Az Európai Parlament nem jogalkotási állásfoglalásában arra kérte fel kedden az Európai Tanácsot, hogy mihamarabb hozzon pozitív döntést Románia schengeni övezeti tagságáról. A sürgetés hátterében az áll, hogy Bukarest teljesíti ugyan a csatlakozás technikai feltételeit, mégsem fogadták még be az EU határőrizettől mentes övezetébe. És nem is fogják, amíg akár egyetlen tagállam ezt megvétózza. Összeállítottuk a román Schengen-dosszié kronológiáját.

2007. január 1. Románia az Európai Unió teljes tagjává válik. Az 1999-ben életbe lépett Amszterdami Szerződés az EU jogi és intézményi keretrendszere részévé tette a Schengeni Egyezményt, következésképp Romániának – a 2004-ben csatlakozott 10 új tagállamhoz hasonlóan – kötelező módon csatlakoznia kell a határellenőrzéstől mentes EU-övezethez. Korábban a tagországoknak lehetőségük volt az úgynevezett kívülmaradási (opt-out) záradék értelmében nem/részlegesen alkalmazni a Schengeni Megállapodást; ezzel a lehetőséggel élt Nagy-Britannia és Írország, valamint Dánia.

2008. Hivatalosan továbbítják Romániának az ún. Schengen-kérdőívet. Körülbelül 250 témakörben kell részletekbe menő választ adni a schengeni vívmányok alkalmazását illetően. A román válaszok nyomán a következő években 7 tematikus ellenőrzést tartanak Romániában az EU szakértői, hogy megállapítsák, teljesíti-e Románia a schengeni vívmányok alkalmazásához szükséges feltételeket az összes területen, vagyis a légi határok, a szárazföldi határok, a rendőrségi együttműködés, az adatvédelem, a Schengeni Információs Rendszer (SIS), a tengeri határok és a vízumok területén.

2010. június. Négy pozitív jelentés után Románia hozzáférést kap a SIS-hez, vagyis a schengeni övezet rendőrségeinek adataihoz.

2010. szeptember. Átadják a bukaresti SIRENE irodát. Ez lehetővé teszi a román és a schengeni tagországok hatóságai között a folyamatos adatcserét a közrend és biztonság terén.

2010. november 8. Emil Boc kormányfő a bukaresti Duna-csúcs alkalmával nyilatkozik a schengeni csatlakozásról, amelyre Románia a 2011 első felében soros magyar elnökség idején számít. Rámutat: Bukarest nem várja el, hogy Brüsszel eltekintsen a technikai elvárások teljesítésétől, viszont azt igen, hogy a felkészültsége alapján bírálják el.

2011. január 3. Teodor Baconschi külügyminiszter az Adevărul napilap hasábjain figyelmezteti az Európai Uniót: Románia kész akár egyoldalúan felmondani az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (MCV), vagyis a jövőben nem engedi az igazságügy terén végrehajtott reformok uniós ellenőrzését, ha kettős mércét alkalmaznak vele szemben a schengeni csatlakozást illetően. Baconschi kilátásba helyezi, hogy Románia feltételeket szabhat Horvátország EU-csatlakozása elé, ha Brüsszel – a francia és német nyomásnak engedve – elhalasztja Románia márciusra tervezett schengeni csatlakozását.

2011. január 28. A szakértők elfogadják a hetedik, utolsó jelentést Románia felkészültségét illetően. A jelentés pozitív. A testület ugyanakkor nem fogadta el a Bulgária felkészültségéről szóló jelentést. Bár Brüsszel elvileg minden országot a saját teljesítménye alapján bírál el, több szakértő is úgy véli, a két ország csakis egy időben csatlakozhat a schengeni övezethez.

2011. február. Traian Basescu román államfő ismételten aláhúzza, hogy Románia műszaki szempontból felkészült a schengeni csatlakozásra, válaszként arra, hogy néhány tagország elkezdi hangoztatni: a szűk értelemben vett technikai feltételeken túl a schengeni kapuk megnyitásakor figyelembe kell venni Románia és Bulgária igazságügyi rendszerének teljesítményét is.

2011. február 3. Hetvenhét vámost és határőrt vesznek őrizetbe Románia keleti határán. Megfigyelők szerint az akció összefüggésben állhat a schengeni csatlakozással: a román hatóságok bizonyítani akarják, hogy mindent megtesznek a korrupció visszaszorítására.

2011. június 8. Az Európai Parlament jelentést fogad el Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. A képviselők elsöprő többsége (487) támogatja a két ország tagságát (77 nem és 22 tartózkodás mellett).

2011. június 9. Az uniós bel- és igazságügyi ügyminiszterek tanácsa (JAI) Brüsszelben tudomásul veszi az EP egy nappal korábbi jelentését, és megállapítja, hogy Románia és Bulgária készen áll a schengeni övezetbe való belépésre. A csatlakozásról szóló végső, formális döntést a tanács szeptemberi ülésszakára tűzik ki.

