Új fogalommal ismerkedünk a poszt-igazság korában. Az alternatív tények kifejezés azután született meg, hogy Sean Spicer, a Fehér Ház sajtótitkára kijelentette: Donald Trump beiktatásán volt jelen a legnagyobb tömeg, amit valaha láthattunk egy beiktatáson. Ennek csupán fényképek, videofelvételek és a washingtoni metró mérései mondanak ellent. A fogalmat, amellyel most ismerkedünk, végül Trump vezető tanácsadója, Kellyanne Conway dobta be, aki szerint nem hazugságról van szó, hanem arról, hogy Spicer alternatív tényeket kínált fel.

Visszasírom a régi szép időket, amikor egy hasonló méret-méricskélő bajnokságon a vesztes fél egyszerűen magyarázkodni kezdett, nem pedig bájosan gyermeteg hazugságokba menekült. Rossz volt az idő, otthonról drukkoltak az iktatásnak, féltek a tömegben elkeveredő, baloldalinak hallucinált ellentüntetőktől és így tovább – a régi időkben, a bezzeg-korszakban a magyarázatok kapták a hazudozás hálás szerepét.

Ez viszont egy újabb lépés a sötét középkor irányába, ahol a valóság elől alternatív tényekkel zárkózunk el. És még büszkék is lesznek rá, feltételezem. Az alternatív tények új korszakában már nem kell megdolgozni a tények ellenőrzéséért, elviselni a kellemetlen tényeket, feldolgozni azokat, érzelmileg viszonyulni hozzájuk valahogyan – most már csak arra lesz szükség, hogy a szekértáboroknak megfelelően kiválasszuk a magunk alternatív tényeit, és azok mentén üzenjünk hadat egymásnak a képernyők elől.

Ez korábban is jelen volt a hétköznapokban, de elnöki szintre most emelkedett. Tavaly az Amerikai Egyesült Államokban azok a tömegek, akiket a politikai elit évtizedek hosszú, konzekvens munkájával lent tartott, lehúzták az elitet a maguk szintjére. A bolondok, akikből állampolgárokat kellett volna faragni, megválasztották a maguk királyát. Akiknek soha nem állt rendelkezésére tudás, eszköz, tapasztalat tények és hazugságok kettéválasztására, a saját alternatív tényeiket emelték hatalomba.

Az alternatív tényekről már most egyet tudunk biztosan: a hazugság politikailag korrekt megnevezései. Ha pedig Donald Trump elnökségét az „alternatív tények” fogják behálózni, akkor elmondhatjuk, hogy a politikailag korrekt beszéd legextrémebb, tulajdonképpen félreértelmezett és valóban káros változatát fogja alkalmazni: a safe space-t. Ilyen safe space-ben éltek már vezetők, akiknek a környezetében dolgozók nem akartak vagy nem mertek valós számokat felmutatni. Az alternatív tények világában élő vezetők pedig a lehető legveszélyesebbek, mert még csak az esély sincs meg rá többé, hogy jó lépéseket tegyenek –azt hiszik ugyanis, hogy valóban minden rendben van.