Nos, hiába igyekeznek a Romániai Autópályák és Országutak Társaságának szakemberei, hogy sztrádák hálózzák be egész Romániát – mindenki keresztbe tesz nekik. A külföldi építők megkérik munkájuk árát, a romániai illetékeseknek pedig nincs miből fizetniük, az erre szánt összegek jelentős része a Mariana-árokká mélyült zsebekben. Aztán ott a fránya talajvíz, amely elbújt el a tervezők vizsla szeme elől, így tehát újra kell építeni a Szászváros-Nagyszeben közötti autópálya egy szakaszát. Az Európai Unió pedig fenyeget: ha nem készülnek el időre a munkákkal, befagyasztja a pénzeket.

Szóval nincs könnyű dolguk a román illetékeseknek. És mindennek tetejében, most itt vannak a lugoshegyaljai medvék is. A Romániai Autópályák és Országutak Társasága szerint ugyanis miattuk nem készülhetnek el határidőre, év végére a Lugos-Déva sztráda 29 kilométeres szakaszával. Az alagutakat ugyanis beerdősített területeknek kell befedniük, amelyeken a tányértalpasok áthaladhatnak az autópálya fölött. Csakhogy a 2009-ben készült környezetvédelmi hatástanulmányban nem esik szó medvékről, amelyek most valóságos megváltást jelentenek a Társaságnak, amely késlekedésért most végre nem egymásra, hanem a medvékre mutathat. „Én találtam talán ki a medvéket?” – kérdezte méltatlankodva a Társaság (most már csak volt) vezetője, Narcis Neaga, amikor a sajtó lemondását kérte rajta számon.

A helybeli lakosok szerint igen. A térség legöregebb lakosa sem látott még élő medvét a környéken. (Az állatkerti medvékről most ne beszéljünk, azok más medvekategóriába tartoznak).

A Társaság viszont továbbra is medvepopulációról beszélő környezetvédelmi szakértőkre hivatkozik, akiknek nyilvánvalóan szurkol is, hiszen ha van medve, elháríthatja magáról a felelősséget a határidő megcsúszásáért. (Arról viszont gondosan hallgatnak, hogy medve ide, medve oda, 120 millió euró akkor is hiányzik a sztrádaszakasz befejezéséhez). Felmérések szerint a térségben viszont jóval alacsonyabb a medvepopuláció, mint a Kárpátok más részein és azt sem tartják kizártnak, hogy a vidéken nem is élnek medvék, ami a helybeliek igazát támasztaná alá.

A környezetvédelmi szakértőkkel azonban nehéz vitatkozni. A medvelátó szakértő az medvelátó szakértő, és ha azt mondja, hogy van medve, akkor van medve, még akkor is, ha nincs. Legfeljebb azt a következtést lehetne levonni mindebből, hogy ha élnek is medvék a vidéken, akkor azokat a helybeliek nem, csakis a medvelátó szakértők látják.

Ami pedig a lugoshegyaljai medvéket illeti, velük ugyanaz a helyzet, mint az autópályákkal: elvileg vannak – de voltaképpen nincsenek.

Fotó: autostrada-lugoj-deva-lot1.ro