2011. szeptember 16. Elaine de Boer, Gerd Leers holland bevándorlási miniszter szóvivője közli az AFP-vel, hogy a holland kormány nem fogadja el Románia schengeni csatlakozását, részlegesen sem. Előzőleg a francia hírügynökség úgy értesült, az Európai Unió soros lengyel elnöksége kompromisszumos javaslatot készített az egy héttel későbbi brüsszeli tanácskozásra: Bulgária és Románia nyithassa meg légterét és vizeit októberben, a „földi” határokról pedig halasszák a döntést jövőre.

2011. szeptember 20. A román határon kiemelten ellenőrzik a Hollandiából érkező virágszállítmányokat. A pénzügyőrség illetékesei „veszélyes baktériumok” után kutatnak, de megfigyelők szerint az akció válasz Románia schengeni csatlakozásának megvétózására.

2011. szeptember 22. A JAI ülésén Hollandia és Franciaország képviselője megvétózza Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. A fő indok a romák problémája és a vámosok korrupciója. Megtörténik a schengeni tagság és az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) összekapcsolása. A döntést ezután több ülésszakon is elnapolják.

2011. november. A román sajtó „korrupciós nagyüzemről” cikkezik, miután korrupció gyanújával előzetesbe kerül Sorin Apostu kolozsvári polgármester és a Kolozs megyei tanács alelnöke, valamint eljárás indul a Máramaros megyei tanácselnök ellen. Valamennyien a kormányzó Demokrata-liberális Párt (PDL) tagjai. A média összefüggésbe hozza a „korrupcióellenes nagyüzemet” a román elnök berlini hivatalos látogatásával, Németország ugyanis korábban éppen a korrupció miatt utasította el Románia schengeni csatlakozását, a hollandokkal és a finnekkel együtt.

2012. február. Az Európai Bizottság pozitív MCV-jelentést ad ki Romániáról.

2012. március. A franciák és a németek egyetértenek azzal, hogy Románia több szakaszban – 2012 szeptemberétől a tengeri és a légi, 2013 januárjától pedig a szárazföldi határokkal – csatlakozzon a schengeni térséghez. Az Európai Tanács ülésén Románia ígéretet kap arra, hogy szeptemberig döntés születik, ha a taggá válás dátumáról nem is, legalább egy csatlakozási ütemtervről.

2012. június. Az ideiglenes holland kormány arra hivatkozik, hogy a szeptemberi választások előtt nincs felhatalmazása olyan nagy horderejű ügyben dönteni, mint a schengeni övezet bővítése. Hága ugyanakkor egy „végleges pozitív” MCV-jelentéstől teszi függővé a román tagság támogatását.

2012. július 18. Az EB újabb MCV-jelentése rendkívül kritikus, miután a hónap elején a parlament kezdeményezi Traian Basescu államfő menesztését, és ennek érdekében egy sor gyors – az EB szerint a jogállamiságot és az intézmények függetlenségét megkérdőjelező – döntést hoz.

2012. augusztus. A német kormány kételyeit fejezi ki, hogy az adott körülmények között Románia az év végéig csatlakozhat a schengeni övezethez. A JAI októberi és decemberi ülésének napirendjéről lekerül a kérdés.

2013. január. A kiegészítő MCV-jelentés negatív, Németország és Hollandia ellenzi a román tagságot.

2013. március 2. Victor Ponta miniszterelnök és Titus Corlăţean külügyminiszter bejelenti, hogy Románia taktikát változtat a schengeni csatlakozást illetően: egy újabb halasztás esetén a bukaresti kormány nem tekinti a kérdést prioritásnak.

2013. március 7-8. Finnország, Németország és Hollandia ellenkezése miatt a román csatlakozás kérdését decemberig elnapolják.

2013. március 16. Johannes Hendrik Mattheus van Bonzel, Hollandia bukaresti nagykövete felveti annak a lehetőségét, hogy Románia schengeni belépését akár további öt évvel kitolják.

2013. november 11. Jose Manuel Barroso, az EB elnöke brüsszeli sajtótájékoztatóján a románok és a bolgárok megértését kéri: tisztában van azzal, hogy a két ország technikailag felkészült, de a taggá válás politikai döntés kérdése, és ezt illetően tekintettel kell lenni egyes régi tagországok érzékenységére.

2014. január 21. Bulgária elismeri, hogy schengeni csatlakozása 2017 előtt nem valószínű.

2014. február 14. Traian Băsescu román államfő az EB elnökével, José Manuel Barrosoval tartott brüsszeli sajtóértekezletén kijelenti: egyes tagországok politikai játszmákra használják fel az MCV-t, miközben a „schengeni jelentésekben” Románia már gyakorlatilag az övezet tagja.

