A korrupcióért elítélt személyek amnesztiájáról, illetve a büntetőjog sürgősségi rendeletek útján történő módosításáról kérné ki a választók véleményét az államfő az európai parlamenti választások napján, május 26-án tartandó népszavazáson.

Klaus Johannis csütörtöki sajtónyilatkozatában közölte: levélben értesítette a parlamentet azokról a témakörökről, amelyekről a referendum szólni fog. Elmondta, hogy a törvényes előírásoknak megfelelően hétfőn konzultálni készül a honatyákkal ezekről a kérdésekről. Az államfő tájékoztatása szerint két témakört érintene a május 26-i népszavazás:

• a korrupciós bűncselekményekért elítélt személyek amnesztiában és közkegyelemben való részesítésének betiltása
• a büntetőjoggal és az igazságügy megszervezésével kapcsolatos törvények sürgősségi rendeletek útján történő módosításának betiltása, illetve a legfelsőbb bíróság és a bírói tanács (CSM) felhatalmazása arra, hogy az alkotmánybíróságon megtámadjon sürgősségi rendeleteket

FRISSÍTÉS: „Az állampolgároknak el kell dönteniük, akarják-e, hogy elengedjék a korrupciós bűncselekmények miatt elítélt személyek büntetését, illetve akarják-e, hogy a kormány sürgősségi rendeleteket fogadjon el olyan érzékeny témákban, mint a büntetőjog vagy az igazságügyi rendszer megszervezése” – fogalmazott az elnök az Agerpres szerint.

Johannis hangsúlyozta: a román állampolgárok már több ízben is értésre adták, hogy nem hajlandók elfogadni a korrupciót, a közpénzből való lopást. „Az ilyen tettek elfogadhatatlanok, főleg, ha olyanok követik el, akiket azért választottak meg a polgárok, hogy védjék az érdekeiket és a közpénzt” – nyomatékosította.

Zéró tolerancia a korrupcióval szemben

Az elnök azt mondta, zéró toleranciát kell hirdetni a korrupcióval szemben, ezért az emiatt elítéltek közkegyelemben vagy amnesztiában részesítésének megtiltása a helyes út. Ismét hangsúlyozta, hogy a kormány sürgősségi rendeleteivel „hadjáratot indított az igazságügyi rendszer ellen”.

„A társadalom belefáradt már abba, hogy folyamatosan kövesse, adtak-e ki újabb, maguknak kedvező rendeletet, és félelemmel tekint minden olyan nap elé, amelyre kormányülést hirdetnek, ennek napirendi pontjai ugyanis sosem ismertek” – fogalmazott. Hozzátette, a sürgősségi kormányrendeletek azonnali joghatást fejtenek ki, esetenként akár visszamenőleges hatályúak, és kizárólag a Nép Ügyvédje emelhet kifogást ellenük az alkotmánybíróságon.

„Itt az idő, hogy az állampolgárok eldöntsék, nem lenne-e szükséges, hogy más hatóságoknak is legyen joguk megtámadni az alkotmánybíróságon a sürgősségi kormányrendeleteket. Meggyőződésem, hogy ha a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak vagy a legfelsőbb bíróságnak módjában állt volna alkotmányossági kifogást emelni e rendeletek ellen, nem kerültünk volna ebbe a helyzetbe” – mondta Johannis.

Cikkünk frissül.