Miért fontos a biztos elutasítás ellenére is végigvinni a gyulafehérvári ígéreteket törvénybe foglalását előíró jogszabályt a parlament két házán? Mi lesz a közigazgatási törvény sorsa, amelyet sürgősségi kormányrendelettel fogadtatna el a szociálliberális kormány? Mikor kezdődnek a magyar közösség számára fontos beruházások? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ az Erdélyi Magyar Televízió politikai vitaműsora, a Parlamentből jelentkező Kontra.

Meg kell találni a közös pontokat

„Nem mi találtuk ki a 100 éves centenáriumot és nem mi írtuk meg a Gyulafehérvári Nyilatkozatot. Ennek a törvénytervezetnek az aktualitását nem mi adtuk, hanem azok, akik 100 évvel ezelőtt beírták a gyulafehérvári nyilatkozatba, hogy mit ígér a modern román állam a nemzeti kisebbségeknek. Mi csak azt fordítottuk át és foglaltuk bele egy törvénytervezetbe. És természetesen az volt az aktualitása, hogy itt az elmúlt évben a százéves centenárium kapcsán és akár folyamatosan is, azóta is, de már azelőtt is hallottuk ezt, hogy Románia egy modellértékű ország, itt a kisebbségek jogai biztosítva vannak, pedig messze állunk ettől” – fogalmazott Cseke Attila, hangsúlyozva, számos országban vannak jobb helyzetben a kisebbségek, mint Romániában. 

Az RMDSZ szenátora rámutatott, az RMDSZ semmi újat nem kér a törvényben, csupán azt, hogy a románok tartsák be elődeik ígértek. „Semmi olyat nem kérünk, amit eddig nem kértünk volna vagy amiről eddig nem mondtuk volna, hogy ez más uniós tagállamokban vagy európai szinten ez működik. Itt látszik, hogy ebben a kérdésben a román pártok félretéve az ideológiai nézetkülönbségeket, összezárnak” – mutatott rá Cseke, aki szerint ez mind a képviselőház, mind pedig a szenátusban borítékolható. 

„Mi azt mondtuk tavaly, 2018 kapcsán, hogy ez az az év vagy akár 2019 is lehet, mert valamikor ezt a társadalmi vitát és ezt a korrekt, nyílt, őszinte, egyenes párbeszédet el kell tudni kezdeni a többség és a kisebbség között. És van úgy a történelemben, amikor jobb, hogy az közösségek egymás szemébe mondják azt, hogy mi fáj, mert akkor lehet, hogy találunk közös pontokat. És nem egy, hanem nagyon sok közös pont van a románok és a magyarok között, ezekre rá kell mutatni, ezeket kellene fejleszteni. De a romániai magyar közösség azt nem tudja elfogadni, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatban ígértek valamit a kisebbségeknek, de azt már nem tartják fontosnak” – mondta Cseke Attila.

Zöld út a beruházások előtt

„Azzal, hogy bukaresti pénzügyi forrást lehetett szerezni ezekre a beruházásokra, azzal azt biztosítottuk be, hogy nem kell félbehagyni a már elkezdett beruházásokat, ilyen a Bihar megyei uszodaépítési program vagy Hargita és Kovászna megyében a kórházépítés, illetve -fejlesztés, amelyekre indulhatnak a közbeszerzési eljárások, hisz megvan a költségvetési keret” – fogalmazott Cseke Attila szenátor a Kontrában a magyar közösségek számára fontos beruházások állami finanszírozásával kapcsolatosan. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ javaslatára sikerült többletforrásokat elkülöníteni a helyi önkormányzatok számára az állami költségvetésből. 

Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője cáfolta azokat a híreket, miszerint azért volt bőkezű a kormány az önkormányzatokkal szemben, mert egyébként sem fogják tudni elkölteni ezeket az összegeket. „Mi azt kértük az önkormányzati vezetőinktől, hogy olyan tervekre és olyan kivitelezési tervekre és projektekre kérjenek költségvetési forrást, amire már azért előrehaladottabb állapotban vannak. Tehát ne most nulláról induljunk, azzal hogy még nincs egy tervünk sem. Mindenre megvan a tervünk, már csak be kell indítani a közbeszerzéseket” – mondta Cseke Attila. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha valami mégsem a tervek szerint alakulna, akkor ezeket az összegeket a 2020-as évre is át lehet vinni. „Talán Szatmár megyét emelném ki, ahol a megyei könyvtár új székházának a megvásárlására kértek pénzügyi forrást, itt lehetnek bürokratikus akadályok” – ismerte el a szenátor.

PSD-s egyeztetés a közigazgatási törvényről?

Daniel Suciu regionális fejlesztési és közigazgatási miniszter a múlt héten bejelentette: sürgősségi kormányrendelettel fogadják el a közigazgatási törvénykönyvet. Korodi Attila parlamenti képviselő korábban azt mondta, mivel a parlament egyszer már megtárgyalta ezt a törvényt, az RMDSZ ezért hajlandó ugyanazt a szöveget sürgősségi kormányrendeletként is támogatni. Így most csak az a kérdés, hogy mi lesz a végeredmény és kedvező lesz-e ez a magyar közösségnek? 

A közigazgatási kódex eljárásbeli problémák miatt nem ment át az alkotmánybíróságon, ennek alapján az erre a közigazgatási kódexre vonatkozó parlamenti eljárást meg kell szüntetni. Addig különben a kormány nem is adhat ki semmilyen sürgősségi rendeletet, hiszen – egy másik alkotmánybírósági döntés szerint – amíg parlamenti eljárásban van egy törvénytervezet, addig a kormány nem hozhat sürgősségi rendeletet. 

„Valószínűleg a miniszter úrnak a kijelentése ezt nem bővítette ki, de a napokban a szenátus már elutasította a tervezetet és kerül át a képviselőházba. Ha ez teljesen el lesz utasítva, azután léphet a kormány. Mi azt fogjuk kérni a kormánytól, hogy egyeztessen velünk arról, hogy milyen formát kap a közigazgatási törvénykönyv” – fogalmazott az Erdély TV Kontra című politikai vitaműsorában Cseke Attila. 

Emlékeztetett arra, hogy a törvénykönyv parlament által elfogadott formájában a magyar közösség szempontjából fontos jogokat, rendelkezéseket tartalmaz. Egyfelől megtartja mindazt, amit az elmúlt 18 év alatt, 2001-től, az utolsó közigazgatási törvényt vagy a hatályos közigazgatási törvény életbe lépéséről idáig felépített az RMDSZ a romániai magyar közösséggel, másfelől új jogokat hoz be: nagyon fontos rendelkezés az, hogy az önkormányzat dönthet, a 20 százalék alatti kisebbségi arány esetében is biztosítja az anyanyelvhasználatot, ami megoldást nyújthatna például a Brassó megyei táblaügyre. A kormánykoalíció elfogadta expresis verbis azt a javaslatunkat, hogy a helyi önkormányzat akkor is kifüggeszthet magyar feliratot, ha húsz százalék alatt van a magyarság aránya” – fogalmazott Cseke Attila, aki szerint egy igazi jogállamban erre a rendelkezésre nem lenne szükség, hiszen ami húsz százalék fölött kötelező, az húsz százalék alatt is lehetséges kellene hogy legyen.