Meghalt Hajdu Győző, a magyar nemzetiségű román hazafi

Meghalt 89 éves korában Hajdu Győző marosvásárhelyi író, szerkesztő, egykori politikus – számolt be hétfőn a Krónika. A napilap emlékeztet: az Igaz Szó volt főszerkesztője kiszolgálta a diktatúrát, és a rendszerváltás után a saját közössége ellen ténykedett.

Hajdú Győző november 30-án hunyt el. A Székelykocsárdon 1929-ben született író a marosvásárhelyi Református Kollégiumban érettségizett 1948-ban, a Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakot végzett (1952). Egyetemi hallgatóként Gaál Gábor mellett dolgozott az Utunk szerkesztőségében, majd az 1953-ban induló Igaz Szó főszerkesztője lett s maradt három évtizeden át, meghatározva a lap profilját, szellemi anyagát, alkalmi kampányait és emlékszámait.

Az író a Román Kommunista Párt központi bizottságának póttagja volt, Nicolae Ceaușescu „udvari költőjének” számított. A Krónika emlékeztet: dokumentumok bizonyítják, hogy nem csak kiszolgálta a kommunista rendszert, de szorosan együttműködött ennek elnyomó szervével, a Szekuritátéval is. Rendszeresen jelentett író és újságíró kollégáiról, valamint színésznő feleségei, Erdős Irma és Ádám Erzsébet pályatársairól.

"Rengeteg titkot vitt magával. Sokan fellélegeznek most, a volt sofőrjei, volt csicskásai, akik évekig reszkették szavát, lesték óhaját, keresték szerény képességű színésznő felesége kegyeit... Valószínűleg fő műve az Igaz Szó irodalmi havilap főszerkesztősége, számos remek írásnak adott felületet, itt jelentek meg, többek között Székely János, Sütő András darabjai. Olyan kiváló írókat alkalmazott mint Székely János, Markó Béla, Jánosházi György, Farkas Árpád... és nem átallotta közben fel-feljelenteni őket a Pártnál, a Securitatenál. Talán sose tudta meg, hogy őt is folyamatosan figyelték, jelentettek róla, a kommunista rendszer, benne sem bízott, a Securitate irredentának, nacionalistának tartotta. 1989 után semmit sem változott, nem próbált semmiféle gyónásba kezdeni... elmesélhette volna hány emberen segített, útlevéllel, orvossal, külföldi kezeléssel" – írta róla hétfőn Facebook-oldalán Gáspárik Attil, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója.

A rendszerváltás után Bukarestbe menekült, majd szélsőséges román lapokban, például Corneliu Vadim Tudor hetilapjában közölt magyarellenes írásokat. A kilencvenes években kétnyelvű újságot indított Együtt – Împreună címmel. Élete végéig magát magyar nemzetiségű román hazafinak vallotta, Trianont az igazságtétel napjának nevezte, a második Bécsi Döntést pedig fasiszta cselekedetnek.

Kimaradt?