Miközben naponta gyógyszert adagolnak, sebeket kötöznek és tisztába teszik idős ápoltjaikat, a főzést, takarítást, házvezetést és a beteg szórakoztatását is magukra vállalják – tudtuk meg a gyergyószentmiklósi Réti Máriától, aki Ausztriában dolgozik idősgondozóként. Elmondta, éjszaka óránként kel fel, hogy a gondjaira bízott idős személy lélegzetvételét és nyugalmát figyelje, a koronavírus-járványról pedig nem beszélt, mert legutóbbi ápoltja „annyira idős volt, hogy az új és ijesztő információkat nem tudta volna feldolgozni”. Kilencvenhét éves ápoltja a napokban hunyt el.

Mivel 24 órás ápolóként dolgozik, egyszerre csak egy betegnek viselheti gondját, ott él nála, együtt kelnek, együtt fekszenek. Ugyan külön szobában lakhat, és naponta kap 2 óra szünetet is, a teljes házvezetés és gondoskodás kitölti minden idejét: éjszaka digitális bébi őrrel (babyphone) hallgatja, hogyan alszik gondozottja, és mikor van szüksége segítségnyújtásra. Arról is beszélt, hogy a nemrégiben bekövetkezett haláleset kifejezetten megviselte őt, hiszen megszokta, hogy együtt töltik a mindennapokat, és mindez egyik napról a másikra szűnt meg.

„Ezt a hivatást csak szívvel lehet végezni” – magyarázta az idősgondozó, hozzátéve, hogy tudatában volt annak, hogy egy idős személy életének utolsó időszakát próbálja könnyebbé tenni, ezért is nem zaklatta a koronavírus-járvánnyal, ezért nem aludt éjszaka, és leste minden kívánságát. A könnyítés érdekében nem ment ki a házból: az idős személynek voltak hozzátartozói, akik a bevásárlást elintézték, így neki ezzel csak annyi munkája volt, hogy a kerítésre akasztott csomagokat behordja a házba.

„Vállaltuk, hogy segítünk: ha mindenki megfutamodik, az idősekkel ki marad?”

Réti Mária elmondta, nem félt a járványtól, annak ellenére, hogy Ausztriát a vörös zónába sorolták. Azzal azonban szembesült ő is, hogy a járványhelyzet miatt nehezebben sikerül beszerezni a gumikesztyűt, a maszkokat, a pelenkát és a fertőtlenítőszereket, amelyekre szükség volt ahhoz, hogy megteremtse a higiéniai feltételeket idős ápoltja körül. Mivel fekvő beteg volt, naponta többször forgatta az ágyban, hogy ne alakuljanak ki felfekvések a testén, valamint gyógyszert adott neki, kötözte a sebeit, főzött, takarított és sokat beszélgetett vele, hogy könnyebbé tegye öregkorának utolsó stádiumát.

Gondozottja hozzátartozói jobbnak látták, hogy ápolót fogadjanak a feladatok ellátására, ugyanis nem tudták, hogyan segíthetnének rajta, és ez a lehetőség tűnt számukra a legnagyobb segítségnyújtásnak. A 24 órás idősgondozók ugyanis megtanulják, miként kell viszonyulni az ápoltakhoz, egyrészt a „segítségnyújtással tanulnak segíteni”, azaz folyamatos gyakorlással jönnek bele a munkavégzésbe, másrészt a vöröskeresztesek által szervezett képzések is megtanítják őket arról, miként kell helyesen eljárniuk a legváltozatosabb és kíméletlen helyzetekben. A hozzátartozók gyakran biztosítanak 2 órás szünetet az alkalmazottaknak: ilyenkor meglátogatják a nagyszülőt, így az ápoló elvonulhat pihenni, felszusszanni – világosított fel Réti Mária.

„Az idősebbeket muszáj arról nyugtatni, hogy minden rendben van és minden úgy is marad” – tudtuk meg az idősgondozótól, aki úgy döntött, nem mondja el ápoltjának, mi zajlik a világban, mi a koronavírus és milyen veszélyekkel jár. A fiatalabbak, azaz a 60-70 évesek még tiszta fejjel fogják fel a vírus súlyosságát, és azt, hogy miként védekezzenek, de az idősebbek, a 80-90 évesek már nem tudják megemészteni az új és negatív információt, így az még inkább megbetegítené őket, megzavarná a nyugalmukat – érvelt döntése mellett. Hozzáfűzte, gondozottja gyakran kérdezgette, miért nem látogatják az unokái, ezt a panaszos kérdést pedig nem válaszolhatta meg a valósággal, hanem ellenkezőleg, azzal nyugtatgatta páciensét, hogy érkeznek majd, csak türelmesen várni kell.

Az idős személy halála után olyan nehézségbe ütközött, amely a koronavírus-járvány számlájára írható: 4 éve dolgozik idősgondozóként, és mindig is külföldön tevékenykedett ebben a szakmában, azonban most először szembesült azzal, hogy egy ápolt eltávozása után nem látogathat haza a családjához. A határokon ugyanis nagyon nehéz átkelni ebben az időszakban. Vannak ugyan sofőrök, akik horribilis összegekért hazajuttatnák a külföldi munkavégzőket, azonban a legtöbb hirdetés csak becsapás – panaszolta Réti Mária, aki egyedülálló anyaként neveli kamaszkorú kislányát, ezért is szeretne mihamarabb, törvényes úton hazajutni hozzá.