Várhatóan a helyén marad az az ideiglenesnek szánt tetőzet, amellyel lefedték a csíksomlyói pünkösdi búcsúk fő helyszínét, a Hármashalom-oltárt Ferenc pápa látogatása alkalmából. A sokak ellenérzését kiváltó építmény a ferences rendház vezetése szerint praktikus és indokolt, lebontása pedig sok pénzbe kerülne.

Csíkszereda egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága a csíksomlyói kegytemplom, amelyet az idelátogatók nagy része nem hagy ki a programjából. Akinek ideje engedi, szívesen felsétál a Makovecz Imre által tervezett Hármashalom oltárhoz is, amely a magyarság egyik legfontosabb vallási eseményének, a pünkösdi fogadalmi búcsú ünnepi miséjének is a helyszíne, valamint olyan nagyszabású hagyományőrző rendezvénynek is helyet ad, mint az Ezer Székely Leány Napja. Ferenc pápa júniusi látogatása előtt szükséges volt az oltár felújítása, ugyanakkor a szentszék kérésére lefedték az egész oltárt.

Korábban már gondolkoztak hasonló megoldáson

Az új építmény alaposan felkorbácsolta a helyiek (és nem csak) indulatait. A legtöbben úgy látták, hogy eltakarja a Hármashalom oltárt, és teljesen megváltoztatja annak eredeti jellegét. A látványtervek bemutatásakor Bogos Ernő, a csíksomlyói ferences rendház által erre a munkára felkért építész azt nyilatkozta, a baldachint mindenképpen csak ideiglenes jelleggel állítják a színpad fölé. 

A pápalátogatás óta eltelt három hónap, a tető pedig továbbra is a helyén van. Az építmény további sorsáról a csíksomlyói ferences rendház képviselőjétől, Bőjte Mihály házfőnöktől megtudtuk: valóban a pápalátogatás tette indokolttá a Hármashalom-oltár lefedését, ám korábban is gondolkoztak már hasonló megoldáson. A házfőnök tájékoztatása szerint az előző években is gondot okozott, hogy az oltár addigi lefedett részét kinőtték az ott zajló liturgikus események, nem fértek el a misézők, az asszisztencia, nem volt megfelelő helye a felolvasóállványnak. Mindezt figyelembe véve örültek, és hasznosnak tartották ezt a megoldást a rendház részéről.

Megtudtuk azt is, hogy az építmény engedélye valóban három hónapra szól, ám csupánaugusztusban zárultak a papírmunkákkal járó hivatalos mozzanatok, így „az oltár még mindenképpen lefedve marad”, hiszen nem haladták meg a hivatalosan megadott időkeretet.

A hivatalosságok is alája ülhetnek

Bőjte Mihály az építmény hasznosságát részletesen ecsetelte. Kifejtette, hogy védi az oltár tetejének egy részét, és a megnövelt emelvényrészt is, azaz a színpadot teljes egészében. „Ezeket az említett részeket eddig gyakran kellett javíttatni az időjárás miatti rongálódások miatt, és tekintve, hogy ennek anyagi vonzata sem csekély, azon leszünk, hogy megtaláljuk a törvényes módját az engedély meghosszabbításának vagy akár az építmény helyben maradásának véglegesítését” – közölte a házfőnök.

 Szerinte fontos, hogy a baldachinnak köszönhetően a pünkösdi búcsún is védve voltak a liturgikus kellékek, a terítők, könyvek, kelyhek, valamint „a hivatalosságok is ott ülhettek a fedél alatt”.  Bőjte Mihály szerint az Ezer Székely Leány Napján is „jó szolgálatot tett az újonnan kialakított tető”. A rendház vezetése mindezek alapján indokoltnak látja, hogy a helyén maradjon a májusban felállított építmény.

„Ezzel a kialakítással megfelelő liturgikus tér alakult ki, ahol méltóan be lehet mutatni a pünkösdszombati szentmisét, megadva a szentmisének a méltó helyet, hiszen olyan eseményről van szó, amelyre az egész világ felfigyel és követ. És a legfontosabb, hogy nemcsak minket, embereket és egyszerű tárgyakat védett, hanem a legdrágább kincsünket, az Oltáriszentséget is. Egyben bármilyen jövőbeli kulturális rendezvényt megfelelőbben lehet majd megtartani” – foglalta össze indokait a ferences szerzetes.

Drága lenne az elbontás

Bőjte Mihály kitért arra is, hogy a fedés megtartásának gazdasági indokai is vannak. Az építmény lebontása pénzbe kerülne, ugyanakkor máshol nem lehetne újra felépíteni, hiszen a Hármashalom-oltárhoz tervezték. A rendház képviselője szerint az elkészítése pedig lényegesen megnövelte a pápalátogatással kapcsolatos kiadásokat, és nem szeretnének olyan vádakkal szembesülni, hogy nem megfelelően használták vagy elpocsékolták „rögtönzött dolgokra” a rendelkezésükre bocsájtott összegeket.

„Természetesen szükségünk van szakemberek véleményére is – az egyeztetések erre vonatkozóan, illetve a megoldáskeresés folyamatban van. Természetesen ki fogjuk kérni erről a Makovecz Alapítványnak is a véleményét, amelyet fontosnak tartunk és szakszerűen fogunk eljárni” – tájékoztatott Bőjte Mihály.