2015. január 5. A Bundestag belügyi bizottságának elnöke, Wolfgang Bosbach kijelenti, hogy egy német ajkú államfő megválasztása nem hoz alapvető változást az ország helyzetét illetően, Románia 2015-ben sem csatlakozhat a schengeni térséghez.

2015. február 10. Klaus Johannis államfő hivatalos látogatást tesz Párizsban, ahol az egyik napirendi pont a schengeni csatlakozás. Francois Hollande francia elnök nem hajlandó egyértelműen állást foglalni Románia támogatása mellett.

2015. február 27. A román elnököt hivatalos látogatáson fogadó német kancellár dicsérő szavakkal beszélt a román korrupcióellenes harcról, ugyanakkor kerülő választ adott Románia schengeni csatlakozása kapcsán. Lapértesülés szerint Angela Merkel attól tart, hogy ha Bulgária leszakadna Romániától, az orosz befolyás növekedését eredményezné a balkáni országban.

2015. augusztus 22. Thomas de Maiziere német belügyminiszter felveti a Schengeni Egyezmény alkalmazásának felfüggesztését a migrációs nyomás miatt.

2015. október 5. Meglena Kuneva, Bulgária kormányfő-helyettese úgy véli, Bulgária és Románia schengeni csatlakozásáról nem lehet szó akkor, amikor a tagországok között falak épülnek a migráció feltartóztatására.

2015. október 8-9. Franciaország, Németország, Finnország és Hollandia megakadályozza, hogy a schengeni bővítés a JAI napirendjére kerüljön. A legvehemensebbek ezúttal a franciák.

2015. november 20. Az uniós belügyminiszterek tanácsa (JAI) a schengeni határok ellenőrzésének szigorításáról dönt, jelentős torlódásokat okozva többek között a román-magyar határon.

2016. január 7. A Dacian Ciolos román miniszterelnököt fogadó Angela Merkel német kancellár úgy véli, Románia schengeni csatlakozása aktuális, de a német kormány látni akarja a következő MCV-jelentést, mielőtt döntene a kérdésben.

2016. szeptember 13. Francois Hollande francia elnök fogadja Párizsban Klaus Johannis román államfőt. Nyilatkozata alapján a bukaresti sajtó úgy értékeli: Franciaország álláspontja változhat a schengeni dossziét illetően.

2017. május 11. Az Európai Bizottság elnöke a bukaresti parlamentben tartott beszédében meggyőződését fejezi ki, hogy 2019-ig, amikor Románia átveszi az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, megszűnik az országgal szembeni Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus, illetve Románia schengeni tagállam lesz, az ország ugyanis „a csatlakozási kritériumok igen világosak voltak és, ismétlem, ezeket nem kell tovább nehezíteni”.

2017. szeptember 13. Évértékelő beszédében az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker kijelenti, hogy az Európai Uniónak mielőbb jóvá kell hagynia Románia és Bulgária schengeni csatlakozását, majd a megfelelő időpontban Horvátországét is.

2017. szeptember14. Az EB elnökének előző napi kijelentésére reagálva Thomas de Maiziere német belügyminiszter rámutat: Németország nem akarja, hogy a közeljövőben új országok csatlakozzanak a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez. Hasonló álláspontot fejez ki Hollandia és Ausztria is. Hága az elterjedt korrupció miatt ellenzi határozottan – Mark Rutte kormányfő szavai szerint – „Románia és Bulgária gyors schengeni csatlakozását”.

2018. február 21. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Klaus Johannis román államelnökkel közösen tartott sajtóértekezletén, Brüsszelben kijelenti, hogy Románia a jelenlegi Európai Bizottság mandátumának vége előtt beléphet a Schengen-tagállamok sorába. Hozzátette továbbá, hogy amennyiben az igazságügyi törvények jelenlegi formájukban maradnak, a schengeni-övezetről folyó tárgyalások is másként vetődnek fel.

2018. szeptember 13. Bukaresti látogatásán Mark Rutte holland miniszterelnök kijelenti: Hollandia továbbra is összeköti a kérdést a jogállamiság romániai meggyökerezését figyelemmel követő, úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmussal, tehát országa támogatása alapvetően azon múlik, milyen országjelentést készít a romániai igazságügyi állapotokról az Európai Bizottság.

2018. november 13. Az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében ismertetett jelentésében az Európai Bizottság megállapította, hogy visszalépés történt az egy évvel korábbi jelentés közzététele óta, és a rendellenességek orvoslására 8 ajánlást fogalmazott meg Románia számára.

2018. december 11. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott, nem jogalkotási állásfoglalásában arra kérte fel az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanácsot, hogy mihamarabb hozzon pozitív döntést Bulgária és Románia schengeni övezeti tagságáról.