Próbálják megfékezni a sertéspestis átterjedését Székelyföldre

FRISSÍTVE: Az utóbbi napokban robbanásszerűen kezdett terjedni Romániában az afrikai sertéspestis: az ország két ellentétes, észak-nyugati és dél-keleti csücskében alakultak ki fertőzéses gócok. Egyes adatok szerint 60 ezer, mások szerint pedig mintegy 100 ezer állat fertőződött meg a rendkívül gyorsan terjedő kórral, egyelőre nyolc megye érintett. Székelyföldön a kór terjedésének megelőzése érdekében az állategészségügyi szakemberek és a közlekedésrendészek minden állatokat szállító járművet megállítanak és ellenőriznek.   

Július közepén jelentették az első eseteket Szatmár megyéből, ahol egy kis létszámú házisertés-állomány fertőződött meg az afrikai sertéspestissel. Ezt követően Szilágy megyében két vaddisznótetemet találtak, amelyeket szintén a kór pusztított el. A hatóságok előírása szerint az elhullott vaddisznók tetemének körzetében minden házisertést elzárt helyen kell tartani, és csak hatósági engedéllyel mozdítható ki a telephelyről. A fertőzöttnek nyilvánított területen minden faj vadászása szünetel, és az ott termett gabona sem használható fel takarmányként. Tilos a nyájakat, csordákat a kérdéses területen át terelni, sőt a hatósági engedéllyel nem rendelkező embereknek is tilos a szóban forgó erdőbe lépni.

FRISSÍTÉS: Már több mint 61 ezer házi sertést pusztítottak el a hatóságok az afrikai sertéspestis (ASP) rohamos terjedésének megfékezése érdekében, túlnyomó többségüket a Fekete-tenger és a Duna-delta térségében, ahol sokkal agresszívebb a járvány, mint a magyar határral szomszédos megyékben - közölte a román állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság (ANSVSA) pénteken. A hivatalos adatokat azt követően tették közzé, hogy egy ismert oknyomozó újságíró, Cătălin Tolontan a járvány valós méreteinek eltitkolásával vádolta meg a  hatóságokat. A tolo.ro honlapon közölt írás szerint a több mint 4,4 millióra tehető romániai sertésállományból a háztáji gazdaságokban nevelt 1,4 millió sertést fenyegeti leginkább a kór.

Július 25-én újabb 18 gócot találtak Bihar megyében. A betegség elterjedésének megakadályozása érdekében fel kellett áldozni a beteg állatokat és az azokkal érintkezésbe lépett sertéseket is, összesen 202 egyedet. Szatmár megyében a lakosság gazdaságai között öt gócot fedeztek fel az utóbbi időben, de afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznókat is találtak. A legnagyobb problémával a nagybani tenyészetek szembesülnek, mert egyetlen fertőzött állat miatt az összes sertést el kell pusztítani. Szatmár megye egész területén tilos az állatok kimozdítása a telephelyükről.

Nemcsak a Partiumban terjed a járvány, hanem Tulcea megyében is, ahol az ország egyik legnagyobb sertéshizlaldájánál, a Caniprod nevű vállalatnál több tízezer sertést kellett feláldozni, ezek száma kedden meghaladta a 48 ezret, és ugyanez vár egy másik farm mintegy 18 ezer állatára is. Emiatt több száz munkahely is veszélybe kerülhet.

A vírus jelenleg nyolc megyében aktív, a legtöbb esetet Tulcea megyében regisztrálták: 57 településen összesen 465 gócot fedeztek fel, és 9875 disznót pusztítottak el. Konstanca megye 7 településén 16 gócot találtak, 648 állatot kellett leölni, Bihar megye 8 településén 21 góc miatt 150 sertést pusztítottak el. Szatmár megyében 4 településen ütötte fel a fejét a kór, ami 25 disznó leölését eredményezte. Brăila megye 9 településén összesen 5265 állatot kellett elpusztítani, Ialomiţa megyében 76-ot. Érintett továbbá Szilágy és Galac megye is.

A sertéstenyésztők érdekeit védő egyesület becslése szerint az idén 30 százalékkal kevesebb sertéshús fog piacra kerülni, mert a gazdák sietni fognak állataik feláldozásával még mielőtt a kórokozó az ő farmjukon is megjelenne.

