Elfogadta kedden a képviselőház közigazgatási szakbizottsága a trianoni békeszerződés napját, június 4-ét román ünnepnappá nyilvánító törvénytervezetet, amelyet már csak a plénumnak kell megszavaznia ahhoz, hogy államfő kihirdesse és hatályba lépjen. Az RMDSZ frakcióvezetője, Korodi Attila szerint a kezdeményezés a román–magyar ellentéteket szítja ahelyett, hogy az előterjesztők a történelmi megbékélést és a közös jövőtervezést tartanák szem előtt.

A Hargita megyei politikus a Facebook-oldalán magyar és román nyelven fejtette ki véleményét Titus Corlățean szociáldemokrata párti (PSD-s) politikus, volt külügyminiszter törvénytervezetéről, amelynek értelmében az első világháborút lezáró, Magyarországot területe kétharmadától megfosztó, Erdélyt, a Partiumot és a Bánság egy részét a román királyságnak ítélő 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját, június 4-ét hivatalos ünnepnappá nyilvánítsák.

A képviselőház közigazgatási szakbizottságában a PSD-s és a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) szavazataival rábólintottak a kezdeményezésre. „Ez egy véleménynyilvánítás volt a szakbizottság részéről, de egy elég erős jelzés a parlament két házának december elseje alkalmából tartott tegnapi ünnepi ülése után. Szerintem az, hogy a Trianon napját akarják ünnepeltetni, a közösségek szembefordításáról, az ellentétek szításáról szól” – fejtette ki érdeklődésünkre Korodi Attila.

A honatya szerint ebben az ülésszakban valószínűleg nem kerül már szavazásra plénum elé a tervezet, de amikor eljön az ideje, „nagy eséllyel” megszavazzák. „Bizonyára lesz egy erős PSD-s populista jelenlét ahhoz, hogy meglegyen a többség. A PMP is megszavazta, és valószínűleg a végszavazáson is így tesz majd” – vélte a politikus.

A tervezet a szenátuson hallgatólagosan átment, azaz nem volt róla vita a plénumban, így került át a képviselőházba, amely a döntő ház ez esetben. Corlățean azt követően nyújtotta be törvénytervezetét, hogy a magyar Országgyűlés 2020-at, a trianoni diktátum századik évfordulóját a nemzeti összetartozás évének nyilvánította.

„Csakhogy ez a tervezet nem arról szól, hogy jövőre meg kell ünnepelni a trianoni centenáriumot, válaszul a magyar kormány döntésére, hanem ezután minden évben meg kell emlékezni róla, állami ünnepségeket szerveznek majd. Míg december elsejének, a román nemzeti ünnepnek lehet egyfajta pozitív kicsengése is, mondjuk, hogy a modern Románia megtervezésének évfordulója, addig a Trianon-nap egyértelműen a hatalom- és az erőfitogtatás jelképe” – adott hangot aggodalmának Korodi Attila.

A törvénytervezet értelmében az ünnepségek megszervezése kötelező nemcsak központi, hanem helyi szinten is. Így a helyi önkormányzatok kötelessége lesz kulturális, ismeretterjesztő és tudatosító eseményeket szervezni, és ki kell tűzniük a román nemzeti lobogót. Korodi leszögezte: az RMDSZ határozottan ellenzi a kezdeményest, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt a tervezetet leszavazza a parlament.