A bírák és ügyészek elégedetlenségeit nem lehet „szalonígéretekkel” elsimítani – közölte a kedden közzétett közös állásfoglalásában több szakmai szervezet, köztük a Romániai Bírák Fóruma.

Az igazságügyben dolgozók képviseletei arra reagáltak, hogy Tudorel Toader hétfőn bejelentette, létrehoznak egy kapcsolattartási mechanizmust, amely szerint a kormány által indítványozott jogszabálytervezeteket azok közzététele előtt legalább öt nappal elküldik a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak (CSM) elemzésre és láttamozásra. A miniszter azt is mondta, hogy eltörlik a 2019/7-es sürgősségi kormányrendelet 54-es cikkelyét, amely szerint bírák is megpályázhatnák a főügyészi tisztségeket.

A bírák és ügyészek azonban a teljes rendelet hatályon kívül helyezését akarják. Állásfoglalásuk szerint az igazságszolgáltatás függetlensége nem képezheti alku tárgyát. Közölték: elégedetlenségeit nem lehet elsimítani olyan „szalonígéretekkel”, amelyek jövőbeni, esetleges, időben be nem határolt eltörlésére vonatkoznak egy törvényszövegnek, amely vélhetően „bizonyos személyeket” céloz a bírók közül, akik magas rangú ügyészi tisztségekre pályáznak.

Állásfoglalásukban emlékeztetetnek, hogy a kormányfővel tartott hétfői találkozón nem vett részt sem a legfelsőbb bíróság elnöke, sem a legfőbb ügyész, ott volt viszont a bírák és ügyészek visszaéléseit vizsgáló ügyosztály vezetője.

Ezeket kérik még a minisztertől

A három szervezet képviselői több olyan tényezőt sorolnak fel, amelyekről nem született döntés a hétfői találkozón, és amelyeknek káros következményei lehetnek az igazságszolgáltatás függetlenségére nézve. Szerintük elégtelen, hogy aláírnak egy memorandumot, miszerint a CSM-nek ésszerű határideje lesz láttamozni egy jogszabályt, ha semmi nem szavatolja, hogy észrevételeiket figyelembe is veszik.

A szakmai szervezetek továbbá indokolatlannak tartják a bírák és ügyészek bűncselekményeit vizsgáló ügyészi részlegnek már a létezését is, valamint azt a sietséget, amellyel 45 napra korlátozták az ideiglenesen vezető tisztségre kinevezett ügyészek mandátumát.

A szervezetek ugyanakkor felhívják a figyelmet azokra a következményekre, amelyekkel a 2019/7-es sürgősségi kormányrendelet alkalmazása járhat nemzetközi téren, különösen ami a jogállam megítélését és az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) sorsát illet.