A Szociáldemokrata Párt (PSD) tíz alapelvet és hét kérdést tartalmazó dokumentumot adott át szerdán a Cotroceni-palotában Klaus Iohannis államfőnek. Az egyik kérdés azt veti fel, hogy miért az igazságügyi törvények elfogadása után és nem az előtt kezdeményezett konzultációt az államfő a jogszabályok módosításairól.

A PSD kérdései többek között: Miért nem lépett fel a bírák védelmében, amikor ezek arról panaszkodtak, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) ügyészei nyomást gyakorolnak rájuk?; Miért nem foglalt nyilvánosan állást, amikor kiderült, hogy politikusok és újságírók törvénytelenül másoltak le dokumentumokat a Független Védelmi és Korrupcióellenes Szolgálat (SIPA) archívumából?; Miért nem emelt szót az ellen, hogy Raluca Prună volt igazságügyi miniszter és Dacian Cioloş volt kormányfő olyan kormányrendeletet adott ki, amely bűnügyi kivizsgáló hatáskörrel ruház fel egy titkosszolgálatot?; Hogyan foglal állást azokkal szemben, akik aláírták ezeket a megállapodásokat?

Liviu Dragnea pártelnök szerdán, az igazságügyi törvényekről folytatott konzultációt követőn bejelentette, hét kérdést intéztek az elnökhöz írásban, de akkor nem kívánta részletezni ezeket, hogy előbb az elnök olvassa el a dokumentumot. A PSD-s küldöttség átadott az államfőnek egy jegyzéket is "az igazságszolgáltatás valós függetlenségét és a jogállamiság tiszteletben tartását" szavatoló tíz elvvel.

Az igazságszolgáltatás függetlenségének elvei a PSD szerint

Ezek közé tartozik az alkotmány előírásainak betartása, beleértve a bírák és ügyészek jogállására vonatkozó kitételeket is, az igazságszolgáltatási rendszer áltat elkövetett visszaélések leállítása és az ezek által okozott károk elhárítása, az alkotmány és a nemzetközi egyezmények által szavatolt alapvető emberi jogok tiszteletben tartása - például a védelemhez és a méltányos bírósági eljáráshoz való jog, az ártatlanság vélelme, a magánélethez való jog -, a bírák függetlenségének szavatolása mind a politikummal, mind az ügyészségek vagy a hírszerző szolgálatok nyomásgyakorlásával szemben.

A többi alapelv az ügyészek függetlenségére, a rosszhiszemű döntéseket hozó bírák felelősségre vonására vonatkozik, továbbá azon bírák és ügyészek átvilágítására, akik együttműködtek a titkosszolgálattokkal és alkotmányellenes módon titkos megállapodásokat írtak alá ezekkel, az igazságszolgáltatási rendszer védelmére a titkosszolgálatok bárminemű közbeavatkozásával szemben, valamint az előléptetéseknél az érdemek és erkölcsi tartás kritériumának tiszteletben tartására.