A legfelsőbb bíróság törvénysértése vezetett ahhoz, hogy egy alkotmánybírósági döntés nyomán kiderüljön: a 2014 után megalakult öttagú bírói tanácsok jogerős ítéletei érvénytelenek. A vádlottaknak a kormány lehetőséget adna arra, hogy a perük újtratárgyalását kérjék, és egy törvényesen megalakult bírói testület ítélkezzen fölöttük.

Az egész világot bejárta a hír, miszerint a román kormány olyan rendelet elfogadására készül, amely az ország vezető hivatalosságait is érintő korrupciós ítéletek százait érvényteleníti. Az ellenzéki pártok burkolt amnesztiáról beszélnek, és ezt az álláspontot visszhangozták a pár száz fős tüntetések résztvevői, illetve az Európai Bizottság egyik szóvivője is.

Unbelievable news!! Romanian people deserve #RuleofLaw .

Romania’s justice minister said Monday that he has prepared an emergency decree that could invalidate hundreds of corruption cases involving the country’s most senior officials. #Romania https://t.co/7JeVdk3Pkn

— Jyrki Katainen (@jyrkikatainen) January 21, 2019

Margaritis Schinas arról kérdezték újságírók, hogy Jyrki Katainen alelnök Twitter-bejegyzése az Európai Bizottság hivatalos álláspontjának tekinthető-e. Katainen az amerikai hírügynökség fent belinkelt cikkét osztotta meg a következő kommentárral: „Hihetetlen hírek!! A román emberek #jogállamot érdemelnek.”

Az EB szóvivője szerint az Európai Bizottság álláspontja „nem tér el számottevően” a Katainenétől. Emlékeztetett, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök nemrégiben tett bukaresti látogatása alkalmával „a lehető legvilágosabban beszélt az esetleges amnesztiáról”.

Visszamenő hatály?

Klaus Johannis államfő szerint „durván alkotmányellenes" lenne az igazságügyi miniszter által bejelentett készülő sürgősségi kormányrendeletet, hiszen az alkotmány szerint minden törvény csak a jövőre nézve fejti ki hatását. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Augustin Lazăr legfőbb ügyész is, aki azzal érvelt, hogy miközben a „jogerős bírói döntések törvényerővel bírnak”, „a büntetőjogi törvények visszamenőleg nem érvényesek”, és „az alkotmánybíróság döntései a jövőre vonatkoznak”.

Az alkotmánybíróság azt mondta ki november 7-i döntésében, hogy a legfelső bíróság vezető tanácsa 2014-től tudatosan túllépte hatáskörét, és szintén tudatosan a parlament által elfogadott törvény – az alkotmány szerint egyetlen törvény – helyett saját határozatát alkalmazta a bírói tanácsok összeállításakor. Mivel pedig a bíróság szabálytalan összetétele semmisségi ok, az ilyen tanácsok által hozott ítéletek érvénytelenek.

Belső rendszabállyal helyettesítették a törvényt

A 2013-ban elfogadott 255. törvény előírta, hogy az öttagú bírói tanácsok tagjait sorshúzás alapján választják ki. Ha a tanácsba bekerül a bíróság elnöke vagy alelnöke, ő elnököli a bírói tanácsot.

A jogszabály 2014. februári hatályba lépése előtt az öttagú tanácsok négy tagját közvetlenül, sorshúzás nélkül a legfelsőbb bíróság elnöke jelölte ki – akadályoztatása esetén az alelnök –,egyben ő látta el a tanács elnökségét is. A 2013/255. törvény életbe lépése után, illetve azzal szöges ellentétben az öttagú tanácsok négy tagját sorolták ki csupán, az ötödik tag „alanyi jogon” a legfelsőbb bíróság elnöke, alelnöke vagy egyik szekcióvezetője volt. „A törvényt egy adminisztratív döntéssel helyettesítették” – mutat rá az alkotmánybíróság.

Két ilyen határozatot is elfogadott a legfelsőbb bíróság vezető tanácsa: az elsőt 2014-ben, a másikat 2018-ban, a vonatkozó jogszabály módosítása után – mindkettőt a törvény figyelmen kívül hagyásával, sőt azzal szembemenve.

Nem mentik fel automatikusan a vádlottakat

A készülő kormányrendelet tartalmával kapcsolatban eddig mindössze a kezdeményezőnek, az igazságügyi miniszternek a nyilatkozataira hagyatkozhatunk. Tudor Toader elsőként vasárnap esti televíziós interjújában ismertette a terveit, majd hétfőn újabb részleteket közölt.

