Betelt a pohár a marosvásárhelyi orvosis magyar diákoknál, szerintük elfogytak az érvek, amiket az önálló magyar kar megalapítása ellen felhozhat az egyetem vezetősége. Ráadásul utolsó pillanatban szembesültek azzal is, hogy a téli szesszión olyan tételeket kaphatnak, amelyeket az első félévben nem is tanultak, vagy legalábbis nem úgy, ahogyan azt számon akarják kérni rajtuk. Elégedetlenségük hétfőn csúcsosodott ki: míg Leonard Azamfirei rektor a magyar tagozat oktatóival és az RMDSZ politikusaival – eredménytelenül – egyeztetett, több mint ezer diák tüntetett az egyetem folyósóin egy könyvvel, köpennyel, orvosi maszkkal, hogy megmutassák: tanulni szeretnénk, de nem ilyen feltételek között. Ladányi Emmánuel diákszenátor, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) volt elnöke ismertette a Maszolnak a MOGYE-s diákok legnagyobb sérelmeit.

„Az elmúlt fél, egy év eseményei annyira besűrűsödtek, hogy ez már mindenkiben kiverte a biztosítékot” – szögezte le a hatodéves orvostanhallgató. Mint ismert, 2018 áprilisában szavazta meg az egyetem szenátusa a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Petru Maior Egyetem fúzióját, a két felsőoktatási intézmény egyesítését a magyar tagozat nem támogatta. „Szeptembertől kezdve folyamatos charta- és alapszabályzat-módosításokat vitt véghez az egyetem, majd folytatódott ez ott, hogy megtudtuk: idén kevesebb ösztöndíjat kapunk. Ezt a diákok nagy része annak tulajdonítja, hogy egyesültünk a Petru Maior Egyetemmel, mert az egyesülés több diákot von maga után, az ösztöndíjak így valamilyen formában osztódnak”  – sorolta Ladányi Emmánuel.

Január 3-án, két héttel a vizsgaidőszak előtt hozták nyilvánosságra az új vizsgaszabályzatot, ami újabb fejtörést okozott a magyar diákoknak és tanároknak. E szerint a tesztkérdéseknek román, angol és magyar nyelven is azonosoknak kell lenniük, a tanárok tehát kötelesek a tételeket diákjaiknak lefordítani. „Emellett fennállt a veszélye annak, hogy azokon a tanszékeken, ahol nincs közös könyvészete a román, magyar, angol karoknak – márpedig elég sok ilyen tanszék van –, olyan kérdést írjon a román kolléga, ami nincs benne a magyar könyvészetben vagy fordítva. A diákokat ez háborította fel. Mi év eleje óta tanulunk egy megadott könyvészetből, folyamatosan készülünk, és amikor a szessziós nagyvizsgán elénk rakják a tételt, kiderülhet, hogy ezek a kérdések nincsenek benne abba könyvészetbe, amit nekünk egy fél évet tanítottak” – magyarázta az egyetemi hallgató, aki szerint azeket a módosításokat a tanév elején kellett volna meghozni.

A diákszenátor szerint a szabályzat azt írja elő, hogy a különböző tagozaton oktató tanárok a kérdések 33-33 százalékát állíthatják össze, ezeket összesítik, és így jön ki az a száz kérdés, ami a hallgatók vizsgaasztalára kerül, viszont úgy látja, reális esély van arra, hogy ott, ahol román a tanszékvezető, az ő akarata érvényesüljön, és a magyar oktató kérdéseiből kevesebbet válogasson be. 

Remélik, hogy nem fognak mindenkit megbuktatni

A magyar oktatók többsége aláírásával nyomatékosította, hogy nem fogadja el ezt a vizsgáztatási módot, és hasonló nehézségi fokban, hasonló stílusban, hasonló pontozás szerint, de önállóan megalkotott tételek alapján kéri számon a tananyagot. Ladányi Emmánuel elmondta, ez történt ott, ahol nem tudtak vagy nem akartak konszenzusra jutni az illető tanszéken a tanárok. Volt azonban arra is példa, hogy közös tételt kaptak a diákok ott, ahol megegyezett a könyvészet, ahol pedig más-más könyvészet szerint tanultak a román, magyar és angol diákok, akkor a tanárok megnézték, hogy melyek azok a fejezetek, amelyeket mindenki tanult, és azokból állították össze a tételeket. Minden évfolyamon vannak olyan tantárgyak, ahol az oktató saját kérdéseiből vizsgáztak a diákok, tette hozzá.

