Hosszú küzdelem után engedélyezték: havi egy magyar misét tartanak Bákóban

Engedélyezte a iași-i római katolikus püspökség, hogy havi egy magyar misét tartsanak Bákóban – közölte szerdai számában a Ziarul de Bacau helyi napilap.

A híradás szerint a Bákó főterének szomszédságában levő Szent Miklós-plébániatemplomban minden hónap utolsó vasárnapján tartanak majd magyar misét, amelynek celebrálására Felix Mariut forrófalvi (Faraoani) és Andrei Varga bogdánfalvi (Valea Seaca) plébánost kérték fel.

Amint Nyisztor Tinka néprajzkutató, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) vallási ügyekért felelős vezetője az MTI-nek elmondta: a Jászvásári Püspökség 1884 óta íródó történetében először fordul elő, hogy az egyházmegye területén, annak vezetése által elrendelt rendszeres magyar nyelvű misékre kerül sor.

A moldvai csángók magyar misézésre vonatkozó kéréseit mindeddig elutasította az egyházmegyét 1990 óta vezető Petru Gherghel jászvásári püspök. A püspök korábban kijelentette: csak akkor engedélyezi a magyar misét, ha megbizonyosodik róla, hogy a hívek legkevesebb két százaléka nem érti a román nyelvet. Nyisztor Tinka elmondta: a bákói magyar misét a csángó oktatási program tanárának, Boros Rezsőnek a kérésére hagyta jóvá a püspökség. A kérést a moldvai csángók hét szervezete is aláírta.

A néprajzkutató felidézte: közel harminc éve küzdenek a magyar misék engedélyezéséért, és tervezi, hogy közzéteszi azt a két kötetet kitevő levelezést, amelyet a különböző egyházi elöljárókkal folytatott ez ügyben. „Én annyit sírtam a jászvásári püspökségen, hogy még a kövek is megpuhultak volna, de tíz papot állítottak szembe a delegációnkkal, és azt magyarázták, hogy a csángó nyelv nem magyar nyelv” – idézte fel a néprajzkutató, aki tanulmányai után visszatért a szülőfalujába, Pusztinába. Megjegyezte, a küzdelmük három évtizede alatt kihalt Moldvában egy olyan generáció, amely sóvárogta a magyar misét, és alig tudott románul. Azt is hozzátette azonban, hogy ez idő alatt a papok egy új generációja is megjelent, akik már jobban megértik a hívek igényeit.

Nyisztor Tinka szerint a bákói magyar mise ugyanolyan nagy dolognak minősül, mint az, hogy júniusban Csíksomlyóra jön Ferenc pápa. Hozzátette: a január 27-én tartandó első magyar misére reményei szerint csoportosan felvonulnak a hívek a magyar nyelvet még őrző csángó falvakból. Azt is hozzátette azonban, hogy a bákói misével nem oldódik meg a moldvai csángók anyanyelvi misézése. Fenntartják a követelésüket, hogy vezessék be a magyar miséket mindazokban a csángó falvakban, ahol igény van erre. Megjegyezte: a pápalátogatás előtt még kihallgatásra megy ez ügyben a bukaresti pápai nunciushoz.

A iași-i püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében – a püspökség honlapján közölt adatok szerint – több mint kétszázezer római katolikus hívet tartanak számon. Magyar kutatók 30-40 ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását.

Kapcsolódók

Kimaradt?