Összehangoltan szólította fel szerdán az Európai Bizottság és Románia 12 nyugati szövetségese a kormányt arra, hogy ne hozzon létre olyan igazságszolgáltatási rendszert, amelyben a korrupció miatt elítélt magas rangú tisztségviselők "de facto rendszerszintű büntetlenséget" élveznének. Brüsszeli döntéshozók szintén összehangoltan védelmükbe vették az európai főügyészi tisztségre esélyes Laura Codruta Kövesit, akinek szerdán tárgyalta a legfelsőbb bíróság a hatósági felügyelete elleni fellebbezését. A kormány végül nem fogadta el szerdai ülésén a büntetőjogot módosító rendeletet, és a volt korrupcióellenes főügyész hatósági felügyeletét is feloldotta a legfelsőbb bíróság.

A sajtértesülések alapján beharangozottaktól eltérően nem fogadta el szerdai ülésén a kormány a büntetőjogot módosító sürgősségi rendeletet, amelynek előírásai többek között Liviu Dragnea PSD-elnöknek kedveznének. Ennek előzményeként Bukarest a nap folyamán egymás után kapta a jelzéseket az EU alapintézményeitől és Románia szövetségeseitől: tartózkodjon a jogállamiság tekintetében visszalépést jelentő intézkedésektől. Korábban Klaus Johannis államfő azzal vádolta a PSD-ALDE koalíciót, hogy korrupt politikusai felelősségre vonását megakadályozandó igyekszik korlátozni az igazságszolgáltatás mozgásterét, és felszólította a kormányt, hogy ne fogadjon el sürgősségi rendeletet a büntetőjog módosításáról az ezzel kapcsolatos május 26-án megtartandó népszavazás előtt.

Az Európai Bizottság küldte szerdán az első jelzést

Nem volt véletlen, hogy az Európai Bizottság éppen a bukaresti kormány ülése előtt, szerdán reggel tárgyalt a román jogállamiság helyzetéről. A Biztosok Kollégiumának ülését követő sajtótájékoztatón az EB első alelnöke, Frans Timmermans azt mondta, tájékoztatta a testület tagjait a romániai fejleményekről. Kijelentette, Romániának haladéktalanul vissza kell terelnie a reformfolyamatot a helyes útra, "ami azt jelenti, hogy előre kell haladnia, nem visszafelé", ugyanakkor tartózkodnia kell az olyan intézkedésektől, amelyek veszélybe sodorhatják az elmúlt évek megvalósításait.

Timmermans rámutatott, az elmúlt két hónapban több ízben is egyeztetett Viorica Dăncilă miniszterelnökkel, többek között a román igazságügyi reformot nyomon követő Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusról (MCV), az igazságügyet érintő törvényeket módosító sürgősségi rendeletekről, az ártatlanság vélelméről szóló irányelvnek és más direktíváknak a román jogrendbe való átültetéséről vagy a bírák és ügyészek törvénytelenségeit kivizsgáló különleges ügyészségi részelgről.

"Sürgős eredményeket kértem, ugyanakkor világosan elmondtam, hogy nem elég csak beszélni a dolgokról, mielőbb konkrét tettekre van szükség Románia részéről" - fogalmazott. Hangsúlyozta, a Románia és az EB közötti "konstruktív" párbeszéd ez idáig nem győzte meg a Bizottságot arról, hogy "Románia ismét a jó úton jár". "Ha a jelzett problémákat nem oldják meg, a Bizottságnak lépnie kell, a rendelkezésére álló eszközök felhasználásával" - nyomatékosította.

Arra a kérdésre, hogy az EB mikor és milyen módon készül fellépni Románia ellen, Timmermans azt mondta, amennyiben a korrupció elleni küzdelmet hátráltató intézkedéseket hoz az ország, "a Bizottság azonnal reagálni fog, napokon belül, hogy megbizonyosodjunk arról, világossá vált mindenki számára az álláspontunk".

Timmermans támogatásáról biztosította Kövesit

Sajtótájékoztatóján Frans Timmermans támogatásáról biztosította az európai főügyészi tisztségre pályázó Laura Codruţa Kövesit, akit Romániában hatósági felügyelet alá helyeztek az ellene zajló bűnvádi eljárás keretében, és akinek a legfelsőbb bíróság éppen szerdán tárgyalta a fellebbezését.

Az EB első alelnöke rámutatott, az Európai Parlament továbbra is Kövesit támogatja az európai főügyészi tisztségért folyó versenyben. "Volt alkalmam több éven át Kövesi asszonnyal dolgozni, tudom, hogy nagyon jó szakember, akit csodálok a bátorságáért" - fogalmazott Timmermans, hozzátéve, az EB fontosnak tartja, hogy Kövesi a továbbiakban is fenntarthassa jelöltségét, hogy az illetékes európai intézmények dönthessenek az európai főügyész személyéről. "Eme álláspontunkat világosan közöltük a román hatóságokkal is" - nyomatékosította.

Tajani is védte Kövesit

Az Európai Parlament (EP) elnöke a testület szerdai brüsszeli plenáris ülésén szintén aggodalmát fejezte ki az európai főügyészi tisztségre jelölt Laura Codruta Kövesi elleni romániai bűnvádi eljárás miatt. Antonio Tajani elfogadhatatlannak nevezte, hogy a román hatóságok az eljárás megindításával és a DNA volt főügyészének őrizetbe vételével próbálják megakadályozni a jogász kinevezését.

