A MÚRE 25 éves évfordulója egybeesett a FUEN (Federal Union of European Nationalities, Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója – az őshonos nemzeti kisebbségek, illetve őshonos etnikai csoportok legnagyobb európai ernyőszervezete) hatvanadik kongresszusával. Ezért üzenetben köszöntöttem a volt kollégákat. A szerkesztő kérésére szívesen járulok hozzá levelem közléséhez.

Tisztelt Elnök asszony!

Tisztelt meghívottak,

Kedves barátaim!

Valahol Európa fölött írom ezeket a gondolatokat, útban a FUEN hatvanadik kongresszusára. Sajnálom, hogy nem lehetek együtt veletek a MÚRE huszonötödik születésnapján, az emlékülésen. Személyesen szerettem volna köszönteni a régi ismerősöket és barátokat, aztán pedig a könyvtárban egy pohár bor mellett adomázni közös MÚRE élményeinken, de ígérem, pótoljuk még a mostani mulasztást.

Bár az egybegyűltek közül senkinek a kora nem indokolná, nosztalgiázhatnánk is. Bőven van, amire visszatekintenünk, sok olyan eseményre, amelyre ma méltán büszke az Egyesület.

Az elmúlt tizenöt esztendőben, amelyet én is MÚRE időszámításban mérek, de még inkább a szervezet negyedszázados fennállása óta minden megváltozott körülöttünk. Emlékszem, azon vitáztunk sok-sok szovátai és szárhegyi éjszakán át, hogy az írott sajtó egyre inkább teret veszít az audiovizuális médiával szemben, mostanra pedig egyértelműen állapítjuk meg – valljuk be, néhány nem éppen hízelgő jelző mellett – hogy a blogoknak és a szociális médiának áll a zászló.

Huszonöt évvel ezelőtt az számított mérvadónak, hogy mit ír az újság, milyen vélemény jelenik meg a vezércikkben. Tizenöt éve az számított igazán, amit a tévéhíradó mutatott, amit bemondott a rádió. Néhány éve azt láttuk, hogy egy-egy blogbejegyzés képes fenekestől felforgatni világunkat. Ma pedig, ha ezt a köszöntőt nem teszem fel a facebook oldalamra, akkor meg sem történt, akkor most a repülőn nem is pötyögtem be ezeket a sorokat a gépembe, hanem szundikáltam egyet. A percepció legalábbis ez volna. Ez számomra riasztó. Nem hiszem, hogy van ma közöttünk valaki, aki tudná: mi lesz még ebből, hova „fajulhat” médiás világunk.

De vissza szervezethez! Ma, a visszapillantáskor legyetek büszkék magatokra, legyünk büszkék a MÚRE-ra. Én rendkívül hálás vagyok a lehetőségért, hogy a MÚRE-ban dolgozhattam, hogy sok éven át veletek lehettem.

Audiovizuális alelnökként leginkább a Médianapok rendezvénysorozatra emlékszem szívesen, hiszen újságírói érdekvédelmi szervezetként a MÚRE egyik feladata mindenkoron a képzés és továbbképzés biztosítása tagjai számára.

A Becsületbíróság elnökeként emlékezetesek maradnak számomra testületi vitáink, a patikamérlegen kiegyensúlyozott, de mégis egyhangú döntéseink kényes, úgynevezett politikai ügyekben is.

Az újságírói és a közéleti-politikai szerepvállalás pontos szétválasztása az erdélyi sajtótörténetben is fontos esemény. A szabályozás, amelyet Ambrus Attilával és Karácsonyi Zsigával fogadtattunk el, az erdélyi magyar újságírás műhelyeiben ma is hivatkozási pont, megfontolandó ajánlás.

Én azt tanultam mestereimtől és tizenhat éven át úgy dolgoztam rádiós újságíróként, majd egy napilap (az Új Magyar Szó – a szerkesztő megjegyzése) vezetőjeként, hogy az újságírás közszolgálat. Egy kisebbségi közösségnek erős intézményekre, köztük erős médiaintézményekre van szüksége, és olyan újságírókra, akik tudják, érzik és gyakorolják a közösség szolgálatát, a kiegyensúlyozott tájékoztatást, a mértéktartó és mérvadó újságírást.

Ezt a szemléletet, ezt a meggyőződést hoztam át magammal a másik térfélre, a politikába is. A közösségi érdekképviselet, az európai kisebbségvédelem értelmezésemben közszolgálat, és bár ma nem népszerű politikusnak lenni, hiszem azt, hogy közös célért, a közösségért dolgozunk újságírók és volt újságírók, ma politikusok is.

További jó munkát, sikeres újságírói érdekvédelmet, és a kerek évforduló számmisztikáját kihasználva, nagyon sok huszonöt éves vagy annál fiatalabb új újságíró tagot kívánok a Magyar Újságírók Románia Egyesületének.

Sikeres rendezvényt és jó ünneplést!

Európa fölött utazómagasságban, 2015. május 12-én.

Vincze Loránt a FUEN alelnöke, az RMDSZ külügyi titkára.