Mi a különbség jogilag a magyar és székely, illetve az amerikai, német és izraeli zászló között?
A kettős mérce mintapéldája az a bírósági döntés, amely a Dan Tanasă által képviselt Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) keresete alapján a háromszéki önkormányzat ülésterméből eltávolíttatta a magyar, a székely és Kovászna megye zászlaját, viszont helyén maradhat az amerikai, német és izraeli zászló.
A háromszéki önkormányzat csütörtöki ülésére érkező tanácstagoknak és meghívottaknak is feltűnt, hogy az ülésterem egyik asztalára van leterítve a magyar, székely és megyezászló, míg a zászlótartókban maradt az amerikai, német és izraeli zászló. Pethő István MPP-s tanácstag az ülés elején megkérdezte Tamás Sándor tanácselnököt, hogy miért nincsenek helyükön a zászlók.
Válaszul a háromszéki közgyűlés elnöke kifejtette, hogy a jogerős bírósági döntés értelmében a magyar és székely zászlókat el kellett távolítani, mivel Dan Tanasă pert indított, amelyben kéri, hogy ha a bíróság korábbi döntése értelmében nem távolítják a három általa kifogásolt zászlót, minden napi késlekedésért a minimálbér 20 százalékára büntessék meg személyesen Tamás Sándor tanácselnököt. Hosszas késlekedés esetében ez a bírság pedig olyan hatalmas összegekre rúghat mint a községháza feliratért megbüntetett korondi polgármester esetében.
Jogilag mi a különbség a magyar és az amerikai, német vagy izraeli lobogó közt?
Az eset kapcsán Tamás Sándor az államigazgatási szervek és a bíróság kettős mércéjére mutatott rá, hiszen jogilag nem értelmezhető, hogy mi a különbség Magyarország és az Egyesült Államok, Németország vagy Izrael zászlaja között, miért maradhat egyes országok lobogója kitűzve, másikét pedig el kell távolítani? Tamás Sándor szerint az érintett államokkal szemben kettős mércét alkalmaztak, hiszen az háromszéki tanács üléstermébe kitűzött öt zászlóból csak kettőt vetettek le, azokat amelyek a magyar közösség identitásához kötődnek.
Az látszik, hogy ebben az országban kétféle állampolgár és kétféle önkormányzat van, fejtette ki Tamás Sándor, aki emlékeztetett, hogy például Aranyosgyéresnek – de számos más hazai településnek – lehet saját zászlaja, de a székelyföldi településeknek nem lehet. Ellentmondásos, hogy Brassóban a fellebbviteli bíróság épülete fölött leng Brassó megye zászlója, éppen azon az épületen, amelyben a Kovászna megyei tanács elveszítette a zászlókról szóló pert, mutatott rá Tamás Sándor. Hozzátette: kettős mérce az is, hogy az országban 42 település számára hagyott jóvá zászlót a kormány, de a háromszéki, szabályszerű előterjesztést elutasította.
Mint arról beszámoltunk a négy ország – Magyarország, az Egyesült Államok, Németország és Izrael – lobogója és a székely zászló az MPP adománya volt a háromszéki önkormányzatnak.