Románia elnöke, Klaus Iohannis nem titkolja, hogy ő ostoba. Sőt többször is megerősíti sajtótájékoztatóin, hogy nehéz felfogású.

32 napon át olvasta az Alkotmánybíróság határozatát, amíg megértette, hogy nincs más választása: fel kell mentenie a tisztségéből a Korrupcióellenes Ügyészség főügyészét, mert az igazságügyi miniszter ilyen irányú kérését nem bírálhatja felül. Noha az Alkotmánybíróság határozatait azonnal végre kell hajtani, Klaus Iohannis azzal halogatta azt, hogy addig kell újra és újra olvasnia a pár oldalas alkotmánybírósági döntést, amíg megérti.

32 napig olvasta, és nem lehetünk biztosak abban, hogy végül azért váltotta le a főügyészt, mert megértette, mi az alkotmányos kötelessége. Gyanítjuk, hogy az többet nyomott a latba, hogy a kormánykoalíció meglebegtette a felfüggesztésének lehetőségét.

Klaus Iohannis, most újra ostobát játszik. Visszaküldte a Parlamentnek megfontolásra a tanügyi törvény módosítását, arra hivatkozva, hogy az hiányos és zavaros részeket tartalmaz. A német származású elnöknek a kisebbségeknek biztosított jogok nem tetszhetnek. Szerinte nem érthető, mit takar a nyelvi kisebbség fogalma.

A törvény előírja, hogy a kisebbségek nyelvén tanító osztályokat nem lehet megszüntetni a kisebbség törvényes képviseletének megkérdezése nélkül. Az elnök ellentmondást lát abban, hogy a képviseleti testület az etnikai és nem a nyelvi kisebbséget képviseli. Azaz a magyar etnikumot képviselő RMDSZ nem egyértelműen a magyar anyanyelvűek képviselője is egyben – véli Iohannis.

A tanügyi törvény módosítását a tavaszi parlamenti ciklus utolsó napjaiban szavazták meg, s lehetővé tette volna, hogy az Oktatási Minisztérium jóváhagyásával a minimális diáklétszám alatt is létrejöhessenek a nemzeti és nyelvi kisebbségek esetében osztályok. Elsősorban a szórványban lett volna hasznos e rendelkezés, ám az elnéptelenedő falvak gondjait is orvosolhatta volna. Ennek a megoldásnak az akadályoztatása miatt játssza az ostobát az államfő, kifogásolva a törvényszövegbe foglalt nyelvi kisebbség kifejezést, amelyet a román politikusok egyetértésével éppen azért használtak a javaslattevők, hogy a módosítást vonatkoztatni lehessen a magyar többségű településeken élő románokra is. Akik a szórványmagyarsághoz hasonló gondokkal szembesülnek Székelyföldön vagy a Partiumban. A javaslattevők elmondták, hogy éppen azért használták a nyelvi kisebbség kifejezést, hogy a románokat Romániában ne nemzeti kisebbségként határozzák meg, ne keltsenek ezzel a nacionalisták körében elutasítást eredményező tiltakozást.

Klaus Iohannis úgy tesz, mint aki ebből semmit sem értett meg.

Miután az államfő a módosítást visszaküldte a Parlamentnek, az őszi tanévkezdéskor ismét nehézségekbe ütközik – vagy éppen ellehetetlenül – a minimális diáklétszám alatti osztályok beindítása.

Klaus Iohannis ismét keresztbe tett a magyar diákoknak. Egyelőre ennyi valósult meg nagy csinnadrattával beharangozott oktatási reformjából.

S hogy a kisebbségi kérdést végleg megoldottnak látó elnöknél ki az ostobább Romániában? Azok a romániai magyar szavazók, akik Iohannistól várták az ortodox-etnocentrikus balkáni állam pilléreinek lerombolását és a modern európai állam alapjainak lefektetését.

Klaus Iohannis a posztkommunista Románia legmagyarellenesebb elnöke, aki egyetlen alkalmat sem szalaszt el, hogy megtorpedózza a magyaroknak jogokat biztosító törvényeket. Még attól sem riad vissza, hogy ostobának tűnjön. Csak bölcsen és önelégülten mosolyog.