Egy átfogó kurrikuláris reform révén lehet és szükséges a közoktatásban létező diszkriminatív helyzeteket megoldani, a tanügyi törvény cikkelyeinek további módosítása vagy a román nyelv és irodalom vizsga eltörlése nem hoz hosszútávú megoldást – mutatott rá a június 2-án közzétett állásfoglalásában a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).

A pedagógusszövetség vélhetően arra a törvénymódosító javaslatra reagált, amely a 6. osztály végén megszervezett felmérők esetében, a 8. osztály végén tartott képességvizsgán, valamint az érettségi vizsgán is eltörölné a román nyelv és irodalmat a kisebbségi diákok vizsgatantárgyai közül. Az indítványt kezdeményező Magyar Polgári Párt (MPP) szerint a jelenlegi oktatási rendszerben nem érvényesül az egyenlő esély elve, mert a kisebbséghez tartozó tanulóknak egy tantárggyal többől, az anyanyelvük mellett románból is kell vizsgázzanak.

Az RMPSZ leszögezte, a nyolcadikos cikluszáró országos értékelés és az érettségi vizsga rendszerében létező hátrányos megkülönböztetésre az elmúlt években többször felhívta a figyelmet. A több tantárgyból történő vizsgázás kötelezettségéből származó hátrányos megkülönböztetési helyzeteket vagy a vizsgák közötti szabadnapok megállapításának diszkriminatív állapotát hangsúlyozták, például a képességvizsga esetében a román és matematika vizsgák között egy szabadnap van, míg az anyanyelv vizsga és a matematika között nincsen erre lehetőség.

Nyomatékosították ugyanakkor, hogy mindez egy összetettebb, általánosabb jellegű probléma-csomagnak csak egy részét képezi, a romániai oktatás teljes megújítása és újragondolása szükséges. „Megítélésünkben a helyzet megnyugtató megoldását egy teljes, átfogó és hollisztikus szemléletű kurrikuláris reform (tananyagi, oktatás-módszertani és értékelési újítás) révén lehet és szükséges elérni, amelyben a szakma átfogó, alapos és részletes véleményének előzetes igénylése, figyelembe vétele és aktív részvételének/bevonásának biztosítása rendkívüli fontosságú” – mutatnak rá.

Az RMPSZ szerint elsőként szükség lenne egy, a 21. századi kompetenciák fejlesztését szolgáló tananyagra, amelyben a különböző nyelveken (anyanyelven, államnyelven és idegenyelveken) történő kommunikáció szükségessége és ezen kompetenciák elsajátításának fontossága meghatározó szerepet kap. Emellett fontos újragondolni és észszerűsíteni az értékelési rendszert:  „meghatározni ennek különböző formáit, kiegyensúlyozni az arányt a szummatív, a diagnosztikus és formatív értékelési formák között, rendszerbe építeni és valós mértékben hasznosítani a kétévente megszervezendő kompetenciaalapú méréseket a kötelező oktatás teljes vertikulumában”, vélekedtek.

Átfogó pedagógus-képzési és továbbképzési folyamat biztosítását és finanszírozását szorgalmazzák, amelynek célja az újszemléletű tananyag tanításához szükséges oktatásmódszertani és értékelési eljárások, eszközök, stratégiák alapos elsajátítása lenne.  

„Ennek szellemében úgy gondoljuk, hogy a fent leírt diszkriminatív helyzet feloldásának hosszútávú megoldását nem a jelenlegi törvény cikkelyeinek további módosításával és/vagy a Román nyelv és irodalom tantárgy a nyolcadikos és érettségi záróvizsgák tantárgyai közül történő eltávolításával érhetjük el. Megítélésünkben a kialakult hátrányos megkülönböztetésű helyzetet, a tananyag fent vázolt reformjának eredményeként létrejött a kompetenciaalapú oktatás szellemében megszervezett, az ennek megfelelő készségeket (akár kétévente is azt megelőzően) mérő cikluszáró vizsgarendszer bevezetésével lehetne elérni, amelynek fő célja a végzős diákok integrált nyelvi (anyanyelvi, államnyelvi és idegennyelvi) kommunikációs kompetenciáinak mérése lenne” – fogalmaztak azt ígérve, hogy szakmai partnerként viszonyulnak minden, a helyzet megoldása érdekében indított kezdeményezéshez.