A koronavírus-fertőzött betegeket kezelő orvosi személyzet felkészítésének rendszeres elhanyagolása, az egészségügyi védőfelszerelések krónikus hiánya, a megfelelő tájékoztatás elmaradása, a szervezetlenség a fő okai annak, hogy a romániai orvosok többsége húzódozik a fertőzött személyek kezelésétől. Egyebek között ez derül ki a Solidaritatea Társadalomkutatási és Fejlesztési Központ 2020. április 2-8. között készült felméréséből. A kérdésekre 45 ezer romániai egészségügyi alkalmazott válaszolt.

Az orvosi személyzet 61 százaléka védőruhák nélkül nem kezelne koronavírusos beteget, és mindössze 19 százalék vállalná az ezzel járó kockázatokat is, 20 százalék pedig áthidaló megoldásokat javasolt. A megkérdezettek 26 százaléka a vírus által megfertőzve is kezelné ezeket a betegeket, ha enyhék lennének a tüneteik, 51 százalék azonban ezt semmiképpen sem vállalná; 21 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre.

Az egészségügyi dolgozók alig valamivel több mint a fele, 52 százaléka állította, hogy megfelelő munkavédelmi felkészítést kapott a COVID-19- betegek kezeléséhez. A védőfelszereléseket mindössze 13 százalék tartotta elegendőnek, több mint 50 százalék viszont komoly gondokról beszélt ilyen vonatkozásban. Emellett alig 60 százalék állította, hogy megfelelő felvilágosításokat kapott a védőöltözékek helyes használatáról, 24 százalék pedig nem kapott arcmaszkot.

Mindez odavezetett, hogy az egészségügyi személyzet nagy része úgy érzi, a védőöltözékek nem nyújtanak számukra kellő védelmet, a megfelelő tájékoztatás hiányában pedig sokan helytelenül használják a védőfelszereléseket.

49 százalék nem tartotta helyesnek azoknak a lépését, akik védőfelszerelések hiányában lemondtak a betegek kezeléséről. A gesztussal azonban 24 százalék egyetértett, 20 százaléknak pedig nem volt véleménye erről. A lemondás benyújtását azonban csupán 12,6 százalék tartotta az orvosi hivatás feladásának.

Miért fertőződnek meg az orvosok?

A vírussal kapcsolatos legfrissebb információkkal a személyzetnek alig 57 százaléka volt tisztában – igaz, ez 18 százalékkos emelkedést jelent az előző felméréshez képest. A vírusfertőzéssel járó szimptómákat viszont az egészségügyi dolgozók alig 53 százaléka ismerte fel önmagán, ami szintén egyik fő oka annak, hogy Romániában olyan sok orvosi káder vált fertőzötté.

Ebben szerepet játszik az is, hogy csak a megkérdezettek 29 százaléka szerint voltak rendszeres konzultációk a feletteseikkel. Márpedig ez erősíti a csapatszellemet, segít megtalálni a legjobb megoldásokat, emellett alkalmat nyújt az egészségügyi alkalmazottak megfelelő tájékoztatására is.

57 százalék úgy vélte, nem érintkezett olyan betegekkel, akiket később fertőzöttnek nyilvánítottak, ennek ellenkezőjét csak 15 százalék állította. Mindez a kellő információk hiányát jelzi. Ennek kapcsán 35 százalék arról beszélt, hogy csak nagyon ritkán értesülnek arról, ha koronavírussal fertőzött beteget azonosítanak az egységben,.

A megkérdezettek 33 százalék állította, hogy csak jóval később értesült a koronavírussal fertőzött betegek kórházi beutalásáról. Mindez jelentős veszélyt jelent az egészségügyi dolgozók számára. A megfelelő tájékoztatás és felkészítés hiányát egyébként a válaszadók mintegy fele kifogásolta. Ha pedig az állami szerveket nem tartják megbízható forrásnak, akkor ez különféle forgatókönyvek megszületéséhez, félretájékoztatáshoz vezet – derül ki a válaszokból.

Közel 60 százalék elégedetlen azzal, hogy otthon kell kimosniuk orvosi munkaruhájukat, ami családjuk megfertőzésével fenyeget. A fertőtlenítő-helyiségek hiányát 60 százalék kifogásolta, ugyanennyien állították, hogy nem rendelkeznek megfelelő védőöltözékekkel, 51 százalék helytelenítette, hogy munkába álláskor nem ellenőrzik az alkalmazottak fertőzöttségét.