Ezek szerint a készülő sürgősségi rendelet megteremtené annak a lehetőségét, hogy semmisségi eljárást indítsanak a törvénytelenül létrehozott öttagú bírói tanácsok által elítélt vádlottak akkor is, ha a fellebbezési határidő lejárt. A miniszter hangsúlyozta: az érintetteket nem mentik fel, az ügyekről továbbra is a bíróság dönt, amely azonban „törvényesen létrehozott bíróság” lesz, ugyanis a tisztességes eljáráshoz minden vádlottnak joga van.

Az AP hírügynökség cikke – amelyet minden jel szerint szó szerint vettek az európai törvényhozók – e tekintetben félrevezető. Az írásban említett több száz korrupciós ügyet nem egyszerűen „érvénytelenítik”, hanem újratárgyalják.

„Törvényesen létrejött bíróság”

A büntető és a polgári eljárási törvénykönyv is rendelkezik rendkívüli jogorvoslati eszközről, amellyel jogerős ítéletek is megtámadhatók. Ez a semmisségi eljárás (folyamodvány), amelyet – egyebek között – azok kérhetnek, akiknek az ügyében nem törvényesen létrejött bíróság döntött. Törvényes bíróság nélkül ugyanis nem beszélhetünk tisztességes eljárásról. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. cikke 1. paragrafusa értelmében „mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság… tárgyalja.” (Kiemelés tőlem – a szerző.)

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) esetjogában számos hivatkozást találni arra, hogy mi értendő törvény által létrehozott bíróság alatt. Az EJEB megállapította, hogy „az Egyezmény 6. cikke 1. § értelmében egy bíróságot minden esetben «törvénynek kell létrehoznia». Ez a kifejezés tükrözi a jogállamiság elvét”. (Biagioli v. San Marino, 71. §) Az EJEB világossá tette továbbá, hogy ebben az összefüggésben törvény alatt nemcsak a bíróságok létrehozásáról és hatásköreiről rendelkező szabályozások összességét kell érteni, hanem „a belső törvénykezés minden olyan rendelkezését is, amelynek megsértése esetén szabálytalannak minősülne egy vagy több bíró részvétele egy adott ügy vizsgálatában”. (DMD Group, A.S., v. Slovakia, 59. §)

Előfordult, hogy az EJEB olyan „apróságért” marasztalt el egy tagországot, mert a bírói tanács egyik tagjának a megbízatását a lejárta után hallgatólagosan meghosszabbították. Az EJEB megállapította, hogy miután a törvényszék szabálytalan összetétele miatt a szóban forgó eljárás „az Egyezmény 6. cikke 1. § értelmében” nem felelt meg a függetlenség és pártatlanság követelményének, „a legmegfelelőbb jogorvoslati mód a per újratárgyalása egy független és pártatlan törvényszék által”. (Gurov v. Moldova, 43. §)

Régi törvénytelenség nem törvénytelenség?

Az alkotmánybíróság november 7- döntése kimondja, hogy a törvényellenes létrejött bíróságok ítéleteit és valamennyi aktusát abszolút, azaz feltétlen érvénytelenség sújtja, de mivel az alkotmánybíróság döntései csak a jövőre vonatkoznak – az alaptörvény 147. cikke 4. pontja értelmében –, a határozat a lezárt perek közül csupán azokra alkalmazható, amelyek még nem futottak ki a fellebbezési határidőből. Ez a perrendtartás szerint a jogerős ítélet kézbesítésétől számított 30 nap.

Cătălin-Daniel Fenechiu liberális politikus, a szenátus jogi bizottságának alelnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy azok, akik korábban a perük során kifogással éltek az ötfős bírói tanácsok összetételét illetően, és az óvásukat elutasították, az alkotmánybíróság döntése nyomán szintén kérhetik az ügyük újratárgyalását egy immár törvényesen alakult bírói tanács által. A politikus elismerte, hogy ezzel hátrányba kerül az, „akinek az ügyvédje nem volt eléggé inspirált”, azokkal szemben, akiknek a jogi képviselője „kiszúrta”, hogy az ötfős bírói tanácsok törvényellenesen alakultak az elmúlt öt év során, és emiatt óvást emelt.