"Laura Codruta Kövesi továbbra is élvezi az Európai Parlament bizalmát, és továbbra is ő az EP jelöltje" - húzta alá. Kijelentette, az EP nem avatkozik bele a román igazságszolgáltatásba, tiszteletben tartja az ártatlanság vélelmét. Azonban arra szólítja fel a román hatóságokat, hogy ne gördítsenek akadályokat a jelölt részvétele elé a kinevezési eljárásában, és "állítsa le az aránytalan intézkedést", amely miden emberi és jogi szempontnak ellentmond.

Közösen foglalt állást tizenkét nagykövet

Később, a délutáni órákban Románia tizenkét nyugati szövetségesének bukaresti nagykövete közös nyilatkozatban kérte fel a kormányt, hogy ne fogadjon el a bűnözés és korrupció elleni harcot gyengítő rendeletet. Állásfoglalásukban a külképviseleti vezetők azt állították, hogy a bukaresti kormányzat aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét és felkérték Bukarestet, hogy ne tegyen olyan lépéseket, amelyek "tovább rontják" az igazságügy helyzetét.

Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Hollandia, Norvégia, Svédország és az Amerikai Egyesült Államok nagykövete szerint a román kormánynak le kéne tennie arról, hogy sürgősségi rendelettel módosítsa a büntetőjogot, szerintük a büntető törvénykönyvet és az igazságszolgáltatás működését csak alapos közvita, az érintett intézmények meghallgatása és nemzetközi intézmények ajánlásai alapján kéne módosítani.

Dăncilă nem érti a bírálatokat

Viorica Dăncilă miniszterelnök a szerdai kormányülésen elutasította a bírálatot, hozzátéve, hogy ugyanolyan tiszteletet vár el a Bukarestben akkreditált nagykövetektől, mint amennyit román kollégáik tanúsítanak a fogadó országok iránt. Szerint a kormányt az igazságügyi reform miatt folyamatosan támadó Klaus Johannis államfő a felelős Románia külföldi megítélésének megromlásáért.

Dăncilă az Európai Unió vezető tisztségviselőinek Romániáról szerdán hangoztatott aggályai kapcsán is értetlenségének adott hangot. Szerinte Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke ok nélkül aggódik a jogállamiság romániai helyzetének romlásáért, mondván, hogy kormánya folyamatosan egyeztet az EB szakértőivel és tartja magát a megbeszélt menetrendhez.

Dăncilă elutasította Antonio Tajaninak, az Európai Parlament elnökének aznapi bírálatát is, aki elfogadhatatlannak nevezte, hogy Bukarest hatósági felügyelettel akadályozza az EP jelöltjének, Laura Codruta Kövesi volt korrupcióellenes főügyésznek a részvételét az európai főügyészi tisztségért folyó szelekciós eljárásban. A miniszterelnök érthetetlennek mondta, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségéért aggódó brüsszeli vezetők most azt várják kormányától, hogy beavatkozzon egy bűnvádi eljárásba. Leszögezte: ezt nem fogja megtenni.

Megszólalt Toader is

Tudorel Toader igazságügyi minisztere az európai parlamenti választási kampány részének nevezte azokat a román jogállamisággal kapcsolatos brüsszeli aggodalmakat, amelyeket Frans Timmermans első alelnök fogalmazott meg szerdán az Európai Bizottság nevében.

Toader leszögezte: a bukaresti kormány európai irányelvek érvényesítése érdekében készül módosítani a büntetőjogot, amiről Brüsszelt is tájékoztatta, nem pedig jóváhagyását kérte. Az igazságügyi miniszter két hete bocsátotta közvitára azokat tervezeteket, amelyekkel egyebek mellett az ártatlanság vélelméről szóló európai irányelvnek akar érvényt szerezni.

Toader úgy vélekedett, hogy az európai vezetők által "megelőző" céllal megfogalmazott aggodalmakat választási érdekeik vezérlik, ezért azzal a "tiszteletteljes kéréssel" fordult a brüsszeli vezetőkhöz, hogy maradjanak meg hatáskörük keretei között.

Másfelől semmilyen hazai vagy külföldi politikai tényező nem avatkozhat be a román igazságszolgáltatás munkájába - szögezte le a miniszter, az európai főügyészi tisztségre pályázó Laura Codruta Kövesi ellen Bukarestben indult bűnvádi eljárásra utalva, elhárítva az EB és az Európai Parlament (EP) ezzel kapcsolatban kifejezett aggodalmát.

A CSM szerint Brüsszel nyomást gyakorol a bírókra

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege szerda este állásfoglalást adott ki, amely szerint az európai tisztségviselők nyomást gyakorolnak a Kövesi ügyében eljáró bíróra, akinek azt kell eldöntenie, hogy helyet ad-e Laura Codruţa Kövesi fellebbezésének, amelyben az ellene elrendelt hatósági felügyelet feloldását kéri.

Az CSM bírói részlege megállapította, hogy az olyan európai vezetők, mint Manfred Weber, Guy Verhofstadt és Antonio Tajani nyilatkozataik és cselekedeteik révén „nyomást gyakoroltak” az ügy megoldásáért felelős bíróra, és ezzel hozzájárulhatnak az „igazságszolgáltatás függetlenségének aláásásához”. A CSM rámutat, a nemzetközi előírások értelmében az igazságügyi hatóságok és bírák semmilyen közvetett vagy közvetlen, nyílt vagy rejtett nyomásgyakorlásnak nem vethetők alá.