Évek óta nem tud hosszú távon tervezni a gyermekvédelem
A kormányszóvivő nemrég jelentette be, hogy a kormány 333,6 millió lejt fordít a tartalékalapból a gyermekvédelmi és a fogyatékkal élőkről gondoskodó rendszer támogatására, miután a pénzhiány miatt válságos lett a gyermekvédelem helyzete, azonban több erdélyi megyében a napokban kiutalt pénzösszeg még az év végéig sem biztosítja a szociális rendszer fenntartásának költségeit.
A szociális és gyermekvédelmi rendszer súlyos pénztelenségi sorából nem lóg ki Szatmár megye sem, hiszen már az év elején tudni lehetett, hogy nem lesz elég az a pénz, amit előirányoztak. A megyei tanács már akkor kiegészítette 18 millió lejjel azt a keretet, amit az állam adott, hogy a béralap júliusig, a működési költségek pedig decemberig legyenek biztosítva.
A még csak körvonalazódó költségvetés-kiigazításkor azonban „elhűlve” konstatálták, hogy „vagy kifelejtették ezt a tételt a költségvetés-kiegészítési tervezetből, vagy a tervezetet kidolgozók komoly szellemi problémákkal küzdenek” – fogalmazott korábban Pataki Csaba tanácselnök. Szeptember első napjaiban a béralapból 15 millió lej hiányzott, és a decemberi működési költségekre sem volt fedezet. Akkor a megyei tanács górcső alá vette a fennhatósága alá tartozó intézményeket, átcsoportosítottak összegeket és sikerült annyi pénzt összegyűjteni, hogy az augusztusi havi bért önerőből tudják biztosítani.
„Úgy sikerült 2,8 millió lejt összegyűjteni, hogy egymillió lejt elvettünk a megyei tanács saját fizetésalapjából, illetve a megyei tanács alárendeltségébe tartozó intézményektől a megspórolt összegeket. Ezzel a 2,8 millió lejjel kiegészítettük azt a 900 000 lejt, amely a DGASPC számláján volt, s így a dolgozók megkaphatták augusztusi fizetésüket. A megszokottól bő két héttel később ugyan, de megkapták” – ismertette az előzményeket Szatmár Megye Tanácsának elnöke.
Már nincs, ahonnan előteremteni a hiányzó összeget
Közben a kormány is „észbe kapott” és úgy döntött, a tartalékalapból 333,6 millió lejt fordít a gyermekvédelmi és a fogyatékkal élőkről gondoskodó rendszer támogatására, ebből 6,3 millió lej jutott Szatmár megyének, ami azt jelenti, hogy a szeptemberi fizetés teljes egészében, míg az októberi hónapra járó részben biztosítva van. A tanácselök kifejtette, a megyei önkormányzatnak már nincs pénze, sem tartaléka, a költségvetés-kiigazításként kapott 2,3 millió lej semmire nem elég, kiadásaikat pedig már nem tudják jobban visszaszorítani.
„Szatmár megyében az állam eddig egész évre 32 millió lejt adott és mi már 20 millió lejt utaltunk át, de még mindig hiányzik 6,5-7 millió lej, hogy problémamentesen le tudjuk zárni az évet. Nekünk, a megyei önkormányzatnak egyszerűen már nincs honnan előteremteni ezt az összeget” – magyarázta. Hozzátette, már hónapokkal ezelőtt jelezték a gondokat a főtitkárság és a szaktárcák felé.
Hangsúlyozta: a hiányok nem a rossz tervezés miatt lettek, hanem három olyan törvény következtében, amelyeknek előírásai mind a mai napig nincsenek összehangolva. Az egyik a szociális intézetekben dolgozók számát határozza meg az intézet lakói létszámának a függvényében – azaz minél több az ellátott személy, annál nagyobb számú szakszemélyzetet kell alkalmazni –, a második a tavaly megváltoztatott bértörvény, a harmadik pedig a normatív rendszer, azaz hogy egy gondozott ellátására mennyi pénz jár, amelyen öt éve nem változtattak, nem aktualizáltak.
Évek óta tartó kalvária
„Abszurd és rossz szokásként a gyermekvédelmi felügyelőségek költségvetése mindig a második fél évben volt megoldva. Legalább két éve zajlik a labdaadogatás az önkormányzatok és a munkaügyi, valamint a pénzügyminisztérium között, akik nem akarják megérteni: ha a gyermekvédelmi rendszer finanszírozását az állam nem rendezi külön alapból, az önkormányzatoknak nincs honnan előteremteniük a pénzt. Már nem is abszurd, hanem égbekiáltóan siralmas, hogy a költségvetés-kiegyenlítés összege kisebb, mint a gyermekvédelmi rendszer hiánya. És nem azért, mert nem terveztünk vagy gazdálkodtunk jól. A bértörvény tavaly év közepén lett elfogadva, alkalmazva, adóbevételeket veszítettünk, de hangsúlyozom, a legnagyobb probléma, hogy a normatív rendszer nincs aktualizálva. Arról már nem is beszélve, hogy a gyermekvédelem nem tud semmiféle hosszabb távú tervet elindítani, hiszen évek óta mindig csak augusztusig van költségvetése, ami már önmagában egy mélyen felháborító dolog, hiszen egy olyan szegmensről van szó, amely a legkiszolgáltatottabbakan igyekszik segíteni” – fejtette ki Pataki Csaba tanácselnök.
Kovászna megyében sem elég a pénz
Háromszéken 3,4 millió lej kormánytámogatást utaltak ki, ez azonban csak október végéig fedezi a Kovászna megyei Gyermekvédelmi és Szociális Igazgatóság működési költségeit, nyilatkozta Vass Mária. Az intézmény igazgatója szerint még ugyanekkora összegre lenne szükségük, hogy a háromszéki szociális háló fenntartása év végéig biztosítható legyen.
A kézdivásárhelyi kihelyezett önkormányzati ülésen Tamás Sándor tanácselnök rámutatott: a társadalmi civilizáció fokmérője az, ahogy a rászorultakról gondoskodik. Ezért döntöttek úgy, hogy a Közösségi Szolgáltatási Komplexumban tartják a szeptemberi ülést, ezzel is szolidaritásukat fejezik ki az árva gyerekek, rászorultak iránt. Az elöljáró ezzel a szotyori helyzetre utalt, ahol a helyi közösségben ellenkezést váltott ki, hogy a faluban családi házat építsenek állami gondozásba lévő gyerekek számára.
„A gyerekvédelmi rendszer és a szociális háló fenntartása a megyei önkormányzat kiemelt feladata, az a célunk, hogy az árva gyerekek, rászorultak jobb környezetben tudjanak élni, mint amilyenbe beleszülettek. A családi otthon a legjobb megoldás az árva gyerekek integrálására” – fogalmazott.
Biharban kihúzzák az idei évet
Bihar megyében viszont úgy tűnik, megoldódik a gyermekvédelem szorult helyzete, közel 9 millió lej (8 929 000) érkezett a megyébe erre a célra, derült ki a Bihar megyei tanács rendes ülésén. Pásztor Sándor megyei tanácselnök elmondta, 18 megyével együtt kérték gyermekvédelmi és szociális igazgatóságok támogatását. Hozzátette: az igazgatóságok többségénél már augusztusban elfogyott a pénz, mivel a központi támogatások akadoztak. Az említett összeg nélkül Biharban novemberig tudták volna biztosítani az intézmény működését.