Tudott, hogy a magyar ambiciózus nép, nem elégszik meg két-három párttal. Csak a kedvező időre várt, hogy az anyaország mellett ennek lehetősége Erdélyben is megadassék. Hála a fennvalónak, most már nem mondhatják odaát, hogy náluk olyan fejlett a demokrácia, hogy akár ötven-hatvan párt is megméretheti magát a választókkal – nálunk ennek a kétszerese is meglesz, akárki meglássa. Ugyanis itt még több a megélhetési politikus, aki úgy gondolja, hogy az állam csak tartsa el okos polgárait, s a választás kiváló alkalom, hogy kiválassza, hova, mikor és hogyan tartsa a markát…

Nem olyan rég volt, idézzük csak fel az utolsó odaáti választásokat! Mint várható volt, a Fidesz megismételte korábbi nagy sikerét, s a hazug komcsikat szemétre küldve megkapta a kétharmadot – no kitől is? Mert a választóktól csak 44 százalékot kapott! S akkor jött a maga fabrikálta új választási szuper-törvény, amely lehetővé tette, hogy a sok-sok kis pártra leadott szavazat ne vesszen kárba, hanem a győztes párt parlamenti képviseletét gyarapítsa. Ezzel a fogással lett a 44 százalékos szavazatból 67 százalékos, vagyis kétharmados Fidesz-arány a képviselők számát illetően. Fej kellett ahhoz, hogy kitalálja: ügyes huzással szavazatok nélkül is 23 százalékkal növelhető a parlamenti támogatottság. Igaz, hogy máshol, például Németországban a bejutási küszöböt el nem érő kispártok szavazatait a kapott voksok arányában a bejutott pártok között osztják el, mert cementeltebb demokrációkban ez a szokás, ám arról nem Kövér Lászlóék tehetnek, hogy Angela Merkelék nem olyan okosak, mint ők. Az pedig Kövérék ellenzékének gyengéje, hogy mindebből nem csaptak akár Brüsszelig elhallatszó ribilliót, hisz akkora manipulációt nem minden nap csinálnak öreg kontinensünkön.

Aki eddig nem értette miről volna szó: csak annyiról, hogy jóllehet kutya-macska barátságban élnek, a két Viktor nagyon is figyel egymásra, és amiről úgy vélik, hogy számukra is hasznos lehet, habozás nélkül átveszik. Sőt rá is tesznek egy-két lapáttal. Gondoljunk csak arra, hogy a pesti Drága magyar nemzetünkért választási jelszóból Bukarestben Légy büszke, hogy román vagy szlogen lett. S a románok egyből büszkék lettek,de mennyire!

Ha odaát bevált, hogy három személy minden előzmények nélkül pártot alapíthat és az állam bácsitól kapott nagylelkü anyagi támogatással indulhat is az első választáson, nálunk miért ne válna be, miért ne növelné a megtépázott szocialisták parlamenti képviselőinek számát?

Lám, máris a harmadik magyar zsebpárt, az első kettőt, mint ismeretes, jóval előbb Németh Zsolt és Tőkés László hozta össsze, amikor még nagyon fontos volt számukra az erdélyi magyarok össszefogása. Méghozzá úgy, hogy egy különös, alkalmasint maguk kreálta logikával közelítették meg a kérdést: mennél inkább széthúzunk, azaz pártosodunk, annál jobban összetartunk! Hát nem zseniális?

Pedig már előttük Kiss Kálmán marosvásárhelyi botcsinálta politikus bebizonyította, hogy ha a sokból bármilyen keveset eleveszünk, az csakis kevesebb lesz. Hiába ideologizáljuk meg, hogy nem éppen így van. Azóta se tudjuk, ki pénzelte Kiss fölötte ”keresztyén” pártját, tény, hogy az általa elvitt 700-800 szavazattal kiütötte az RMDSZ polgármesterjelöltjét.

A Demokratikus Erdélyért Párt afféle Bugár Béla módra össszerakott vegyes párt akar lenni. ”Mert új időket élünk és új rendet építünk!” Beköszönő nyilatkozatában a DEP inkább a gazdaságra, mint a kisebbségi jogokra fókuszál. Világos: ne sértsük meg a román testvéreket. Majd két tucat új párttal együtt úgyis jön az Édes Erdély itt vagyunk nevű, jobbikos ideológián edzett párt. S olyan szép és a többi nemzetiséggel nyájasan békés és harmonikus Erdélyt kreál nekünk, amilyen Bethlen Gábor idejében se volt! Csak legyen, aki elhiggye, hogy a sok párt és vele a sok üres szólam boldogít bennünket a legjobban.