FRISSÍTVE: Nincs esély arra, hogy magyar elnöke legyen Romániának, de az idei államfőválasztás jó lehetőség, hogy az erdélyi magyarság egységet és erőt mutasson fel, ha sikerül közös, pártsemleges, a magyar választók számára hiteles jelöltet állítani a novemberi elnökválasztásra – vélték az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői, akik szerint a jelenlegi kormányválságra a megoldást csak az előrehozott választások jelenthetik.

Csomortányi István EMNP-elnök és Toró T. Tibor, a párt ügyvezető elnöke a néppárt Arad és Temes megyei szervezeteinek küldöttállító gyűlése előtt tartott sajtótájékoztatót szerdán kora délután Aradon.

Az aktuálpolitikai kérdések kapcsán Csomortányi kifejtette: a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) közös kormányzása az elmúlt három évben több problémát okozott, mint amennyit megoldott, és szomorúnak tartotta, hogy az RMDSZ is támogatta a parlamentben a koalíciót.

A pártelnök szerint ennek az egész magyarság "issza meg most a levét". Mint fogalmazott, két kormánypárt csődbe vitte az országot, „elszabadult az infláció és az államadóság meghaladta a 100 milliárd eurót”, a gazdasági és morális válság mellett pedig az erdélyi magyarságot különösen rosszul érintő intézkedéseket is hoztak. „Az úzvölgyi katonatemetőben történtekért az egész Dăncilă-apparátus sáros, a kormány területi képviselői, az állami szervek, a védelmi és a kulturális tárcával az élen. Ehhez jön még, hogy a marosvásárhelyi polgármester meglengette a közbeszédben a vásárhelyi iskola visszaállamosításának tervét. Tehát a magyar érdekérvényesítés szempontjából hátralépés volt ez a három év” – mérlegelt az EMNP elnöke.

Csomortányi szerint elhúzódó kormányválságra lehet számítani, és az is elképzelhető, hogy a jelenlegi kormány „béna kacsaként” kihúzhata a jövő évi parlamenti választásokig, ami „szomorú látlelete a mai Romániának”. Egyetlen megoldásnak az előrehzott választásokat tartja az elnök, aki szerint a jelenlegi összetételű parlament alkalmatlan az ország irányítására, mert „minden egyes nap, amit ott töltenek, sokba kerül az országnak”.

A novemberi elnökválasztás kapcsán Toró T. reményét fejezte ki, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megfontolja a javaslatukat, és sikerül egy olyan közös államfőjelöltet állítani, aki mögé az erdélyi magyar szavazók felsorakoznak. A tudományos és a civil szféra, vagy az egyházak területéről kellene egy ilyen személyiség – vélte.

„El tudom képzelni Kató Béla erdélyi református püspököt, vagy Tőkés László volt európai parlamenti képviselőt, püspököt, de lehetne akár Böjte Csaba ferences szerzetes vagy akár Bölöni László egykori labdarúgó is – sorolta. – Félre kellene tenni a pártpolitikai különbözőséget, olyan jelölt kell, aki képes a nemzeti konszenzust felmutatni. Olyan személy legyen a jelölt, akire szívesen szavaz minden magyar. Így tudnánk megállítani azt a folyamatot, amely az EP-választásokon elindult, hogy a magyar szavazók román pártokra szavaznak."

Arra az újságírói kérdésre, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök jelöltségét támogatnák-e, az ügyvezető elnök kijelentette, hogy az EMNP „nem pártpolitikusokban gondolkodik”, hanem a tudományos, a civil vagy az egyházi szféra területéről olyan személyiségben, aki megbízható és hiteles. Szerinte így állítható meg a szavazatvesztés, az a jelenség, hogy „a magyarok elhagyják az etnikai szavazói tömböt”, és román pártokra – különösen az új erőt képviselő Mentsétek meg Romániát Szövetségre (USR) – voksoljanak.

Toró T. Tibor szerint a 2014-es elnökválasztási kampányba Szilágyi Zsolt EMNP-jelölt révén olyan témákat vihettek a román közbeszédbe – a regionalizmus, föderalizmus és autonómia kérdése –, amelyek korábban tabunak számítottak, de most sokkal fontosabbnak tartják, hogy az erdélyi magyarság egységet mutasson fel egy közös jelölt által. „Akkor azért indítottunk saját jelöltet, mert egyrészt elégedetlenek voltunk az addigi magyar elnökjelöltekkel, másrészt úgy érzetük, hogy nem forog veszélyben az erdélyi magyarság parlamenti képviselete egy másik magyar jelölt indítása által – magyarázta. – Most viszont, a jövő évi parlamenti választás előtt pozitív üzenete lehet az összefogásnak. Nem utolsó sorban, az idei európai parlamenti választások egyoldalú magyar jelöltlistája csak Orbán Viktor magyar miniszterelnök segítségének és a Kárpátokon túli szavazatoknak köszönhetően lépte át az ötszázalékos küszöböt, de az RMDSZ a magyarság számaránya alatt teljesített.”

Végezetül Toró T. Tibor kifejtette: az EMNP-nek nem célja a parlamenti képviselet, inkább eszköznek tekinti céljai eléréséhez. Regionális pártként inkább az önkormányzati jelenlétre koncentrálnak jövőre, de a parlamenti választásokra – „csomagban” a helyhatóságival – is szeretnének összefogást az erdélyi magyar pártok között.

Csomortányi: nem tisztújítás, megerősítés lesz

Arra a kérdésünkre, hogy a Csomortányi István által szeptember 21-re Marosvásárhelyre – fél évvel a megválasztása után – összehívott országos tisztújító küldöttgyűlésnek köze van-e ahhoz, hogy Soós Sándor ellenjelölt nem ismerte el az elnökválasztás eredményét, sőt az azóta a pártból kilépett volt alelnök bírósági úton keresi az igazát, az EMNP vezetője azt felelte, hogy azért van szükség a tisztújításra, mert az egyik alelnökük, László György lemondott a Székely Nemzeti Tanácsban (is) betöltött vezetői tisztsége miatt.

„E tekintetben tisztújítás lesz, mert a helyére új személyt kell választani, de inkább egy bizalmi szavazásnak mondanám, amit kértem a magam és a csapatom munkájáról: eltelt fél év, sikerült a nézetkülönbségeket elsimítani, mondjanak hát véleményt a küldöttek! Ezt egy megerősítésnek is tartom majd a jövő évi helyhatósági választások előtt” – mondta.

Soós Sándornak a Transindexen megjelent nyilatkozatát, miszerint akkor sem tartja törvényesnek az EMNP-választást, ha új tisztújítást tartanak, Csomortányi István nem kívánta kommentálni, illetve annyit mondott, hogy nem tartja helyesnek, a párton kívül állók mondanak véleményt.