banner_jtYG1g7R_1_970x250.gif
banner_PIz6eiCM_Koldok_300x250.gif

Köröstárkányi centenárium: az 1919-es vérengzésre emlékeztek

A lakosságot megtizedelő 1919-es román vérengzésre emlékeztek a Bihar megyei Köröstárkányon pénteken, a tragédia századik évfordulóján.

A faluba 1919. április 19-én, húsvét nagyszombatján bevonuló román csapatok és a velük tartó román félkatonai alakulatok Köröstárkányon 91 magyar polgári lakost, a Fekete-Körös másik oldalán fekvő Kisnyégerfalván pedig 17 magyart lőttek le.

A megemlékezés a református templomban kezdődött, ahol Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke hívta fel a figyelmet az emlékezés fontosságára. Megjegyezte: az eltagadott, elfelejtett dolgok megbosszulják magukat, és mindig bántani fognak.

A vérengzés emlékfala mellett pénteken, a magyar közösséget megosztó belső ellentét miatt, külön megemlékezést tartott az emlékműállító Pro Tharkan Egyesület és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely a református egyházzal együtt emlékezett.

Az utóbbi rendezvényen tartott beszédében Sölch Gellért, a magyar Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára elmondta: az egykori áldozatok előtti közös főhajtás teszi a nemzeti emlékezet részévé a száz évvel ezelőtti tragédiát. „Nagypéntek alkalom szembenézni azzal, hogy életünk véges, és alkalom szembenézni azzal is, hogy a világban jelen van a gonosz. Ugyanakkor tudnunk és hinnünk kell, hogy nagypéntekre húsvét következik, van feltámadás” – jelentette ki.

A helyettes államtitkár szerint a köröstárkányiak az emlékezés falának a megépítésével elzárták a félelmet és a gyűlöletet, mert nem akarják, hogy része legyen az életüknek, de sosem felejtik a történteket.

A Pro Tharkan Egyesület megemlékezésén felszólaló Csomortányi István, a Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke úgy értékelte: Magyarország száz évvel ezelőtti szétdarabolását a nyugati nagyhatalmak félelme okozta, hogy Magyarország esetleg erős versenytársukká válhat. Hozzátette: Köröstárkányon is kicsiben ez történt. A köröstárkányi magyarok azért váltak ellenséggé, mert szorgalmukkal, munkájukkal kiemelkedtek a környezetükből.

Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke felszólalásában úgy vélekedett, hogy leginkább a megosztottság veszélyezteti ma a köröstárkányi magyarságot, és azt kérte Csomortányi Istvántól, hogy engedjék át az egyháznak a megemlékezések szervezését, és szüntessék meg a megosztottságot. Csomortányi válaszában helyeselte, hogy induljon el erről párbeszéd, de – mint fogalmazott – „ne a színjáték kedvéért”.

Három napi szabadrablásra és gyilkolásra kaptak engedélyt

A belényesi medence magyar falvaiba azt követően vonult be 1919 húsvétján a román hadsereg, hogy a helyi lakosság által is támogatott Székely Hadosztály katonái feladták védelmi vonalaikat és visszavonultak. A román hadsereg alakulataival a településre a környező román falvakból verbuválódott félkatonai alakulatok is bevonultak, amelyek három napi szabadrablásra és gyilkolásra kaptak engedélyt. A vérengzésnek a Fekete-Körös két partján álló településeken összesen 108 magyar civil, köztük nők és gyermekek estek áldozatul. A köröstárkányi magyarok számára fájó emlék, hogy a környék román lakossága nem állt ki mellettük, amiként a szomszédos Várasfenesen történt.

A vérengzésről Köröstárkányon csak 1990 után szabadott megemlékezni. A helyi Pro Tharkan Egyesület 1999-ben állíthatott emlékfalat a református templom közelében, amelyre a vérengzés valamennyi áldozatának a neve és életkora felkerült.
banner_4BtporpC_300x250-HU.jpg

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?