Lejárt az az idő, amikor vidáman ironizáltunk az Unió szabályozási törvénygyárán, hogy az elszabadult bürokrácia előírná az uborka maximális görbületét meg az intelligens sertéseknek biztosított játékszereket a tagországokban. A nekünk „Brüsszel nem parancsol” karakán kijelentése mögött most már szét illik választani, hogy a választott politikusaink vagy a fizetett alkalmazottaink felelnek az észlelt zavarért.

Brexites visszafogottsággal, józansággal és humorral állunk újabban a kérdéshez, mert a demagógia és a tömegdemokrácia összefüggésének mélyebb árnyalatait sikerült felrajzolni a modern problématérképekre. A politikus, aki a győzelem után menekülőre fogja…

A mezőgazdasági támogatások között nehéz eligazodni, nagyobbrészt átpolitizált kérdésekként vetődnek fel: a területalapú támogatásokból gazdagon meg lehet élni, ha valakinek sikerül párszáz hektár gyepet, legelőt, természetvédelmi területet vásárolni, és érdekes módon politikusi paraméterekkel leírható a tulajdonosi kör. Valamint egy cigánykonferencián hangzott el nemrég a következő mondat: az Unió több pénzzel támogat egy tehenet, mint egy cigánygyereket.

Világméretű törekvés, hogy a mezőgazdaság természetalakító tevékenysége hasonlítson a fenntartható ökoszisztémákhoz, tehát a földműveléssel ne tegyük tönkre a bolygót. Ehhez kapcsolódóan az Európai Unió egy támogatási formát dolgozott ki. Nem kötelező előírások, amikkel beavatkozik a gazdák életébe, hanem könnyen teljesíthető pályázati feltételek, és egy kis pénzhez lehet jutni. Szőlőültetvények és gyümölcsösök esetében gyepesíteni kell a területet, és hektáronként kihelyezni három-hat madárodút.

A füvesítés nem jelent újdonságot, a talajerózió megfékezésére itt a borvidéken eddig is nagyon sokan kaszálták a sorközöket. A madárodúk kihelyezése nem túl bonyolult dolog, kis kereséssel az interneten megtalálhatók az adatok az odú méreteiről, a röpnyílás milliméterben megadva, s az is elolvasható, hogy a fiókanevelés időszakában egy-egy pár cinege vagy légykapó napi 1-2000 rovart is elpusztít, ami éves szinten 80-120 kilogramm rovart jelent.

Ami nehézséget jelent: a fészkelő odúkat egyenletes elosztásban az ültetvény területén kell elhelyezni. A szomszédnál, aki nyolc-kilenc hektáros kisgazda, családi vállalkozás, már járt is az ellenőr, végiggyalogolta a sorokat, megszámolta, lefényképezte az odúkat. Volt idő beszélgetni, egyetértettek abban, hogy megint íróasztalnál született egy jó szándékú, de elhibázott tervezet.

Ugyanis a jelenlegi szőlőültetvényeken, ha termést akar valaki, tíz-tizennégy naponként végigmegy a permetezőgép, és erős mérgeket juttat a levelek közé nagy nyomással.

Imádkozni meg bizakodni lehet, hogy egyik odúba sem fészkel kismadárka.