Kártérítést ígért az állam

Petre Daea mezőgazdasági miniszter csütörtökön bejelentette, hogy az állam megtéríti a kárt, amelyet a sertéspestis okozott a tenyésztőknek. Ígéretet tett arra is, hogy a sertéspestisgócok felszámolása és az érintett farmok fertőtlenítése után újratelepítik a sertésállományt, és addig is kártérítést kapnak az érintett gazdák. A kártérítés összegét úgy számolják ki, hogy az elpusztított állat súlyát beszorozzák 6,12 lejjel kilomgrammonként.

A miniszter szerint az egyetlen megoldás a betegség terjedésének megállítására az, ha szigorúan betartják az állategészségügyi előírásokat. Arról is tájékoztatott, hogy jelenleg húszezer ember dolgozik országszerte a sertéspestisgócok felszámolásán. A munkába a helyi hatóságokon és állatorvosokon kívül a csendőrséget, rendőrséget és a hadsereget is be kellett vonni, mert egyetlen góc felszámolása 45 személyt igényel.

Közútiforgalom-ellenőrzés az állatszállítmányok körében

Székelyföldön az állategészségügyi igazgatóságok szakemberei, valamint a közlekedésrendészek közösen ellenőrzik folyamatosan az utakat, és minden állatszállítmányt megállítanak, hogy ellenőrizzék, nem érkezik-e a térségbe fertőzött állatállomány. A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal igazgatója, Ladó Zsolt a Maszolnak azt nyilatkozta, hogy a térségben még nem jelentkezett a kór, és minden óvintézkedést megtesznek annak érdekében, hogy ez ne változzon.

A sertéspestis
A beteg sertések valamennyi váladékukkal ürítik a vírust, és ezáltal közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat. Az állat megfertőződésétől a betegségre gyanút keltő tünetek megjelenéséig terjedő lappangási idő 3-15 nap között változhat, de súlyos heveny megbetegedés esetén csupán 3-4 nap. A betegség heveny kórformájának házisertéseken megfigyelhető tünetei: étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz (40,5-42 Celsius-fok), test szerte vérzések a bőrön (különösen a füleken, a has alján, és a combokon), a bőr vöröses-lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos, vagy véres hasmenés. A vemhes kocák elvetélhetnek. A vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs. (Forrás: Nébih)

„Fokozott közúti ellenőrzéseket végzünk, hogy megakadályozzuk az engedély nélküli szállítójárművek mozgását, papír nélküli, beazonosítatlan állatok szállítását. Arra törekszünk, hogy őrizzük meg a megye mentességét. Felhívtuk számtalan esetben a gazdák figyelmét arra, hogy dokumentumok nélküli, beazonosítatlan állatokat ne vásároljanak” – tájékoztatott az intézményvezető.

Mint megtudtuk, azon túl, hogy figyelmeztetik a gazdákat a veszélyekre, illetve folyamatosan ellenőrzik a közúton az élőállatok szállítását mind a megye bejáratainál, mind szúpróba szerűen a megye területén, többet nem tehetnek. Az afrikai pestis ellen ugyanis nincs védőoltás. Ha felütné a fejét a kór, akkor az érintett állatok elpusztítása lenne az egyetlen megoldás.

Az önkormányzatok is figyelmeztetik az embereket arra, hogyha sertéspestis gyanúja merül fel, azonnal jelezzék az illetékes szerveknél. Székelyudvarhely polgármesteri hivatala a következőket tette közzé:

„Az ország területén nemrég kialakult afrikai sertéspestis-járvány továbbterjedése és a fokozott fertőzésveszély elkerülése érdekében a következő teendőket ajánljuk a város lakosságának: amennyiben házi sertés vagy vaddisznó tetemére bukkannak lakóövezetükben, sétájuk, kirándulásuk, mezőgazdasági munkavégzésük, gombászás, vagy más tevékenységük során, kérjük, hogy ne menjenek közel a tetemhez, ne érintsék meg különböző tárgyakkal sem és azonnal értesítsék a legközelebbi állatorvost. Megkérjük a sertéstenyésztő gazdákat, hogy amennyiben bármilyen, az állat betegségére utaló jelt fedeznek fel, azonnal forduljanak a legközelebbi állatorvosi rendelőhöz."

banner_IQYcRuKP_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_300x250.png
banner_C0oT6SvR_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_970x250.png
banner_M68UqZcM_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_728x90.png

Kapcsolódók

Kimaradt?