Újabban divatba jött a „sorosozás”. Itt, a kelet-európai térségben mindenért Soros Györgyöt okolják. Mélynemzetiek, a szélsőséges(ebb) lapok, a közbeszédben, helyenként már kormányszinten is csépelik az amerikai milliárdost. Kelet-Európában – igaz, másfelé is – ő az oka a gazdasági válságnak és az afrikai törzsek háborúzásának (bár a törzsfőnökök már évszázadok óta hadakoznak egymással, Soros pedig még csak nyolcvanhat éves, és nem biztos, hogy már a pólyában törzsi háborúkat robbantott volna ki). Ő az ura a világ olajmezőinek, Európa legnagyobb ellensége, célja a nemzetállamok felszámolása. Az ő műve a migránsválság, a szegénység, a globalizáció, de hát mit is várjunk egy zsidótól!? Ha lehetne, még a májusi fagyhullámot is a nyakába varrnák, bár a népi megfigyelés szerint utóbbi inkább Szervác, Pongrác, Bonifác meg Orbán napja alkalmával szokott megérkezni…

Úgy tűnik tehát, a földkerekségen minden Soros kezében van. Bár ha ez így lenne, akkor, gondolom, csak más lenne ez a mai kutyavilág…

Románia – pechére – szintén kelet-európai ország, hát ő sem kivétel. A milliárdos fő bűneit itt azzal is tetézi, hogy nem átall mindemellett még magyarnak is lenni! Romániában ugyan a hivatalos politika szintjén csak ritkán rohannak ki ellene, kormányközeli lapokban, politikai körökben azonban divatos szidni Sorost – a magyar nyelvben jártasabb, ékezetek terén többet látott értőknél Söröst –, akinek neve a román parlamentben is amolyan szitokszónak számít.

Térségünkben manapság már nemzetellenes, zsidóbérenc, magyar kém, Amerika csicskása (a nem kívánt szó törlendő, a felsorolás folytatható) mindenki, aki annak idején Soros György pénzén tanult. Mindezeket a vádakat pedig emberek tízezreire lehetne ráhúzni, a nyitott társadalomért ugyanis Soros nem sajnálta a pénzt – megtehette, milliárdos volt. Soros ösztöndíjasok alkotják a kelet-európai országok civil társadalmainak magját; Soros ösztöndíjjal tanultak igen sokan, akik a hatalom közelébe kerültek, vagy éppenséggel hatalmon voltak-vannak-lesznek. Furcsa tehát, hogy minderről ők feledkeznek meg leginkább, és a „sorosozásba” maguk is bekapcsolódnak. Igaz, e tájakon a kígyó hálájáról igen sok történet kering… 

A „sorosozás” errefelé amolyan szalonzsidózássá lett: a zsidókat szidni nem sikkes, Sorost viszont lehet szapulni (Romániában mindez némi magyarellenesség leplezésére is szolgál).

Egyszóval manapság Kelet-Európában jó eltitkolni, hogy valaki Soros pénzén tanult (lassanként már az is titkolni kell, hogy egyáltalán: tanult). De minek is ide Soros pénze, amikor büntetlenül lehet plagizálni, és néhány dollárért okleveleket, pénzért osztó amerikai intézményektől mindenféle tudományos címeket lehet megvásárolni.

Egy (most már csak interneten megjelenő) bukaresti román napilap nemrégiben kiderítette: a bukaresti helyhatósági választások „csodagyermeke”, Nicuşor Dan – aki egymaga háromszor több szavazatot szerzett, mint a teljes liberális párt – választási kampányfőnöke, Matei Păun is Soros-pénzeket kap, a Pact alapítvány igazgatótanácsi tagjaként. A lap nem volt rest, és az interneten azt is kikereste, hogy az alapítvány finanszírozói között van a Trust for Civil Society in Central and Eastern Europa alapítvány, amelyet Soros György Open Society Institue alapítványa hozott létre, és amely 2012-ben 75 millió dollárt kapott – kitől mástól, mint Sorostól. A következtetés pedig magától adódik – a lap le is vonja: – Nicuşor Dan és Matei Păun találkozása egyáltalán nem volt a véletlen műve, az „amerikai mágnás így toborozza az érdekeit szolgáló politikai vagy gazdasági aktivistákat”.

És jön az elrettentő tanulság, a New York Times egy 2014-ben megjelent cikkére hivatkozva, miszerint a külföldről pénzelt nem kormányzati szervezetek igyekeznek befolyásolni az Egyesült Államok politikáját. Sorosról persze szó sem esik a cikkben, de hát értsen mindenki a szóból…

Persze Sorosnak is megvannak a hibái. A milliárdos pénze nélkül az őt gyalázó kígyólelkű társaság tagjaiból akár jó iparos szakemberek is válhattak volna, nem pedig volt, jelenlegi vagy jövőbeli rossz vezetők. 

Fotó: Wikimedia