„Nyilván tisztában vannak a tanáraink azzal, hogy ez szankciókat vonhat maga után, és minden diákban megvan a félelem, hogy ha nem egységes tételt írunk, akkor érvényteleníthetik a vizsgáinkat. Felmerülnek ezek a kérdések, de úgy gondoljuk, hogy ezt be kell vállalni ahhoz, hogy ne legyünk ennek az egész rendszernek az elszenvedői. Ha a tanár bevállalja, és úgy érzi, hogy az általa írt kérdéseket kell mi megírjuk, akkor mi azt írjuk meg, vállaljuk a kockázatot. Reméljük, hogy az egyetem nem lesz hajlandó egy egész évfolyamot vagy egy egész magyar kart megbuktatni, mégis csak 1 500 diákról beszélünk” – mutatott rá. Jelenleg a katalógusok le vannak zárva, és azokból a tantárgyakból nincsenek beírva a jegyek, ahol nem egységes tételből vizsgáztak.

„Elvi döntés”, hogy a magyarok kivonultak a szenátusból

Arra a kérdésünkre, hogy mit gondol arról, hogy az egyetemegyesítés elleni tiltakozásuk jeléül a magyar oktatók a tanév kezdete óta nem vesznek részt az egyetemi döntéshozásban, az MMDSZ volt elnöke elmondta, ez egy elvi döntés volt, és a tanáraikhoz hasonlóan a magyar diákok is kivonultak az egyetem legfelső döntéshozó szervéből. A szenátus 25 százaléka ugyanis a diákság megválasztott tagjaiból áll, ami arányosan van elosztva a magyar, román és angol diákok között.

„Nem voltunk hajlandóak egy olyan szenátusban részt venni, ahol semmibe veszik a véleményünk. Nem kívántunk egy olyan döntéshez a nevünkkel, aláírásunkkal hozzájárulni, amellyel tovább sorvasztják a magyar kart, amellyel tovább gyarapodik a súlyvesztésünk, és amellyel egyre inkább megássuk a sírunkat” – szögezte le. Érdeklődésünkre elmondta azt is, hogy az ösztöndíjak számának csökkenése mellett a Petru Maior Egyetemmel való egybeolvadás hatását a magyar diákok más területen nem érzékelik, mint kifejtette, semmilyen kapcsolatuk nincs a román diákokkal, más épületben tanulnak.

Nincs már érv, ami a magyar kar megalapítása ellen szól

A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az állami egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A magyar diákok és a diákszövetség tagjai nyolc éve szerveznek különböző tiltakozásokat, és Ladányi Emmánueltől megtudtuk, 2013 és 2017 között az MMDSZ pert is indított az egyetem ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ám kétszer visszadobták a keresetet.

A diákszövetség volt elnöke szerint a diákokat nagyon felháborította, hogy nemrég megalapították az angol kart, holott a magyarok több mint nyolc éve harcolnak az önálló magyar kar létrehozásáért. „Nincs már érv, amit fel tudnak hozni az ellen, hogy megalakítsák a magyar kart. Ha az angoloknak úgy is megalakítják, hogy nem kérik, akkor nekünk, akik kérjük már majdnem egy évtizede, miért nem alakítják meg?” – tette fel a kérdést.

„Tanulni akarunk ezen az egyetemen, de olyan körülmények között, hogy a diákok jogait figyelmbe vegyék, ne sértsék meg a méltóságunkat, a tanáraink méltóságát, és legyenek tisztelettel arra nézve, hogy 5-6 éves egyetemet választottunk, és azért tanulunk, hogy az egyik legkomplexebb szakmát megtanuljuk. Hát tegyenek eleget annak, hogy nekünk ezt normálisan megtanítsák” – összegzett a Maszolnak a hatodéves orvostanhallgató.