségének az építészeti irodáját bízták meg a tervek elkészítésével” – jegyezte meg Jakab István, aki szerint kezdetben szép szóval próbálta őt meggyőzni a bíró. „Eleinte kérte a beleegyezésünket, aztán megpróbált a kegyeinkbe férkőzni, hogy rábeszéljen, utána már fenyegetőzött. Egyébként hívő ember, baptista, és épp ezért mondtam neki, hogy a felebarátjának senki sem akarhat rosszat, márpedig ez az építkezés mindenkinek rossz lenne a környéken” – idézte fel az egyházférfi.

Írásos beadvánnyal is az önkormányzathoz fordultak korábban, de Jakab István három percben felszólalhatott a városi képviselő-testület csütörtöki ülésén, a városháza dísztermében lévők előtt, s beszédét az ülésbe online bekapcsolódó tanácsosok is követhették. „Bognár Levente alpolgármesternek köszönhetem a lehetőséget, hogy elmondhattam aggodalmainkat, és arra kértem a tagokat, hogy szavazzanak az Úrral” – fűzte hozzá.

Az RMDSZ nem szavazta meg

Az RMDSZ-es alpolgármesternek is kifogásai voltak a határozattervezettel kapcsolatban, annak ellenére, hogy „a jegyző szerint minden engedélyük rendben volt”, még a műemlékvédelmi hatóság beleegyezését is megkapták. „A határozattervezet nem került be a szakbizottságokba, tehát nem volt mód megvitatni, igazából azt sem tudtuk, mi van benne. Mi ezzel nem értettünk egyet, és az RMDSZ ezért nem is szavazta meg” – mondta Bognár Levente, aki szerint a koronavírus-járvány miatt elrendelt szükségállapotot és veszélyhelyzetet kihasználva vitték át a határozatot a tanácson, hiszen a körülmények miatt rendes közvitát sem lehetett szervezni róla.

Azonban az RMDSZ két voksa nélkül is megkapta a 14 támogató szavazatot a tervezet, amelynek elfogadásához ez esetben nem volt szükség kétharmados többségre. Király Andrea ügyvéd, akihez jogi tanácsadásért fordult az egyházközség, és aki már tanulmányozta az ügyet, azt mondta: a városi tanács pozitív döntés alapján az építtető bizonyára meg fogja kapni az építkezési engedélyt. Mint magyarázta, két tervet vázoltak fel: az egyik szerint hozzáépítenek a Luther-palotához, amihez viszont elengedhetetlen a tulajdonos beleegyezése; ezt nyilván nem kapja meg, ezért a második terv szerint építkeznek majd, a szomszédos épülettől minimálisan előírt 60 centiméterre.

Az egyház elmenne a végsőkig

„A polgárjogi törvény ezt a távolságot írja elő, amit kötelező betartani a szomszédos telek határvonalától, de még ez is nagyon közel van. Ez alapján azonban nem emelhet kifogást az egyház. Viszont létezik egy speciális törvény az építkezésekre, ami alapján lehet keresnivalója, például, hogy a munkálatok veszélyeztetik a már meglévő épületeket.

Persze szakértői véleményezésre és statikai felmérésre lesz szükség, ami költséges és időigényes is. Továbbá, hiába 60 centiméter kell legyen a minimális távolság, a speciális törvény szerint az új épület ablakai nem kerülhetnek két méternél közelebb a szomszédhoz. Viszont a projekt alapján nem látni, hol lesznek az ablakok – ez is egy kapaszkodó lehet” – sorolta Király Andrea a lehetőségeket.

Jakab István lelkipásztor kijelentette, hogy hajlandók elmenni a végsőkig. „Nem keressük a konfliktust, de ha kell, megvédjük az igazunkat: perre megyünk, a nyilvánossághoz fordulunk, és ha kell, tüntetni is kivonulunk” – mondta.